202008. lajstromszámú szabadalom • Tárolóállvány magreaktorok rúdjellegű fűtőelemeihez

1 HU 202008 B 2 A találmány tárgya tárolóállvány magreaktorok rúd­­jellegű fűtőelemeihez, mely alaplapból, fölötte lévő összekötőrácsból és közöttük függőlegesen elhelye­zett, neutront elnyelő anyagból készített aknákból áll, az aknák keresztmetszete a bennük elhelyezett fűtőe­lemekével azonos, továbbá az aknák az aknafal nyüá­­sába kapcsolódó lefogóhorgonyokkal az alaplaphoz vannak rögzítve. Ismeretes a 2 422 230 sz. FR szabadalmi leírásból olyan rögzítési mód, melynél a lefogóhorgonyok gya­­korlatüag két szomszédos akna között helyezkednek el, és az aknákon kiképzett nyílásokba nyúlnak be. Az aknák közti közbülső térben helyezkednek el a rögzí­tésre szolgáló leszorítócsavarok is. így a két szomszé­dos akna közti távolság viszonylag nagy méretű. A találmány célja olyan megoldás kidolgozása, melynél a két fűtőelemet tároló állvány közti távolság minimális. A szomszédos tárolóállvány közti távolság előnyösen nem lehet nagyobb a biztonságtechnikai szükségesnél. A kitűzött célt olyan tárgyi kialakítással érjük el, hogy a lefogóhorgonyok a nyílásokon át az aknák bel­sejébe nyúlnak, és ott az alaplaphoz hozzá vannak csa­varozva. Célszerűnek bizonyultak a találmány szerinti táro­lóállvány olyan kiviteli alakjai, amelyeknél az aknák rögzítéséhez nincs szükség külön helyre. Belátható to­vábbá, hogy a szokásos fűtőelemek úgynevezett lábré­szeinél meglepő módon biztosítható hely a lefogóhor­gonyok becsavarozásához. Az aknák így minimális, a biztonsági előírások megszabta távolságra közelíthe­tők egymáshoz, mely példaképpen távtartó darabok útján biztonságosan beállítható. A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a le­fogóhorgonyok az aknák belsejében elhelyezett, a fű­tőelemek megtámasztására és/vagy központosítására is alkalmasak azáltal, hogy a lefogóhorgonyok az ak­nák belsejében lévő tuskóval vannak ellátva, ahol a tuskónak a fűtőelemek megtámasztására és/vagy köz­pontosítására szolgáló felületei vannak. Ezáltal alkat­részeket takaríthatunk meg, melyek az eddig ismert megoldásoknál a fűtőelemek megtámasztásához és megvezetéséhez szükségesek voltak. A találmány célszerű kiviteli alakját jelenti az olyan megoldás is, amelynél két szomszédos akna nyí­lásaiba egyetlen lefogóhorgony nyúlik be. Ennél a megoldásnál azonban a 2 422 230 sz. FR szabadalmi leírásban ismertetettekkel ellentétben a lefogóhor­gony az aknák belsejében szimmetrikusan van az alaplaphoz csavarozva. Az egymással szomszédos ak­nák ennél a megoldásnál is tetszés szerint egymáshoz közelíthetők. Ezen túlmenően a lefogóhorgonyok szimmetrikus kialakítása az alapcsavarok terhelése szempontjából is rendkívül kedvező. A találmányt az alábbiakban célszerű példaképpeni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra való hivatko­zással ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti tárolóállvány oldalné­zete, a 2. ábra két szomszédos akna rögzítésmódjának na­gyobb méretarányban ábrázolt oldalnézete, a 3. ábra pedig a 2. ábrára merőleges oldalnézet. Az 1. ábrán vázolt állvány forróvíz-reaktorok el­használt fűtőelemeinek elszállítás előtti tárolására szolgál. Az 1 tartóállvány 2 alaplapra rögzített 3 tá­masztóelemekből áll. A 3 támasztóelemek egy felső 4 összekötőrácsot tartanak. A felső 4 összekötőrács 5 aknákat fog közre, me­lyek ebből kinyúlva az állványon át a 2 alaplapig ér­nek. Az 5 aknák neutront elnyelő anyagból, például bóracélból készül, és az egyes fűtőelemeket vízszintes irányban csekély játékot megengedő módon, hatszög keresztmetszetű sík 6 fal között rögzítik. Az 5 aknák 6 falain kiképzett 7 nyüások a továbbiakban ismerte­tett módon a rögzítést szolgálják. Az 1 tartóállványt általában víz alatt állítják fel. E célból ez egy 8 fűtőelemtartó kádban áll, melynek csak a 9 feneke van ábrázolva. A 9 fenék 10 betoné­pítményként van kiképezve, melynek káddal határos belső oldala 11 fémborítással van ellátva. A 11 fémborításra 12 lábak támaszkodnak, melyek vízszintes 13 bordákkal 14 lábrostéllyá vannak össze­kötve. A 12 lábak 11 fémborítással összehegesztett 16 talplemezeket és 17 csapokat tartalmaznak, melyek függőleges lábrészként aló talplemezeken nyugsza­nak, és 18 csövekbe nyúlnak be, melyekhez a 13 bor­dák rögzítve vannak. Az 1. ábrán vázolt kiviteli alaknál a 14 lábrostély és a 2 alaplap egy 20 tárolóhely tartójául is szolgál, amely az 1 tartóállvány 1. ábra szerinti bal oldalán van rögzítve, és vezérlőrudak, vagy hasonlók tárolására szolgál. A 2. ábrából látható, hogy az 5 aknák 52 lefogóhor­gonyokkal vannak a 2 alaplapra rögzítve. Az 52 lefo­góhorgonyok hasáb alakú 52 tuskókal fognak át, me­lyekben az 55 alapcsavarok részére 54 menetes furatok vannak. A példaképpeni MB méretű 55 alap­csavarok az 53 tuskókat a 21 alaplapra szorítja. Eköz­ben ezek 56 horgonyokkal az 5 aknák 7 nyílásaiba ka­paszkodnak, és azokat ugyancsak a 2 alaplaphoz szorítják. Az 52 lefogóhorgonyok és 56 horgok egyúttal az 5 aknák oldalirányú pozicionálására is szolgálnak. Ez két különböző kiviteli alak szerint lehetséges. A 2. áb­ra bal oldalán ábrázolt lefogóhorgonynál egy 56 horog két 53 tuskót egy U alakú testté fog össze. Az 53 tüs­kök közti 58 térköz 8 szélessége meghatározza két szomszédos 5 akna 6 falainak egymástól való távolsá­gát. Ez a távolság, mint a 2. ábrából látható, tetszés szerinti kis értékűre választható. A 2. ábra jobb oldalán vázolt kiviteli alaknál az 56 horog csupán a 6 falak vastagságán nyúlik át. Egy le­felé irányuló 59 kinyúlás rögzíti az aknák peremét anélkül, hogy az aknákon kívül helyigény merülne fel. Az 53 tuskók H magassága, és aknákba nyúló T mélysége úgy van megválasztva, hogy az 52 lefogóhor­gonyok egyben a fel nem tüntetett fűtőelemek köz­­pontosítására is szolgálnak azáltal, hogy az 53 tuskók­­nak a fűtőelemek megtámasztására és/vagy központosítására szolgáló 53a, 53b és 53c felületei vannak. Ezáltal ezen újszerű rögzítési móddal nem­csak a tartóállvány helyigénye csökkent, hanem több alkatrészt megtakaríthatunk, melyek a fűtőelemek tá­masztására és központosítására szolgálnak, hogy azok az 5 aknák közepén, a 25 furatok fölött helyezkedje­nek el, és hűtőfolyadékkal jól átöblíthetők legyenek. A 3. ábrából látható, hogy az 52 lefogóhorgonyok 53 tuskóinak szélessége nagyobb is lehet, mint a 6 fa­lakon kiképzett 7 nyílásoké. A lefogóhorgnyok 56 hor­ga ennél a kiviteli alaknál mintegy fele szélességű, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents