201989. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés forróvizes rendszerekbe táplált vizek kezelésére
HU 201989 A 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés forróvizes rendszerekbe táplált vizek kezelésére, főleg kazántelepeknél és fűtőműveknél való alkalmazásra. Ismeretes, hogy a forróvizes rendszerekbe táplált vizeket lágyítani és gáztalanítani kell. A lágyítás és a gáztalanítás megfelelő berendezéseket és energiát igényel, tehát minden m3 betáplálható víz külön költséget, a csatornába való elengedés pedig külön veszteséget jelent. A gyakorlatban több okból következhet be vízveszteség. A legáltalánosabb jelenség a szivárgás, amelynek teljes kiküszöbölése nem lehetséges. Az ily módon bekövetkező veszteségeket úgy pótolják, hogy nyersvízforrásból lágyított és gáztalanított pótvizet juttatnak a rendszerbe. Ennek a mennyisége normál üzem esetén nem jelentős. Komolyabb veszteségekkel jár azonban, ha a rendszerben levő víz tágulása (’’dagadása”) miatt kiszoruló vízmennyiséget elfolyatják. Ismert az a megoldás, hogy a felfűtéskor bekövetkező nagy térfogatváltozást fűtővíztároló tartállyal egyenlítik ki (lásd RIETSCHEL-RAISS: Fűtés- és légtechnika, MK, Budapest, 1964., 160. old.). Ez azonban csak kisebb nyomásoknál alkalmazható, mivel a fűtővízzároló tartály zárt, és nyomásállósága korlátozott (forróvízes rendszerekben nyitott tartály nem alkalmazható, mert akkor levegővel szennyeződhet a víz). A forróvizes rendszerekbe betáplált vizet általában gáztalanítós táptartályokból veszik, amelyeknek bemenő oldala (gáztalanítója) vízlágyítón át nyersvízforrással (pl. hálózati vízvezetékkel) van összekötve. A gáztalanítós táptartály biztonsági szeleppel, valamint túlfolyóval van ellátva, hogy túlnyomás és túltöltés ellen védve legyen. A biztonsági szelep helyett vagy mellett biztonsági állványcsövet is alkalmaznak (lásd pl. id. mű 99-100. old.), amely a gáznyomás meg nem engedett mértékű növekedése esetén lefúj. Hiányosságot jelent ennél a szokásos megoldásnál, hogy a lefújáskor kilépő gőz és víz elvész. Hiányosság az is, hogy nagyobb veszteségek (pl. csőtörés) esetén nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű kezelt víz, tehát az esetleges teljes leállás megelőzése céljából kezeletlen és hideg vizet kell betáplálni a rendszerbe. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmány feladata tehát olyan kapcsolási elrendezés létrehozása, amelynél csak az elkerülhetetlen szivárgásokból és üzemzavarokból eredő kezelt víz veszteség léphet fel, minden egyéb esetben a rendszeren belül marad a kezelt víz, tehát nem szennyeződik, ugyanakkor komolyabb meghibásodások esetén hosszabb ideig fenntartható az üzem anélkül, hogy nagy mennyiségű kezeletlen vizet kellene betáplálni a rendszerbe. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a szokásos gáztalanítós táptartályhoz olyan kiegészítő táptartályt kapcsolunk, amely gravitációs úton fogadja a gáztalanítós táptartály túlfolyóján kilépő kezelt vizet, és az összeköttetést úgy alakítjuk ki, hogy a gáztalanítós táptartályban, valamint a kiegészítő táptartályban állandóan azonos gőzpárnanyomás legyen, továbbá a kiegészítő táptartály alját 2 feladó szivattyún át összekötjük a gáztalanítós táptartály gáztalanítójával, akkor egyrészt nem lép ki a rendszerből a felfűtéskor előálló térfogatnövekmény, hanem a kiegészítő táptartályba jut, és onnan szükség esetén visszatáplálható, másrészt üzemzavar, illetve havária alkalmával a tárolt vízmennyiség követlenül benyomható a rendszerbe, tehát a hiba elhárításáig vagy a hibás szakasz kiiktatásáig kezelt vízzel tartható fenn az üzem. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan kapcsolási elrendezés forróvizes rendszerekbe táplált vizek kezelésére, amelynek túlfolyóval és túlnyomás ellen biztosító elemmel ellátott gáztalanítós táptartálya, a gáztalanítós táptartály gáztalanítójával - célszerűen vízlágyítón át - összekötött pótvízforrása, valamint a gáztalanítós táptartály kimenetére kapcsolt tápszivattyúja van, és amely a találmány értelmében kiegészítő táptartállyal rendelkezik, amelynek legfelső pontja a gáztalanítós táptartály túlfolyási pontja alatt van, a kiegészítő táptartály legfelső pontja és a gáztalanítós táptartály túlfolyási pontja között állandó öszszeköttetés van, és a kiegészítő táptartály kimenete feladó szivattyún át a gáztalanítós táptartály gáztalanítójával van összekötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a kiegészítő táptartályra részáramú gáztalanítást biztosító vezeték és/vagy kondenzvíz vezeték és/vagy táguló vizet tartalmazó vezeték és/vagy egyéb vizeket vivő vezeték van csatlakoztatva. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a feladó szivattyú és a gáztalanítós táptartály közé vízlágyító van iktatva. Egy további előnyös kiviteli alaknál a kiegészítő táptartály kimenete havária szivattyú útján össze van kötve a forróvizes rendszerrel. Előnyös, ha a gáztalanítós táptartály túlfolyási pontja biztonsági állványcsővel van összekötve. Végül előnyös, ha a gáztalanítós táptartály kimenete nyomástartó szivattyú útján össze van kötve a forróvizes rendszerrel. A találmányt a következőkben a csatolt rajzon vázolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az ábra a példa szerinti kapcsolási elrendezés elvi vázlata. A bemutatott kapcsolási elrendezés szokásos gáztalanítós GTT táptartályt tartalmaz, amelynek gáztalanítója első VL1 vízlágyítón át (nem ábrázolt) 1 pótvízforrással (pl. nyersvíztartállyal vagy hálózati vízvezetékkel) van összekötve. A GTT táptartály gáztalanítója 3 gőzbevezetésen át kapja a fűtőgőzt. A GTT táptartály aljához KTSZ tápszivattyú és nyomástartó NYSZ szivattyú szívóoldala csatlakozik. A GTT táptartály legfelső pontja (nem ábrázolt) biztonsági szeleppel van ellátva, amelyen át a szabadba távozhat a felesleges gőzmennyiség. A GTT táptartály az A ponton túlfolyóval van ellátva, amelyhez biztonsági BÁ állványcső van csatlakoztatva. Ennek funkciója a szokásos. A gáztalanítós GTT táptartály alatti szinte kiegészítő KTT táptartály van elrendezve, amelynek legfelelő B pontja állandó összeköttetésben van a GTT táptartály túlfolyási A pontjával. A KTT táptartály aljához HSZ haváriaszivattyú és FSZ feladó szivattyú szívóoldala csatlakozik. A HSZ haváriaszivattyú nyomóoldala a forróvizes rendszerhez van 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
