202034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tetraploid és biszabololdús kamilla populációk előállítására

1 HU 202034 B 2 kamilla esetén ilyen kamilla populációból nyerünk vetőmagvakat és ezeket a vetőmagvakat tetraploidi­­záljuk (anélkül, hogy a szülő növények biszabolol tartalmára tekintettel lennénk és/vagy ezt ismernénk). Egy tetraploid kiinduló kamilla esetében a vetőmag­vakat azután közvetlenül a következő kiválasztási és szaporítási műveleteknek vetjük alá. A megfelelő diploid és tetraploid kiinduló kamil­lákat az egyes növények vizsgálata révén szelektáljuk ki. Általában egy kiinduló populációból például 1000- 10 000 egyedet kell megvizsgálni ahhoz, hogy néhány olyan egyedet találjunk, amelyek az előbb ismertetett követelményeknek megfelelően olyan magas (-)-a­­biszabolol tartalommal rendelkeznek, ami ezeket a kiinduló kamilla szerepére alkalmassá teszi. Az így kikeresett egyedekből azután szokásos módon vető­magvakat nyerünk és ezeket tetraploidizáljuk. A tet­­raploidizálás lezárása után a tetraploid növényeket a többi, diploidnak maradó növények közül kiszelek­táljuk. Az így nyert tetraploid növényekből - adott esetben megelőző szaporítás után - mindazokat a növényeket kiszelektáljuk, amelyeknek 40 °C hőmér­sékleten szárított virágai legalább 100 mg % kama­­zulént, legalább 200 mg % (-)-a-biszabololt és 50 mg %-nál kevesebb további biszaboloidot tartalmaz­nak. E virágok aratását a tenyészidőnek abban a szakaszában végezzük, amelyben a virágfej vala­mennyi csővirágának 30-70%-a kinyílt állapotban van. Adott esetben ezután további kiválasztási és szaporítási műveletek következhetnek, amelyek célja például a következő jellemzők, illetve tulajdonságok javítása: Egyidejű virágzási idő, egyenletes tűlevelű elágazás, kis magassági határértékek közötti virág­­magasság (azaz jobb alkalmasság a gépi betakarításra), nagy virágfejek, a gyűgyárú jobb eltarthatósága, kü­lönleges aromás illat. Amikor már eleve egy tetraploid kamilla fajtából indulunk ki, csupán, azoknak a növényeknek megadott szelektálását végezzük el, amelyeknek 40 °C hőmér­sékleten szárított virágai legalább 100 mg % kama­­zulént, legalább 200 mg % (-)-a-biszabololt és a szokásos biszaboloidokból kevesebb mint 50 mg %-ot tartalmaznak. Ekkor is a virágok betakarítását a te­nyészidőnek abban a szakaszában végezzük, amikor a virágfej csővirágainak 30-70%-a már kinyílt álla­potban van. Ebben az esetben is további kiválasztási és szaporítási műveletek végezhetők annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett módon további javu­lásokat érjünk el. Egy különösen előnyös kamillát nyerünk, ha a kamazulén és (-)-a-biszabolol szerinti választást is­mert vagy a találmány szerint létrehozott olyan nö­vényeken végezzük, amelyeknek kamazulén tartalma legalább 200 mg %, előnyösen 250 mg %, továbbá (-)-a-biszabolol tartalma legalább 300 mg %, előnyö­sen 400 mg % a szokásos biszaboloid tartalom pedig 50 mg % alatti. A tetraploidizálás például önmagában ismert mó­don növényrészek (magvak, gyökerek, sarjcsúcsok, csirák, hónaljrügyek) vagy a diploid kiinduló kamilla növények szövetének kémiai anyagokkal, röntgensu­garakkal, gamma-sugarakkal vagy ibolyántúli suga­rakkal való kezelése révén történik. Végezhető to­vábbá lefejező-kallus- módszerrel, portok kultúrával, vagy magas, sőt alacsony hőmérsékletek alkalmazá­sával is, amelyek a kamilla növényekre, illetve ezek növényrészeire vagy szövetére hatnak. Ezzel kapcso­latban utalunk Wemr Gottschalk „Die Bedeutung der Polyploidie für die Evolution der Pflazen” című könyvére (Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, 1976, főként a 13-22 oldalak). A kémiai anyagokkal való tetraploidizálásához ké­miai anyagként használhatók a Kolhicin, acenaftén, alkaloidák, mint az atropin, veratrin, nikotin, szang­­vinarin, benzol derivátumok, difenilek és fenantrének, naftalin derivátumok, difenilamin, tribróm-anilin, pa­­ra-diklór-benzol, metil-naftokinon, metil-naftohidro- Kinon, szalicilsav és ezzel rokon anyagok, hexaklór­­hexán, metamfetamin, (hidroklorid), alkil-alkálikarba­­mátok, mint isopropil-nátrium-karbamát, fenil-uretán, kakodilsavak sói (például nátriumsó), Convallaria gli­­kozidjai, mint konvallarin, konvallatoxin és konval­­lamarin, heteroauxin, germizan (fenilmercuri-piroka­­tehin), szerves higanyvegyületek mint etii-higany­­foszfát, etil-higany-klorid, fenil-higany-hidroxid, fe­­nil-higany-dinaftil-metándiszulfonát, kloroform kéjgáz (N2O), valamint ezeknek az anyagoknak keverékei. Ezeken kívül figyelembe vehető, illetve alkalmazható olajpogácsa, komposzt és tehéntrágya is. Ä felsorolt anyagokkal való kezelés például 0 és 35 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 12 °C és 30 közötti hőmérsékleten, főként 15 °C és 25 °C közötti hőmérsékleten végezhető. Az alkalmazás végezhető például magvak, sarj­csúcsok, gyökerek (főként gyökércsúcsok vagy csírák gyökerei), gyümölcscsomók, levelek vagy száraz vá­gott felületei, merisztem szövetből levő sejtszuszpen­­ziók, kalluszkultúrák kezelése vagy bazális szárrá­­szekbe való injektálás, továbbá tengelybimbók terébe való injektálás révén is, A kémiai anyagokat általában vizes oldat, gyengén alkoholos (az alkohol tartalom lényegében 5% alatt van) vagy gyengén savas oldat alakjában alkalmazzuk. A gyengén savas oldatok pH értéke például 5,5 és 6,5 között lehet, amely esetben a savasítás kis szénatomszámú szerves alifás savakkal, például esetsavval történik. Ha alkoholos oldatokat használunk, ezek is lehetnek gyengén savasak. Ezek­ben az oldatokban a kémiai anyagok koncentrációja például 0,01-0,5% , előnyösen 0,02-0,2%, főként 0,05-0,1% lehet. Gázállapotú anyagok is használha­tók, adott esetben például 1-10 bar nyomáson. A kezelési időtartam például 1-36 óra, előnyösen 2- 12 óra, főként 4-6 óra lehet. A leghatásosabb koncentrációkat, valamint időtar­tamokat célszerű mindig előkísérletekkel meghatároz­ni. A kolhicinnel való kezelés különösen előnyösen például 0 és 35 “C közötti hőmérsékleten, előnyösen 12 és 30 °C közötti hőmérsékleten, főként 15 és 25 °C közötti hőmérsékleten. Az előkísérletek például úgy végezhetők, hogy a kiinduló diploid kamilla magvait egy 0,01-0,2%-os, előnyösen 0,02-0,1%-os, főként (7,05%-os kolhicin oldatban duzzadt állapotba hozzuk vagy a kicsírázott, 5-7 nap idős, jól kifejlődött, diploid kiinduló kamillából nyert csírákat (a csírale­velekkel lefelé) 0,01-0,2%-os, előnyösen 0,02-0,1 %-os, főként 0,05%-os kolhicin oldatba merítjük. Az utóbbi eljárásnál a környező atmoszférának közel 100% relatív nedvességtartalmúnak kell lenni. A kol­hicin kezelés időtartama például 3-36 óra, előnyösen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents