202087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gomba-fűszerkeverék előállítására magasabbrendű gombák tenyésztésével mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokon

HU 202087B 1 2 A találmány tárgya eljárás gomba-fűszerkeveré­­kek előállítására magasabbrendű gombatörzsek zsubmersz (süllyesztett), szakaszos és folytonos te­nyésztésével. Az ehető gombáknak jellegzetes illatuk, aromá- 5 juk van, aminek következtében az emberi étrendben való használatuk több évszázados tendenciával ren­delkezik. A vadon termő gombákból nagyobb mennyiség nehezen gyűjthető be. A termesztett gombák eseté- 10 ben a termesztett mennyiséget korlátozza a hosszú tenyészidő (lásd DE/03/3040746. sz. közrebocsátási iratban). Úgy találtuk, hogy a hagyományos gomba­termesztési technológiával 1 innen 1 év alatt meg­termeszthető mennyiség egyetlen 1 m3-es fennen- 15 torral 1 -2 nap alatt állítható elő. A f«mentorban előállítható gomba fehérjetar­talma nagyobb (40-50%), mint a termőtesté (30- 33%), nedvességtartalma pedig kisebb (a fermentor­­ból kiszűrve 80%, a termőtesté 90%). 20 Munkánk során különféle gombákat (Agaricus, Pleurotus, Volvariella stb.) tenyésztettünk f «men­torban élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek és egyéb szénforrások alkalmazásával. Afermentorbanelőállított,szárítottgombamicé- 25 liumból ételek ízesítésére alkalmas gomba-fűszer­­keveréket készítettünk. Ugyanilyen fűszerkeveré­ket készítettünk különféle termesztett és vadon élő gombákból is. A keverékek aromája nem különbö­zött lényegesen (a fcrmentorban előállított gomba 30 íze jobb volt), a tápanyag- és emészthetőség tekinte­tében is a fermentorban szaporított gomba jelentő­sen értékesebbnek bizonyult. A találmány során célszerűen a Phanerochaete chrysosporium (ATCC 32.629) gombatörzset hasz- 35 náltuk, de az eljárást alkalmaztuk más ehető gomba­törzsek szaporítására is. A gombatörzsek szubmersz tenyésztésének főbb előnyei:- a nagy fehérjetartalmú (40-60% sz.a.-ra vonat- 40 koztatva) biomassza, szemben a termőtest 30-33%­os fehérjetartalmával;- egész évben folyamatosan termelhető;-1 m3-es fermentorban 24-48 óra ajatt körülbe­lül 60 kg micélium állítható elő, míg 1 ra2-en, 5-szin- 45 tes gombaházban 1 év alatt 60 kg gomba termőtest termelhető;- a gombamicélium szárazanyag-tartalma két­szerese a termőtest szárazanyag-tartalmának;- szubmersz körülmények között egyes gomba- 50 fajtáknál a micélium másodlagos spóraképzésének hiánya. A nyűt rendszerű, egy-fokozató, kevert tank re­aktor használatával:- a termelés kisebb fermentor térfogatban (ki- 55 sebb beruházási költség) folyamatosan valósítható meg;- a kapott biomassza, illetve enzimkomplex fel­dolgozása folyamatossá tehető. A tenyész-szűrletben levő enzimek felhasználá­sával a technológiai szennyvíz mennyisége minimá­lisra csökkenthető (a tenyész-szűrlet kémiai oxigén­igénye KOI 35-40 ezer mg 02/dm3). A fermentáció költségének csökkentése érdeké­ben szénforrásként élelmiszeripari hulladékok, ü­­letve azokhidrolizátumai: szárazkenyér, malomipa­ri hulladék, ún. defektes lisztek, korpa, tejsavó stb., és mezőgazdasági hulladékok, például búzaszalma, kukoricaszár, kukoricacsutka őrlemény, illetve an­nak hidrolizátuma használhatók. A táptalaj-variációk közül a száraz kenyérhulla­­dék-alapú és a búzaszalma hidrolizátum-alapú táp­talajok a legmegfelelőbbek (szubsztrátumként nem­csak hulladék szénforrás, hanem melasz, répaszelet, kukoricaliszt, tejcukor, keményítő, glükóz stb. is al­kalmas). A termelt gombamicélium az alkalmazott törzs­től, illetve táptalaj tólfüggőcn élelmiszeripari, illetve takarmányozási célra, valamint starter kultúraként használható. Ehető gombamicélium a húsiparban vörösárúk, töltelékárúk, májkrémek vízmegtartó-képességé­­nek, struktúrájának javítására, a konzerviparban le­vesporok, szószok, fűszerkeverékek előállítására, vendéglátó- és hűtőiparban meleg- és hidegkonyhai készítmények adalékanyagaként (például gomba­pörkölt, gombakrém), a tejiparban gombás sajtkré­mek gyártásánál használható fel. Állati takarmányozásra a nedves vagy szárított gombamicéliumot nagy fehérjetartalma (viszonylag magas lizintartalom 5 g/100 g fehérje) teszi alkal­massá. A fermentációs paraméterek változtatásával a vegetatív tenyészetből spórás tenyészet nyerhető. A spórás tenyészet hulladék-biokonverzióra, kom­posztálásra, starter kultúraként biokertekben, me­zőgazdasági özemekben használható fel, szárított (például fluidágyas szárítás), vagy nedves állapot­ban. Erre a célra a Phanerochaete chrysosporium gombatörzs a legalkalmasabb, mely lignocellulóz­­alapú anyagok bontására alkalmas enzimkészlettel rendelkezik. A tenyész-szűrlet (körülbelül 1% fehérjét és kö­­rübclül 1% fel nem használt szénhidrátot tartalmaz) a mikroorganizmus által termelt enzimhozamoknak megfelelően, főként állati takarmányok előkezelé­sére használható. Nedves etetésnél közvetlenül a takarmányba ke­veréssel, premixek alkalmazása esetén a premixek­­ben történő permetezéssel hasznosítható. A te­nyész-szűrlet a takarmányok enzimes előkezelésé­hez fontos enzimeket (cellulázok: Cl, Cx, a-amiláz, amiloglükozidáz, proteáz) tartalmaz. A Phanerochaete chrysosporium gombatörzs szubmersz folytonos tenyésztésénél vizsgált enzi­meket, enzimaktivitás-mérési paramétereket és át­lagos aktivitás-értékeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. 2

Next

/
Thumbnails
Contents