202169. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hígtrágya kezelésére visszaforgatással
HU 202169B A találmány tárgya eljárás hígtrágya kezelésére visszaforgatással, melynél az állattartó telepről származó hígtrágyát fázisbontás útján híg fázisra és sűrű fázisra bontjuk, a híg fázis egy részét fertőtlenítést követően ismételt fehasználásra az állattartó telepre visszajuttatjuk, a híg fázis megmaradó részét és a sűrű fázist pedig külön-külön hasznosítjuk. Az állattartó telepekről származó hígtrágyák elhelyezésének és hasznosításának több ismert módszere van. Ezek egyikénél a hígtrágyát homogenizálják, majd ezt követően azonnal szántóföldi öntözésre használják, vagy nyárfásokban helyezik el. A másik —irodalmi adatok szerint kedvezőbbnek tartott — eljárás szerint a hígtrágyát először fázisbontás útján szilárd és cseppfolyós részeire szétválasztják, és mindkettőt (az utóbbit öntözéses módszerrel talajra juttatva) egyaránt talajtáperő utánpótlására használják. Állattenyésztő telepről származó trágyalé hasznosítására irányuló eljárást és berendezést ismerhetünk meg a 160 055. lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból. Lényege, hogy a trágyalevet függőleges falakkal részelje osztott kúpos fenekű medencének az egyes részeibe váltakozva vezetik be, a laza iszap jellegű zagyot keverő telepre szállítják, ahol tőzeggel komposztálják, a híg levet pedig szántóföldi öntözésre használják. Kétségtelenül figyelemre méltó, hogy az eljárás a szilárd és cseppf olyós konzisztenciájú fázis mindegyikét hasznosítja. Kedvezőtlen azonban a víztakarékosság hiánya, a berendezés üzemeltetésének költségessége, továbbá az, hogy a mai nagyüzemi állattartás mellett olyan nagy mennyiségű hígtrágya keletkezik, amelynek ilyen módon való „feldolgozása” térben és időben egyaránt megoldhatatlan. Az említett módszerek olyan esetekben váltak be, ahol a talajművelés rendszeres. A hígtrágyát — mint ismeretes — csak időszakonként lehet elhelyezni, mert a „túladagolás” a növénykultúrák fejlődését zavarhatja, sőt adott esetben azok kipusztulását is eredményezheti. Emellett időjárási tényezők, talajviszonyok és egyéb tényezők miatt a hígtrágya tervszerű és folyamatos elhelyezése szinte soha nem érhető el. Ezért a tényleges „hasznosulás” sem mutatható ki egyértelműen. A fázisbontásos eljárásnak két módszere is kifejlődött. Az egyiknél ívsziták segítségével választják ki a szilárd fázist, a másiknál a disszociálás ún. flotációval történik. Az ívszitás kiválasztás nem vált be, mert a szilárd fázisnak legfeljebb 25-30%-át képes kiszűrni. A talajfelszín alatti medencékben tárolt és flotációval szétválasztott hígtrágya lecsapolását csővezetékkel végzik. Mivel a medencék a terepszint alatt vannak, ezért a lecsapolás csak részleges lehet, így a szilárd fázis megfelelő kiszárítása a medencében nem hajtható végre. Az aránylag nagy nedvességtartalmú visszamaradó rész gyakorlatilag csak kézi erővel távolítható el a medencéből. A 186 257. lsz-ú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárás kommunális szennyvízből és/vagy állati hígtrágyából állít elő humusztrágyát. A biológiailag értékes anyagok kivonását mikromész és vasszulfát adagolásával végzik. A híg részt hasznosítják vagy felszíni vízbe vezetik, a szilárd részt pedig hulladékkal, humusszal keverik és komposztálják. 1 Az eljárás hátránya, hogy a teljes hígtrágya mennyiség azonos, egyúttal bonyolult és költséges kezelést kap. Converse I.C. cikke a Transact, of the American Soc. of Agricultural Engineers (1978) 336-440. oldalakon jelent meg. A cikkben a szerző a szarvasmarha hígtrágya lebontását ismerteti. A kiindulási anyagot tartályban er jesztik, majd a szilárd részt a hígtól elválasztják. A megoldás hátránya, hogy a szétválasztást az egész mennyiséggel, biológiai úton végzik. A 178 725. lsz-ú magyar szabadalmi leírás hígtrágya kezelésére és komplex hasznosítására alkalmas eljárást és berendezést ismertet. Lényege, hogy a nagy szervesanyag tartalmú hígtrágya elhelyezhető a halastavakban, mert a szervesanyag lebomlása elősegíti az algaállomány elszaporodását, az algák pedig egyrészt táplálékul szolgálnak a halaknak, másrészt szabad oxigént termelnek, ami a halállomány számára kedvező életfeltételeket teremt Kétségtelen, hogy a találmány lehetővé teszi a hígtrágya elhelyezésének f olyama tosságá t, és a hígtrágya gyakorlatilag egy helyen történő folyamatos hasznosítását. Hátránya, hogy a halastóba vezetett hígtrágya nagy szervesanyag tartalma tervszerűtlen bevezetés esetén a halastó biológiai egyensúlyának felbomlását és a halak kipusztulását okozhatja, továbbá, hogy a halastavak oxigénkészletét rendszeresen, általában naponta ellenőrizni kell. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy a szervesanyagok lebomlása hőmérsékletfüggő. A nyári hónapokban igen gyorsan, míg a hűvösebb időszakokban lassan vagy egyáltalán nem megy végbe a lebomlás. Ezért a téli időszakban tározó medencékben kell a szerves anyagot összegyűjteni. Ismeretesek olyan megoldások is, melyek a hígtrágyát mechanikai, kémiai és biológiai tisztításnak vetik alá, így az ivóvízhez hasonló minőségű vizet nyernek. E vizet mosási célokra visszavezetik, és ismételten felhasználják. Ezen megoldások hátránya, hogy igen bonyolult kémiai kezelést alkalmaznak: a különböző vegyszerek pontos adagolása, valamint reakcióterek és elválasztó rendszerek beépítése szükséges. A kémiai kezelést biológiai szennyvíztisztítási módszerekkel is kiegészítik, ezért üzemvitelük a mezőgazdasági technológiától, technikától idegen, megvalósításuk gazdaságtalan. A találmány szerinti eljárás célja, hogy a hígtrágya egy részének visszaforgatásával az állattartó telep vízfelhasználása, és a végleges elhelyezésre szolruló hígtrágya mennyisége csökkenjen. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy ha biológiai tisztítás helyett hatásos mechanikai tisztítást és kémiai résztisztítást végzünk, akkor a korábbiaknál kedvezőbb és gazdaságosabb hígtrágya kezelő eljáráshoz jutunk. Ugyancsak a találmányi gondolat része, hogy derítőszer adagolással a sűrű fázis ülepíthetőségét fokozhatjuk, és a mikroorganizmusok szaporodását gátolhatjuk. A kezelés során a mikroorganizmusok jelentős részét is kiülepített sűrű fázisba juttatjuk, a híg fázishoz adagolt fertőtlenítőszer pedig teljes csírátlanítást eredményez. A találmány szerinti eljárás hígtrágya kezelésére 2 * 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
