202160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór elválasztására gázelegyből

HU202160B vülről 340 °C-ra fűtjük, az aktív szénnel kezelt hid­­rogén-klorid-tartalmú gázt és az oxigéngázt 1,25 nl/perc, Uletve 0,63 nl/perc sebességgel a katalizá­tor-ágyra vezetjük és a katalizátort fluidizált álla­potban tartva végrehajtjuk az oxidálást. A katalizátorágy hőmérséklete a képződött hő következtében 350 'C-ra emelkedik. A reaktorból távozó gázt csapdába vezetjük, amely csapda két egymással sorbakötött palackból áll, amelyek közül az elsőben vizes kálium-jodid-oldat, a másodikban vizes nátronlúg oldat van. A vizes kálium-jodid-ol­­datot nátrium-tioszulfáttal, a vizes nátrium-hidro­­xid-oldatot hidrogén-kloriddal titráljuk, hogy mennyiségileg meghatározzuk a reagálatlan hidro­­gén-klorid és a kapott klór mennyiségét. A hidro­­gén-klorid konverziója követlenül a reakció megin­dulása után 70%. Még 200 órás reagáltatás után is 69% konverziót érünk el. A reagáltatás után a kata­lizátor szén tar talma 50 ppm, amint azt az 1. táblázat első kísérletének adatai között bemutatjuk. Az összehasonlítás kedvéért hasonló oxidációs reakciót végeztünk olyan nyersanyagként használt hulladékgázzal, amelyet előzetesen nem kezeltünk aktív szénnel, és amely gáz 1 tömeg% benzolt tartal­mazott. Ugyancsak másik oxidációs reakciót végez­tünk úgy, hogy megváltoztattuk az oxigénfelesleg mértékét, hogy megvizsgáljuk a konverzió mértéké­nek csökkenését, és a reakció után mérjük a katali­zátor szén tartalmát. Eredményeinket az 1. táblázat 2. és 3. kísérleteinél közöljük. 1. Táblázat 15 SVhCI- 200 Nl/kg-kat.óra 350 "C A 02/HCl Konverzió% Széntar­kísér­mólarány talom let kezdet- 200 (ppm) száma ben óra múlva (ppm) 1. 0,5 70 69 50 2. 0,5 70 61 900 3. 0,3 60 34 5000 SV - felületi sebesség 4. Példa Nyersanyagként tolilén-diamin foszgénezési lé­péséből származó, a hidrogén-klorid mellett 10 tö­­meg% szén-monoxidot tartalmazó hulladékgázt al­kalmazunk. A hulladékgázhoz hozzáadjuk az oxi­géngázt, és a kevert gázt betápláljuk egy nikkelből készült oxidációs berendezésbe. Az oxidációs be­rendezésbe 1 kg szemcseszerű katalizátort töltünk, amely 1 térfogat% palládiumot tartalmazó alumíni­­umhordozós palládiumkatalizátor. Ha az oxidációs berendezést 300 “C hőmérsékelten tartjuk, a hulla­dékgáz szén-monoxid tartalma az oxidációs beren­dezésből való távozáskor 3 tömeg%. 10,16 cm belső átmérőjű, nikkelből készült, 1507 g, 1 3. példa szerint készített króm-oxid-katalizá­­torral megtöltött fluidizált-ágyas reaktort fluidizált homokfürdővel kívülről 370 °C hőmérsékletre me­legítünk. A fenti módon kezelt hulladékgázt és oxi­géngázt vezetünk be a fluidizált-ágyra 13 nl/perc (hidrogén-klorid: 12,6 ni, szén-monoxid: 0,4 ni, szén-dioxid: 0,98 ni), illetve 6,3 nl/perc sebességgel (HC1 bázis, felületi sebesség 500 nl/kg katalizá­­tor/óra, az oxigénfelesleg aránya 100%) és a katali­zátort fluidizált állapotban tartva lejátszatjuk az oxidációs reakciót. A katalizátorágy hőmérséklete a hőfejlődés kö­vetkeztében 400 'C-ra emelkedik. A reaktorból tá­vozó gázt ezután abszorpciós palackokból álló csap­dába vezetjük, a palackok egyike kálium-jodidot, a másik vizes nátrium-hidroxid-oldatot tartalmaz. A vizes kálium-jodid oldatot nátrium-tioszulfáttal, a vizes nátrium-hidroxid-oldatot hidrogén-klorid ol­dattal megtitrálva mennyiségileg meghatározzuk a reagálatlan hidrogén-klorid és a képződött klór mennyiségét. Közvetlenül a reakció megindulása után a hidro­gén-klorid konverzió 68%. 200 órás reagáltatás után is 66% konverziót érünk el. Ha a reagáltatást 200 órán át folytatjuk, a katalizátor tömegvesztesége akkor is csak 30 g. Ez a kezdetben beadagolt katali­zátor-mennyiség 2%-a. Az összehasonlítás kedvéért hasonló körülmé­nyek között a fluidizált-ágyra olyan, a tolilén-dia­min foszgénezési lépéséből származó hulladékgázt vezetünk, amely 10 tömeg% szén-monoxidot tartal­maz, valamint oxigéngázt. Az előbbit 14 nl/perc (hidrogén-klorid: 12,6 ni, szén-monoxid: 1,4 ni), az utóbbit 6,3 nl/perc sebességgel (HC1 bázis, felületi sebesség 500 nl/kg katalizátor/óra, az oxigénfelesleg aránya 100%), és a katalizátort fluidizált állapotban tartva végrehajtjuk az oxidációs reakciót. A katalizátorágy hőmérséklete a hőfejlődés kö­vetkeztében 400 °C-ra emelkedik. A reagálatlan hidrogén-ldoridot és a képződött klórt az előbbiek­ben ismertetett módon mennyiségileg meghatároz­zuk. A hidrogén-klorid konverziója követlenül a re­akció megindulása után 65%, 200 óra múlva azon­ban 55%-ra esik. A reagáltatást 200 órán át folytat­va a katalizátor tömegvesztesége 90 g, ez az eredeti­leg betáplált katalizátor mennyiségének 6%-a. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás klór elválasztására szerves vegyületek re­akciójának melléktermékeként keletkező, hidro­­gén-klorid-tartalmú gáz oxidálásával, a hidrogén­­klorid tartalmú gázt 350-450 'C hőmérsékleten, króm(III)-oxid katalizátor jelenlétében 0,5-2,0 mól oxigén/mól hidrogén-klorid arányú oxigénnel oxi­dálva, azzal jellemezve, hogy i) a főként klórt, vizet, reagálatlan hidrogén-ldo­­ridot, oxigént és elpárologtatott krómot tartalmazó reakcióelegyet lehűtjük 90-130 'C-ra, vízzel mos­suk, a krómot vizes oldat formájában kinyerjük, ii) a gázt ismét vízzel mossuk, a reagálatlan hid­­rogén-kloridot a vízzel elnyeletjük és vizes hidro­­gén-klorid-oldat formájában kinyerjük, iii) a gázt további tömény kénsavas mosással víz­telenítjük, iv) majd az .elsősorban klórt és reagálatlan oxi­gént tartalmazó gázt komprimáljuk és lehűtjük, ez­által a klórt folyékony állapotban elkülönítjük a 16 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents