202057. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-pirazol-karbonsav-származékokat tartalmazó növényi növekedésszabályozó készítmény és védőhatású készítmény, és eljárás fenil-pirazol-karbonsav-származékok előállítására

1 HU 202057 B 2 R15 jelentése lehasadó csoport, így klór- vagy brómatom, valamint -OSO2CF3- képletű csoport. Bázisként felhasználhatók szerves aminok, így tri­­etil-amin vagy piridin. Az eljárást -20 és +30 °C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. A kapott (II) általános képletű vegyület feldolgozás nélkül, köz­vetlenül felhasználható. A további kiindulási anyagként alkalmazott (III) általános képletű vegyületek önmagában ismert módon előállíthatók [Houben- Weyl: Methoden der organis­chen Chemie, 10/2. kötet, 169. oldal (1967)]. Az (I) általános képletű vegyületek tipikus növe­­kedészabályozó hatást váltanak ki, és ezért növény növekedésszabályozóként felhasználhatók. A ható­anyagok befolyásolják a növények anyagcseréjét és így felhasználhatók a növény béltartalmának befo­lyásolására, valamint a betakarítás megkönnyítésére, például elszáradás kiváltására. Felhasználhatók továb­bá nemkívánatos vegetatív növekedés általános sza­bályozására és gátlására, anélkül, hogy a növényt megölnék. A vegetatív növekedés gátlása számos egy- és kétszikű kultúránál nagy jelentőséggel bír, mert így csökkenthető vagy teljesen kiküszöbölhető a tá­rolás. A növekedésszabályozó hatás különösen előnyös gabona, kukorica, szója, dohány, gyapott, bab, repce, rizs, napraforgó növekedésének gátlásánál, valamint egyes haszonnövények kívánt béltartalmának, így szénhidrát-tartalmának (például cukornád vagy köles esetében) vagy fehérje-tartalmának növelésére. A ha­tóanyagok felhasználhatók továbbá a gyümölcs le­­szakításához szükséges erő csökkentésére, elsősorban citromfélék esetében. Növény növekedésszabályozó készítményeken tör­ténő felhasználás esetén az (I) általános képletű ve­gyületek felhasználási mennyisége általában 0,02-2,5 kg/hektár, előnyösen 0,05-1,5 kg/hektár. A találmány szerinti készítmények s gyakorlati felhasználás során adott esetben más, ismert növekedésszabályozókkal vagy természetes vagy növényi hormonokkal kever­hetők. Az (I) általános képletű vegyületek felhasználhatók továbbá védőhatású készítmények formájában is. Az új hatóanyagok ugyanis csökkentik vagy teljesen kiküszöbölik növényvédőszerek, elsősorban herbici­­dek fitotoxikus mellékhatását haszonnövények eseté­ben. Az (I) általános képletű vegyületek a herbicid hatóanyagokkal együtt kihordhatok és így a herbicid hatóanyag káros mellékhatását csökkenti vagy teljesen kiküszöböli anélkül, hogy a káros növényre kifejtett herbicid hatékonyságot befolyásolná. Ezáltal a szo­kásos növényvédőszerek felhasználási területe jelen­tősen megnövelhető. Azokat a vegyületeket, amelyek a kultúrnövényeket megvédik a herbicidek fitotoxikus mellékhatásaitól, antidótumnak vagy védőhatású anya­goknak nevezzük. A fitotoxikus mellékhatás csökkentésére az (I) általános képletű vegyületek felhaszmálhatók a 2-[4- (6-klór-benzoxazol-2-il-oxi)- fenoxi]-propionsav-etil­­észter esetén. A védőhatású anyag és a herbicid tömegaránya széles határok között változtatható. Ennek értéke ál­talában 1:10-10:1, előnyösen 2:1-1:10. A herbicid és a védőanyag mindenkori optimális mennyiségét az alkalmazott herbicidtől vagy az alkalmazott vé­dőanyagtól, valamint a kezelt növényrész típusától függően megfelelő kísérletek alapján állapíthatjuk meg. A védőhatású készítmény előnyösen alkalmazható gabonakultúrákban (búza, rozs, árpa, zab), rísz, ku­korica, szemes cirok, valamint gyapot, cukorrépa, cukornád és szójabab vonatkozásában. A találmány szerinti védőhatású készítmény fel­használható például a kultúrnövény vetőmagjának ke­zelésére (csávázására), vetés előtt a talajba bedolgoz­ható vagy a növény kikelése előtt vagy után a herbiciddel együtt kihozható. Növény kikelése előtti alkalmazása esetén kezelhetjük vetés előtt a talajt, vagy vetés után, de a növény kikelése előtt a talajt. A védőhatású anyagokat előnyösen a herbiciddel együtt alkalmazzuk. Ehhez készíthetők tankkeverékek vagy felhasználásra kész készítmények is. A találmány szerinti készítmények egyéb ható­anyagokkal keverhetők vagy herbiciddel együtt per­­metpor, emulgeálható koncentrátum, permetezhető ol­dat, porozószer, csávázószer, diszperzió, granulátum vagy mikrogranulátum formájában felhasználhatók. A permetpor vízben egyenletesen diszpergálható készítmény, amely a hatóanyag mellett hígítószert vagy inert anyagot, és nedvesítőszert, például poli­­oxetilezett alkil-fenolt, poli-oxetilezett zsíralkoholt, alkil- vagy alkil-fenil-szulfonátot vagy diszpergáló­­szert, például lignin-szulfonsavas nátriumot, 2,2’-di­­naftalin-metán-6,6’-diszulfonsavas nátriumot, dibutil­­naftalin-szulfonsavas nátriumot vagy oleil-metil-tau­­rinsavas nátriumot tartalmaz. Előállítását a szokásos módon, például a komponensek őrlésével és össze­keverésével végezzük. Az emulgeálható koncentrátum előállításához a hatóanyagot megfelelő szerves oldószerben, például butanolban, ciklohexanonban, dimetil-formamidban, xilolban vagy magas forráspontú aromás vegyületben, illetve szénhidrogénben egy vagy öt emulgeátor hoz­záadásával oldjuk. Folyékony hatóanyagoknál az ol­dószer részben vagy egészben elhagyható. Emulgeá­­torként felhasználható például alkil-aril-szulfonsavas kálciumsó, így kálcium-dodecil-benzol-szulfonát vagy nemionos emulgeátor, így zsírsav-poliglikol-észter, al­­kil-aril-poliglikoléter, zsíralkohol- poliglikoléter, pro­­pilén-oxid-etilén-oxid-kondenzációs termék, alkil-po­­liglikoléter, szorbitán-zsírsav-észter, poli(oxo-etilén)­­szorbit-zsírsav-észter vagy poli(oxi-etilén)-szorbit-ész­­ter. A porozószer előállításához a hatóanyagot finoman eloszlatott szilárd anyaggal, például talkummal, ter­mészetes agyagokkal, így kaolinnal, bentonittal, pir­­rofilitte, vagy diatomafölddel őröljük. A granulátum előállításához a hatóanyagot ad­szorpcióképes, granulált, inert anyagra fúvatjuk vagy a hatóanyag-koncentrátumot ragasztószer, például (po­­li-vinil-alkohol), poliakrilsavas nátrium vagy ásványi olaj segítségével a hordozóanyag, így homok, kaolinit vagy granulált inert anyag felületére visszük fel. Ezek a készítmények előállíthatók a műtrágya-granulátumok előállításához alkalmazott eljárások szerint, amelynek során a hatóanyagokat kívánt esetben az ismert mű­trágyákkal keverhetjük. Permetpor esetén a hatóanyag-koncentráció mint­egy 10-80 tömeg%, a maradék a fent megadott segédanyagokból adódik ki. Emulgeálható koncent-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents