202142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés faforgácslapok és hasonlók folyamatos előállítására

HU 202142 B A találmány tárgya eljárás faforgácslapok és ha­sonlóak folyamatos előállítására kettős szalagú présben nyomás alatt és hő által kikeményített kö­tőanyaggal összetartott részecskékből álló lapalap­anyagokból, ahol a kötőanyaggal ellátott részecské­ket alsó formázószalag vízszintes szakaszára ömle­­dékként felszóljuk és kettős szalagú préssel együtt­haladó alsó és felső, fémből készült formázószalag közötti sajtolószakaszon nyomás alatt és hő hatásá­ra lapokat tartalmazó szalagként kikeményítjük, ahol a sajtolószakaszon az üzemi nyomást és az előállításhoz szükséges hőt a kettős szalagú prés támszerkezetéről visszük át a formázószalagra és onnét pedig az ömledékbe. A találmány tárgya még berendezés faforgácsla­pok és hasonlóak kikeményített kötőanyaggal összetartott részecskékből álló lapalapanyagból, amelynek kettő, nyomás alatt és hő hatására ré­szecskéket összesajtoló sajtolószakaszában egymás felett elrendezett és támszerkezettel tartott fémes formázó szalaggal kialakított kettős szalagú prése és kötőanyaggal ellátott részecskéket az alsó formá­zószalag vízszintes szakaszára ömledékként felhor­dó szórókészüléke van. Az ilyen berendezés jelentős mértékű beruhá­zást von maga után, és így az üzemeltetőknél fenn áll az arra vonatkozó kívánság, hogy nemcsak a névleges munkaszélességnek megfelelő szélességű lapokat lehessen előállítani, hanem szükség esetén annál kisebb szélességűeket is. Például a kereskedelemben a szokásos lapszé­lesség 210 és 185 cm-t tesz ki. A kísérleteknél, ahol kisebb szélességű lapokat nagyobb szélességű la­pok előállítására kialakított berendezésen kívántak előállítani úgy, hogy az adag szélességét megfelelő­en kisebbre állították be, eddig nehézségek jelent­keztek, mivel a formaszalagok kifelé álló peremeit követően az adag széleit már nem terhelte ellenyo­­más és a támasztószerkezethez nyomódott kielégítő mértékben, ahonnét nemcsak a nyomás, hanem a hő is átkerült a formaszalagokra. Ezáltal a formaszalagok és a támasztószerkezet, illetve a 23 55 797 számú DE szabadalmi leírásból ismert szerkezet között nem állt fenn termikus kap­csolt, ahol a hőt a támasztószerkezetről a formasza­lagra átvivő, annak teljes szélességét átérő henge­rek vannak alkalmazva, tehát így a formaszalagok hőmérséklete a perem felé-jelentős mértékben le­csökkent. Ezáltal a peremtartomány a hosszában összehúzódott és jelentős termikus feszültségek ke­letkeztek, mivel a formaszalagok széles középső tartományában az üzemi hőmérséklet uralkodott. Az ilyen eredetű hőfeszültségek a formázószala­gok visszafordítási tartományában kritikusak, mivel ott a hőfeszültségek a formázószalagok jelentős hosszirányú húzóigénybevétele és átfordulásukkor a külső szájak nyúlása miatt jelentkező feszültsé­gekkel hatásukban összegződnek. Ezáltal olyan összegződött húzófeszültség keletkezik a formázó­szalag fordítódobokon átvezetett tartományának külső szélén, amely megközelítette a folyási feszült­séget, sőt részben meg is haladta annak értékét. Mindenesetre a folyamatos üzemben problémák­hoz vezetett ez az összegződött húzófeszültség, hi­szen a formázószalag korróziómentes acélból ké­1 szül, amely nem túlságosan alkalmas folyamatos hajlítóigénybevételre. Hasonló problémák léptek fel már korábban a kettős szalagú préseknél is, mégpedig akkor, ami­kor azokkal névleges szélességben dolgoztak. Az ömledékadag nem ér ki pontosan a formázószala­gok széléig, hanem keresztirányban bizonyos mér­tékben túlnyúlnak a formázószalagok az ömledéka­­dagon és a már meghengerelt tartomány szélét is meghaladják. Ez is hőmérsékleteséshez és ebből fakadó feszültségekhez vezetett. Ismeretes sajtolóként kialakított berendezés a 22 43 465 számú DE szabadalmi leírásból, amelynél a formázószalagok kinyúló széleinek a fűtésével kísérelik meg a hőmérsékletesést határok között tartani. Viszont szükségesnek találták azt, hogy a formázószalagok széleit gyakorlatilag a teljes hosszukban fűteni kell, mert ellenkező esetben a hőmérséklet a fűtés helye után ismét azonnal leesik. Viszont a teljes hosszban történő fűtés jelentős szerkezet kialakítási problémákat jelent és tetemes ráfordítás miatt általában szóba sem jön. Ismeretes további berendezés a 28 19 943 számú DE szabadalmi leírásból, amelynél a formázószala­gok túlnyúló szélét hullámosra képezik ki, így a szél irányában történő hőmérsékletesésnél ott bizonyos több anyag áll rendelkezésre és a termikus okozott kontrakció esetében nem lépnek fel annyira nagy hosszirányú húzófeszültségek. Ez a megoldás négy centiméterrel túlnyúló szélek esetében alkalmazha­tó ugyan, de akkor már nem, ha azon széle, ame­lyekben hőmérsékleteséssel kell számolni több tíz centimétert tesznek ki. A találmány feladata eljárás és berendezés kiala­kítása úgy, hogy előzetesen meghatározott névleges munkaszélességű kettős szalagú présen lapokat biztosító, kisebb szélességű szalagokat lehessen saj­tolni. A kitűzött feladatot a bevezetőben említett eljá­rásnál úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy a lapok előállításához szükséges fő ömledékadag leg­alább egy szélén kívül a sajtolószakasz ott található széle közeiéig terjedő széltartományban kötő­anyagmentes részecskékből széltartománybeli öm­­ledékadagot szórunk fel az alsó formázószalagra és azt egyidejűleg sajtoljuk. A formázószalagok szélén a hőmérsékletesést, ami egységként ott kisebb munkaszélesség esetén hiányzó felfekvés és ezzel összefüggően a formázó­szalagokba történő rosszabb hőátvitel következté­ben lép fel, úgy kerüljük el, hogy ott a felfekvést tehát mesterségesen alakítjuk ki. Ezáltal továbbra is hő kerül a támszerkezetből a széltartományokba is a formázószalagokra úgy, hogy elmarad a hőmér­sékletesés, illetve mindenesetre károsodást nem okozó mértékűre lehet korlátozni. A felfekvési nyo­másnak nem kell feltétlenül pontosan megegyeznie az ömledékadag közepében uralkodó nyomással, jóllehet, hogy ezt előnyöben kellene részesíteni ter­mészetesen ideálisan egyenlő feltételek kialakítása végett. Tehát az is kielégítő, ha a felfekvési nyomás csupán akkora, hogy a hőmérsékletet azon az érté­ken lehessen tartani, amely a hőfeszültséget elvisel­hető mértéken tartani tudja. Nyomás alatt a formá­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents