201973. lajstromszámú szabadalom • Eljárás avermektin B-származékok előállítására

HU 201973 B 5 6 Ezek a mutánsok lényegében csak B-vermektinek termelésére képesek, az A-avermektinekére nem. A találmány szeirat (I) általános képletű aver­­mektin-származékokat állítunk elő, ahol R hidroxicsoport, ha a 22,23-kettőskötés hiány­zik, vagy hidrogénatom, ha a 22,23-kettőskötés je­len van, R2 (II) képletű 4’-(a-L-oleandrozil)-ot-L-ole­­androzil-oxi-csoport, R jelentése a-helyzetben elágazó láncú 3-7 szén­atomos alkil-, 3-7 szénatomos alkenil-, 3-7 szénato­mos alkinil-, (1-4 szénatomos alkoxi)-3-7 szénato­mos alkil- vagy (1-4 szénatomos alkiltio)-2-7-szén­­atomos alkilcsoport; adott esetben egy vagy két halogénatommal vagy egy metiléncsoporttal szubsztituált 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport; egy 5-8 szénatomos cikloalkenilcsoport; furami-, tetra­­hidrofuranil-, dihidropiranil-, tetrahidropiranil-, tetrahidro-tiopiranil-, tetrahidrotienil- vagy tienil­­csoport. Az itt leírt mutánsok a nem-természetes B-aver­mektinek leírt és példákkal szemléltetett előállítása szempontjából nagy értékűek. Különösen haszno­sak ezek a mutánsok az előnyös avermektinek, azaz a 25-ös szénatomon 4-6 szénatomszámú cikloalkil­­vagy cikloalkenil-csoportot, 1-metil-tio-etil-cso­­portot vagy 3-tienil- vagy 3-furilcsoportot viselő avermektinek előállítása szempontjából. Az avermektint termelő Streptomyces avermiti­­lis törzsek mutációs kezelését az ismert eljárások szerint végezzük a szokásos mutagén faktorokkal, azaz ultraibolya fény vagy Röntgen besugárzással, N-metil-N’-nitro-nitrozo-guanidinnal, etil-metán­­szulfonáttal, salétromossawal, N-mustárral, példá­ul N-metil-bisz(2-klór-etil)-aminnal, stb. történő kezeléssel. A mutagenezist természetes avermekti­­neket termelő S.avermitilis, például S.avermitilis ATCC 31272 törzs spóráin vagy vegetatív tenyésze­tén végezhetjük. A szakemberek által jól ismert eljárást követve, az elágazó láncú-2-oxo-sav-dehidrogenáz aktivitás­sal nem rendelkező mutánsokat a biokémiai vizsgá­lati eljárás alapján szelektáljuk, mely lehetővé teszi, hogy a random mutagenizált baktériumtelepek nagy számát megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy bizonyos elágazó láncú [14C-l]-2-oxo-savak­­ból termelnek-e 14C izotóppal jelzett széndioxidot (Tabor é» munkatársai, J.Bact., 128: 485-486 /1976/). _ Az eljárás abból áll, hogy a mutáns telepeket alkalmas táptalajon, mikrotiter lemez lukaiban nö­vesztjük, a sejteket toluollal permabilizáljuk, majd [14C-l]-2-oxo-savat (például 2-oxo-izokapronsa­­vat) adunk minden egyes lukba, és vizsgáljuk a 14CŰ2 jelenlétét a tenyészet feletti légtérben. A [;4C-l]-2-oxo-izokapronsav helyett használhatunk [14C-l]-2-oxo-3-metíl-valeriánsavat vagy [14C-l]-2- oxo-3-metil-vajsavat. A l4C izotóppal jelzett szén­dioxid termelődését a szokásos módon mutatjuk ki, vagyis bárium-hidroxiddal átitatott szűrőpapírt he­lyezünk az egyes lukak fölé, ami megköti a l4C02-t, bármennyi is termelődött, és a 14C izotóppal jelzett ábrium-karbonátot autoradiográfiával kimutatjuk. Azoknál a mutánsoknál, ahol hiányzik az elágazó láncú-2-oxo-sav-dehidrogcnáz aktivitás, az adott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 autoradiogramm közel azonos a vak kontroliéval (nem beoltott luk), azaz a mutáns nem eredményez több jelzett bárium-karbonátot. Az így nyert mutánsokat további, fent említett mutagén kezelésnek vethetjük alá. A mutagenizált telepeket az avermektin-B-O-metil-transzferáz ak­tivitás szempontjából vizsgáljuk tovább. Ehhez kro­matográfiás (vékonyréteg vagy HPLC) eljárást használunk, a hozzáadott előanyag- például 2-me­­til-vajsav-jelenlétében végzett fermentálást köve­tően. Az avermektin-B-O-metil-transzferáz aktivi­tással nem rendelkező mutánsoknál a fermentléből lényegében hiányoznak az A-avermektin kompo­nensek. Egy adott törzs kívánt alléljeit a mikroograniz­­mus mutagén kezelése mellett előállíthatjuk pro­­toplaszt fúzióval is. így például egy S.avermitilis törzset, mely nem rendelekzik sem az elágazó lán­­cú-2-oxo-sav-dehidrogenáz, sem az avermektin-B­­O-metil-transzferáz aktivitással fuzionálhatunk egy, a fenti aktivitással rendelkező S.avermitilis törzzsel. A fúzió olyan S.avermitilis törzset eredmé­nyezhet, mely csak az avermektin-B-O-metil­­transzferáz aktivitással rendelkezik. Amint az a szakemberek előtt ismert eltérő szelekciós vonalú törzsek kívánt alléljeit egyetlen törzsbe egyesíthet­jük a protoplasztfúziós technikával. A találmány szerinti eljárással alkalmazott mu­tánsok alaktani és tenyészeti tulajdonságai hason­lóak a 4 429 042 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalomban leírtakéhoz. A találmány szerinti mutánsok megkülönböztető tulajdonságai: az el­ágazó láncú-2-oxo-sav-dehidrogenáz aktivitás és a B-avermektin-O-metil-transzferáz aktivitás hiánya, mely tulajdonságokat az itt leírtak alapján határoz­zuk meg. Az említett aktivitások hiánya azt eredmé­nyezi, hogy a mutánsok nem termelnek természetes B-avermektineket, ha a tenyésztés RCOOH általá­nos képletű - ahol R jelentése izopropilcsoport vagy (S)-szek-butil-csoport - zsírsavakat, vagy a fermentáció alatt ezekké átalakuló vegyületeket nem tartalmazó szintetikus táptalajon történik. Az American Type Culture Collection alapján végzett rendszertani vizsgálatok megerősítik, hogy a fenti 14C02 teszttel szelektált 1-3 mutáns törzs szoros rokonságot mutat a 4 429 042 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalomban leírt ATCC 31272 szü­lőtörzzsel, de vannak bizonyos eltérések is. így pél­dául az 1-3 (ATCC 53567) lényegesen kevesebb spórafűzért képez, mint az ATCC 31272 törzs. A hasznosítási kísérletek szerint, az 1-3 törzs nem hasznosítja növekedéséhez a raffinózt. Ellentétben az ATCC 31272 törzs 4 429 042 sz. amerikai egye­sült államokbeli szabadalomban leírt tulajdonságá­val, nem tapasztaltunk növekedést szacharózon, mint egyetlen szénforráson sem mutáns sem az AT­CC 31272 törzs esetében. Az 1-3 mutáns nem ren­delkezik elágazó láncú-2-oxo-sav-dehidrogenáz aktivitással. A találmány szerinti eljárás mikroorganizmusa az elágazó-2-oxo-sav-dehidrogenáz aktivitással és a B-avermektin-O-metil-transzferáz aktivitással nem rendelkező S.avermitilis 7881 törzs, mely az 1-3 (ATCC 53567) mutáns további mutagenezisével keletkezett, az 1-3 mutánshoz hasonló rendszertani 4

Next

/
Thumbnails
Contents