202033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés soros ültetvények sorközi öntözésére
1 HU 202033 B 2 fúvókák az elosztóvezetékek mindkét oldalán kialakíthatók, illetve elhelyezhetők, általában elegendő, ha az elosztó vezetékeket csak minden második sorban helyezzük el. Mindezek alapján a találmány szerint végzett öntözés nem akadályozza az öntözendő kultúrák gépi művelését, ugyanakkor biztosítja a növények egyenletes gyökérfejlődését és a gyors tápanyagfelvétel lehetőségét. A berendezéssel potntosan beállítható a területegységre jutó öntözővíz mennyisége és a kiszórási periódus, illetve idő. A megoldás lehetővé teszi nem csupán öntözővíz, hanem az öntözővízbe juttatott tápanyagok kijuttatását is a sorközökbe. A sorközökben végzett öntözés következtében a gyomnövények fejlődése a sorokban lényegesen gyengébb, mint a sorközökben, ahol viszont géppel vegyszermentesen eltávolíthatók. A fúvókákon át a levélzet nedvesítése nélkül végzett sorközi öntözés következtében csökken a gombabetegségekkel történő fertőzés veszélye, nem lép fel tápanyag kimosódás és ugyanakkor tetszőleges területű ültetvények öntözése valósítható meg. A találmány szerint végzett öntözés energiaköltsége a hagyományos megoldásokénál kisebb és a berendezés telepítése is kevésbé költséges. Az elosztócsövekből kiáramló folyadék a talajt lényegében a természetes csapadék intenzitásával öntözi és kijuttatás közben sem porlasztás, sem párolgási veszteség jelentős mértékben nem lép fel. A berendezés üzemeltetése teljesen automaikusan vagy minimális beavatkozással végezhető, a kezelő feladata csupán a szerelvények nyitására, illetve zárására, adott esetben a szivbattyúk indítására, az elosztócsövek szakaszolására, valamint a rendszer ellenőrzésére terjed ki. A berendezés karbantartást gyakorlatilag nem igényel, csupán a szivattyúk megfelelő üzemeléséről kell gondoskodni és szükség esetén a fúvókákat kell megtisztítani. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti berendezésnek egy ún. egyes függöny művelésű szőlőt öntöző kiviteli alakja a szőlősorokra merőleges metszetben, a 3. ábra a 2. ábra III-III metszete, a 4. ábra a 3. ábra IV-IV metszete, az 5. ábra a 3. ábra V-V metszete, a 6. ábra a 3. ábra VI-VI metszete, a 7. ábra a 3. ábra VII-VII metszete és a 8. ábra a 2. ábrán látható öntözőrendszer fölülnézete. A találmány szerinti öntözőberendezést általánosságban az 1. ábrán látható vázlat segítségével mutatjuk be. Ennél a kiviteli alaknál a vízforrás 1 víztermelő kút, amelyből a 2 fővezetéken át 3 szivattyú juttatja a vizet 4 gerincvezetékbe és 5 elosztóvezetékekbe. A bemutatott megoldásnál az öntözővízbe tápoldatot juttatunk a 2 fővezetékhez kapcsolódó 6 tápanyag tartályból. A 6 tápanyag tartály és a 2 fővezeték között 7 tápvezeték van kialakítva és 8 elzárószeleppel van ellátva. Hasonlóképpen 9 elzárószeleppel vannak ellátva a 4 gerincvezetékhez csatlakozó 5 elosztóvezetékek is. A 2. ábrán a találmány szerint öntözött szőlő ültetvény metszete látható. A 10 növényeket 11 karók, illetve a közöttük kifeszített drótok tartják. Ugyanezek a 11 karók tartják a talajfelszín fölött mintegy 40 cm-re lévő 5 elosztóvezetékeket, amelyből az öntözőfolyadék a sorközökbe kerül. Az ábrán látható 12 szórásképek jól mutatják, hogy a szaggatott vonallal jelölt 13 nedvesített zóna éppen a 10 növények 14 gyökérzeténél helyezkedik el, illetve a 10 növények 14 gyökérzete a 13 nedvesített zóna felé növekszik. A 3. és 4. ábrán látható, hogy az 5 elosztóveztékek a 11 karókra, illetve 15 oszlopokra vannak erősítva 16 bilincsek segítségével. A 16 bilincseket a bemutatott kiviteli alaknál 11 karókon, illetve 15 oszlopokon 17 facsavarok rögzítik. Az 5-7. ábrákon látható, hogy a bemutatott kiviteli alaknál az 5 elosztóvezetékek fúvókáit 18 furatok képezik és ezek a függőlegessel a szöget bezáróan vannak elhelyezve annak érdekében, hogy a 2. ábrán látható 12 szórásképet biztosítsák. A szóráskép természetesen attól függően változik, hogy mekkora a sorköz, milyen magasan vannak az elosztóvezetékek elhelyezve és mekkora a víznyomás. Gyümölcsfák esetében például az elosztóvezetékek lényegesen magasabban is elhelyezhetők és ebben az esetben a fúvókák, illetve a 18 furatok az 5-7. ábrán bemutatottaktól eltérően a vízszintestől lefelé is irányulhatnak. Általában a fúvókák a függőlegessel 5-85°-os szöget zárnak be. A fúvókák szöghelyzetének megválasztásakor arra is ügyelni kell, hogy a fúvókák az öntözővizet ne szórják a növények levelére, ahogy ez a 2. ábrán látható. Ez ugyanis egyrészt növeli a gombabetegségekkel való fertőzés veszélyét és a párolgási veszteséget, illetve károsan befolyásolja a szórásképet. A 8. ábrán látható egy, a 2. ábrán bemutatotthoz hasonló ültetvény fölülnézete, ahol a fölső sorban az 5. ábrának megfelelő kialakítású elosztóvezetékek által létesített szórásképet szemléltetjük, az alsó sorban pedig a 6. és 7. ábrának megfelelően váltakozva elhelyezett 18 furatokkal ellátót 5 elosztóvezetékek által biztosított szóráskép látható. A 8. ábrán az is megfigyelhető, hogy az 5 elosztóvezetékek csak minden második sorban vannak elhelyezve, tekintettel arra, hogy egyidejűleg két szomszédos sorköz öntözését tudják biztosítani. A 8. ábrán bemutatott megoldásnál az öntözőrendszerhez tartozó víztermelő kút, szivattyú és tápanyagtartály, valamint az elzárószelepek föld alá süllyesztett 19 aknában vannak elhelyezve. Ez mind a telepítést, mind a kezelést egyszerűsíti és ugyanakkor nem akadályozza a gépi művelést. A rajzokon bemutatott megoldásnál 20 m-es nyomómagasságú és 50 1/perc szállítóteljesítményű szivattyút alkalmaztunk és a rendszerben a gerincvezeték átmérője 80 mm, az elosztóvezetékek átmérője 25 mm volt. A fúvókák a gerincvezetéken lévő, 0,7 mm átmérőjű furatok voltak, amelyeket 1 méterenként helyeztünk el a 200 m hosszú elosztóvezetékek mentén. Természetesen egyéb esetekben, például gyümölcsösökben a fúvókák közötti távolság ennél nagyobb, például 3-4 m is lehet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
