202157. lajstromszámú szabadalom • Horizontális tároló, főleg szemestermény tárolására

HU 202157B A találmány vízszintes - a magassági méretéhez képest nagykiterjedésű - tárolóberendezésre vonat­kozik, annak be- és kitároló berendezéseivel együtt, amelyet szokás ún. csarnoktárolónak is nevezni, és amelyet ömlesztett anyagok, főleg szemestermé­nyek raktározására, a tárolt anyag kezelésére (anyagmozgatás, forgatás, vegyi kezelés stb) lehet alkalmazni, elsősorban a mezőgazdasági techniká­ban és más iparágakban. Az intenzív mezőgazdasági és ipari termelés kö­­rülményeíközöttnagytömegű ömlesztett anyagrak­tározása, kezelése szükséges. Az üyen anyagokat először zsákokban tárolták és a zsákokat kisebb-na­­gyobb épületekben, esetlegtöbb szintenraktározták. Nyilvánvaló, hogy a kézi anyagmozgatás miatt ez a módszer nem volt hatékony és emellett költséges is. Az anyagmozgatás gépesítésével szinte egyedural­kodóvá vált az ömlesztett tárolás. Az ömlesztett tárolásnak alapvetően két típusa terjedt el: az ún. vízszintes és a függőleges rendszer. Mindkét tárolási rendszer egymással párhuza­mosan fejlődik, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai egymáshozképest, bár a szakmai közvéle­mény a függőleges tárolási rendszert ma korsze­rűbbnek tartja, mivel a fém-vagy betonsilók fajlagos alapterület-szükséglete a csarnoktárolók szükségle­tének mintegy fele, hasonlóan a beépített légtér és a hasznosítható légtér arányához, valamint általános­ságban az élőmunka igénynél is Uyen arány mutat­kozik. A lényegesen alacsonyabb beruházási költség és a többcélú felhasználhatóság azonban még sokáig létjogosultságot biztosít a csarnoktárolóknak, sőt ezt a tendenciát erősíti a beruházási ínség is. A csamoktárolók elterjedését nagyban segítette az ún. könnyűszerkezetes építési mód, gátló tényező azonban a gépesített anyagkezelés (be- és kitárolás, forgatás, szellőztetés) viszonylagos megoldhatat­lansága. A csarnoktárolókat felszereltségük szerint alap­vetően négy csoportba szokás besorolni. Legegysze­rűbbek azok a csarnokok - és persze a legolcsóbbak is -, amelyek sík alappal rendelkező egyszerű, általá­ban könnyűszerkezetes épületszerkezetből állnak. Ezekben a termény kezelése, mozgatása mobü gé­pekkel, rossz hatékonysággal, nagy fajlagos költség­gel történik. Az önmagukban ismert könnyűszerke­zetes épületekkel szemben a szokásostól eltér az a követelmény, hogy az oldalfalnak az ömlesztett anyag nyomását ki kell bírnia. Az ilyen tárolókban a tárolt anyag egyenetlen rétegvastagságban, legfel­jebb 4 m magasságban helyezkedik el, és ha a tárolt anyag romlandó, akkor a tárolás csak átmeneti lehet. Ilyen épületszerkezeteket sok cég készít pl. SZLB tí­pusjellel aKecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, igen elterjedt a DVKU típusje­lű dunaújvárosi csarnokszerkezet. Fejlettebb az olyan csarnoktároló, amelynél a be­tárolás gépi úton válósul meg, ekkor az ömlesztett anyag általában egy fogadógaratból felhordóra jut, ahonnan az épület hossztengelyében elhelyezett szállítószalagra, vagy rédlerre vagy hasonlóra kerül és a padozatra szóródik. Afejlettebb betárolóberen­dezéseknél megoldják az ömlesztett anyag elteríté­sét is, amelyre több megoldás ismert, leggyakrabban kaparószalagokat alkalmaznak, amelyek a hossz­1 tengelyre általában merőlegesen helyezkedik el. A legdrágább típusok függőleges irányban is mozgat­hatók. Ezeknek ismeretes olyan változata is, ame­­lyetfordított irányban működtetve kitárolásra is le­het alkalmazni. Egyébként az üyen ún. felsőbetáro­­lású csamoktárolókból az ömlesztett anyag kitáro­lása mobü berendezésekkel pl. homlokrakodókkal történik. A csamoktárolók harmadik csoportját jelentik azok a megoldások, amikor az ömlesztett anyag gépi kitárolása is a tároló felszereléséhez tartozik. Erre is több megoldás ismeretes. Két alapváltozat terjedt cl: az ún. légsöpréscs, azaz pneumatikus kitárolás, amelynek lényege az ömlesztett anyag fluidizálása légbefúvással, és az így mobüizált ömlesztett anyag mechanikus szállítószerkezetbe jutva távolítható el; a másik alapváltozat a teljesen mechanikus mód­szer, amikor mozgatható kaparószalagokkal, vagy hasonlókkal juttatják az ömlesztett anyagot egy központi szállítóberendezésbe. Az alapváltozatok kombinációi is ismertek. Ilyet ajánl pl. „Gépesített újtípusú tárolócsamok” néven azINTRANSZMAS magyar-bolgár közös vállalat. A pneumatikus alap­­változat - bár létesítési és üzemeltetési költsége ma­gas - előnye, hogy az anyagmozgatáson kívül a befú­­vott levegővel az ömlesztett anyag áüagát is óvni le­het, ami különösen szemestermények esetében igen fontos. Hátrányt jelent, hogy a beépített légcsator­nák a tároló padozatának géppel való átjárhatóságát megnehezítik, vagy teljesen lehetetlenné teszik (ez­zel a többcélú hasznosítási lehetőség megszűnik), bár ismeretes ún. teleszkópos légcsatorna megoldás is, amelyet használaton kívül helyezve a padozatról el lehet távolítani. Ez természetesen a költségek to­vábbi növelésével oldható csak meg. Acsaraoktárolóknegyedik, és egyben legdrágább típusa az olyan rendszer, amikor a tárolás vala­mennyi funkciója gépesített ül. automatizált. Az Uyen tárolókban az anyag mozgatása, kezelése, szel­lőztetése stb. a fentebb ismertetett részmegoldások­kal történik ill. a tárolási folyamat szabályozása a tárolt anyagban több helyen elhelyezett érzékelők­kel és átalában komputerrel valósul meg. Az Uyen összetett rendszer fa jlagos költségei olyan magasak, hogy elterjedésük lassú, sőt a magyar mezőgazdasá­gi gyakorlatban példa nélküli. Az élenjáró technikai megoldásokat a fejlett mezőgazdasági és ipari kultú­rával rendelkező országok vezető váüalatai kínálják, mint amüyen pl. a NEUERO cég is. A találmnyunk elé kitűzött cél az volt, hogy olyan csamoktárolót szerkesszünk, amelynél a be- és kitá­rolás teljesen gépesített, ugyanakkor a tároló létesí­tési költségei alig haladják meg a második csoportba sorolt típusokét. A kitűzött feladat megoldásához az a felismerés vezetett bennünket, hogy a csarnoktárolóban jelen­tősen megnövelhet j ük az ömlesztett anyag rétegvas­tagságát - és ezzel jelentősen lecsökkcnthetjük a faj­lagos létesítési és tárolási költségeket -, ha az ún. sátortetős csarnokszerkezet felső gerincvonalának közelében olyan betárolószalagot építünk be, amely­nek két oldalán egy-egy, a szalaggal együttmozgó rö­pítőtárcsás terítőszerkezete van. Felismertük továbbá azt is, hogy a megnövelt ré­tegvastagság miatt célszerű egyrészt a csamokszcr-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents