202033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés soros ültetvények sorközi öntözésére
1 HU 202033 B 2 A találmány tárgya eljárás soros ültetvények öntözésére, amelynek során fúvókákból folyamatos sugárban öntöző folyadékot juttatunk a talajra, valamint olyan öntözőberendezés, amely vízforráshoz csatlakozó gerincvezetéket és ebből kiágazó elosztóvezetékeket tartalmaz, ahol az elosztóvezetékek a sorok mentén vannak elrendezve és falukon teljes hosszuk mentén vízkivezető elemekkel vannak ellátva, és amely berendezés elsősorban laza vázszekezetű, gyengén vagy közepesen víztartó homok talajon telepített ültetvényekben használható és az öntözés mellett tápanyag oldat kiszórására is alkalmas. Az öntözés megvalósítására a külünböző igényeknek megfeleően sokféle eljárás és berendezés ismeretes. Az ún. gravitációs öntözések közül legelterjedtebbek, a „csörgedeztető”, a „sávos”, ill. „barázdás” öntözések, melyek egyszerűségüknél fogva közismertek. Mindegyikre jellemző hátrányos tulajdonságaik az alábbiakban összegezhetők:- talajtípustól függően változó, nagy vízigényűek (emiatt például homoktalajokon nem alkalmazhatók),- laza talajoknál gyors tápanyagkimosást eredményeznek,- az öntözés csak költsége tereprendezés után valósítható meg,- az öntözővíz pontos adagolását nem teszik lehetővé,- állandó kézi üzemeltetésre van szükség. Az öntözések másik nagy csoportját alkotják az ún. nyomásos (nyomás alatti) öntözések, melyek a folyadék kijuttatása szempontjából lehetnek: „talaj felettiek”, ill. ún. „altalaj” öntözések. A „talaj feletti" öntözések egyik legelterjedtebb formája az esőztető öntözés, mely az öntözővizet szórófejekkel juttatja kör, ill. sávos kiszórásban a talajra, valamint az öntözendő növényzetre. A szórófejek elhelyezése és változtatása, vagy földalatti csőhálózat hidránsaihoz csatlakoztatva, vagy felszíni csővezetékek áthelyezésével, vagy valamilyen mozgó öntözőberendezésra szerelve történhet, mely utóbbi mozgatását külön gépegység, vagy a folyadék nyomásenergiája biztosítja. Sávos, esőztető öntözést megvalósító eljárást és berendezést ismertet a 187 542 lajstromszámú szabadalmi leírás, melynek mobil berendezését erőgép vontatja az öntözendő sáv elejére. A berendezés az öntözött sávon a folyadék nyomásenergiáját felhasználva végighalad - miközben a sávot esőztetve végigöntözi, majd a sáv végére érve automatikusan megáll. Ezt követően kötélerővel a berendezést egy erőgép az öntözött területen visszahúzza, majd az öntözőegységet új öntözési sávra állítva a ciklus újra kezdhető. A stabil kiépítésű esőztető öntözés hátrányai:- beruházási költségvonzata jelentős- a nagy nyomásigény miatt költséges üzemet eredményez- folyamatos, jelentős munkaerőigényt támaszt. A mobil kiépítésű esőztető öntözés hátránya a fentieken túlmenően, hogy mozgatásához többnyire valamilyen erőgép szükséges, a berendezések karbantartása is jelentős költségeket emészt fel. Az esőztető öntözések további hátrányai:- jelentős a párolgási veszteség- az öntözés növeli a gombabetegségek fertőzésének veszélyét (pl. szőlőperonoszpóra). A 175 898 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás közel sík terepen áztató öntözésre alkalmas berendezést ismertet, melynek öntöző tömlői tereprendezés nélkül vannak a terepre helyezve, átmérőjük 5- 15 cm közötti, kifolyónyílásaik mintegy 0,5-10 mm átmérőjűek és 20-200 cm-es sűrűségben vannak elosztva. Energiatakarékos, de igen vízigényes öntözési rendszer. Hátránya, hogy tömlői a terepre vannak helyezve, miáltal egyes talajműveleteket ilymódon megakadályoz, valamint nagyobb területek öntözése pl. homoktalajokon olyan jelentős folyadékmennyiséget szükségeltet, mely a gyakorlatban nem biztosítható. Gyakorlatban is használatos az ún. csepegtető öntözés, melynél az öntözőfolyadékot az öntözött növények közelében - általában a növények közötti szakaszra - cseppenként juttatják ki. Előnye, hogy a kis intenzitású öntözés miatt viszonylag nagy területek öntözhetők, viszont számos hátrányos tulajdonsággal rendelkezik.- a csepegtetőtestek érzékenyek az öntözőfolyadék minőségére, könnyen eldugulnak aminek megelőzése költséges üzemű és nagy beruházásigényes vízkezelést von maga után- tápoldatok kijuttatására a fentiek miatt nem alkalmasak- a cseppenkénti öntözés miatt a nedvesedési zóna a felszín és a csepegtetés helyének közelében alakul ki, ami pl. szőlő, ill. gyümölcsös öntözése esetén egyenlőtlen gyökérfejlődést eredményez- viszonylag magas a párolgási veszteség- az öntözés megvalósításához viszonylag nagy nyomás, vízkezelés esetén többnyire kettős nyomásfokozás szükséges aminek biztosítása jelentős üzemi költségeket eredményez. A korábbi csoportosítás szerinti ún. altalajöntözések közös előnyös tulajdonsága, hogy párolgásmentesen, közvetlenül a gyökérzónába juttatják ki az öntözőfolyadékot, (ill. tápoldatot). Hátrányuk - gyökérbenövés, ill. egyéb dugulás esetén karbantartásuk megoldatlan- laza vázszerkezetű talajoknál a gyors tápanyaglemosódás miatt kedvezőtlen a folyadék, vagy tápanyag mély bejuttatása, ugyanis a tápanyag annélkül jut a gyökérzóna alá, hogy a növények azt teljes mértékben felvennék. A 181616 lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett altalaj öntözőberendezéssel folyadékveszteség nélküli gyökéröntözés valósítható meg, nagyüzemi felhasználhatóságának azonban korlátot szab, hogy az öntözőegységek telepítése jelentős idő, munka- és költségkihatást von maga után, továbbá az öntözött növények egyenetlen gyökérfejlődését eredményezi. A 186 034 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szivárogtató öntözést megvalósító berendezést ismertet, mely a növények gyökérzónáját öntözi speciális szivárogtató testek segítségével, melynek csatlakozó csövei, szabályozható úszószelepei, szivárogtató csövei, -rései, -zsinórjai, -nyílásai vannak, az ötnözést biztosító egyéb berendezéseken (folyadéktároló, mellékvezetékek, szivárogtató vezetékek) túlmenően. Ez a berendezés víz- és energiatakarékossága ellenére 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
