201966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hialuronsav-észterek és sóik, ezeket hatóanyagként vagy hordozóként tartalmazó gyógyszerkészítmények, valamint hialuronsav-észterekből képzett filmek és szálak előállítására

HU 201966 B A találmány tárgya eljárás a találmány a hialu­­ronsav új észtereinek és ezek sóinak előállítására. Az új vegyületek a gyógyászatban és a kozmetika területén, valamint a biológiailag lebontható mű­anyagok között hasznosíthatók. Az utóbbiakat tar­talmazó, különböző célú készítmények előállítása szintén a találmány tárgykörébe tartozik. Ilyenek különösen különféle új, többek között sebészeti cél­ra felhasználható fóliák és szálak lehetnek. A „hialuronsav” (a következőkben „HY”-ként is jelöljük) kifejezést az irodalomban egy különböző molekulatömegű savas poliszacharid jelölésére használják, amely D-glükuronsav és N-acetil-D- glükozamin maradékokból épül fel, és amely ter­mészetben sejtek felületén, gerincesek kötőszöve­tének bázisos extracelluláris anyagaiban, ízületek ízületi nedveiben, a szem csarnokvizében, az embe­ri köldökzsinór szövetében és a kakastaréjban for­dul elő. A hialuronsav fontos szerepet játszik a biológiai szervezetben, először is sok szövet sejtjeinek me­chanikai támaszaként (ilyen a bőr, az bak, az izmok és a porcok), és ennek következtében a sejtközi mátrix fő komponense. De a hialuronsav más funk­ciókat is betölt a biológiai folyamatokban, így a szövetek hidratálásában, nedvesítésében, sejt mig­rációban, a sejt funkcióban és differenciálódásban. (Lásd például Balázs és munkatársai, Cosmetics and Toiletries, 5/84,8-17). A hialuronsav a fentem­­lített természetes szövetekből, így kakastaréjból, de bizonyos baktériumokból is extrakcióval nyerhető ki. Manapság azonban a hialuronsav már mikrobi­ológiai módszerekkel is előállítható. Az extrakció­val kapott teljes hialuronsav molekulatömege 8-13 millió körül van. Azonban a poliszacharid moleku­latömege különböző fizikai és kémiai faktorok ha­tására elég könnyen csökkenthető. Ilyen tényezők lehetnek mechanikai hatások vagy sugárzás, hidro­lízis, oxidáció vagy enzimatikus reagensek. Ennek következtében a természetes extraktumok szokásos tisztítási eljárásai során kisebb molekulatömegű, degradált frakciók keletkeznek (lásd Balázs fent idézett közleményét). A hialuronsavat, molekuláris frakcióit és a megfelelő sókat gyógyászati célra al­kalmazzák, és említik kozmetikai célú felhasználási lehetőségeiket is (lásd például Balázs fent említett cikkét és a 2.478.468. számú francia szabadalmi leírást). Terápiás célra a hialuronsavat és sóit elsősorban ízületi bániaknak kezelésére alkalmazzák, például az állatgyógyászatban lovak ízületi bántalmainak kezelésére (Acta Vet. Scand. 167.379 /1976/). Ter­mészetes szövetek és szervek kisegítő és helyettesí­tő terápiás reagenseként a hialuronsavat és mole­kuláris frakcióit, valambt ezek sóit a szem-sebé­szetben alkalmazzák (lásd például Balázs és mun­katársai, Modern Problems és Ophthalmology, IQ, 1970, 3, E.B. Strieff. S. Karger kiadók, Bázel; Vis­­cosurgery and the Use of Sodium Hyaluronate Du­ring Intraocular Lens Implantation, az Internatio­nal Congress and First Film Festival on Intraocular Implantation, Cannes, 1979. konferencián elhang­zott előadás; 4.328.803. számú USA-beli szabadal­mi leírás, mely a HY szemészeti felhasználási lehe­tőségeinek összefoglalását tartalmazza és a 1 4.141.973. számú USA-beli szabadalmi leírás). A 49.143A 83. számú olasz szabadalmi bejelen­tésben (1983. október 11.) a hialuronsavnak olyan molekulatömegű frakcióját ismertetik, amely pél­dául nátriumsó formájában, intraokuláris és intra­­artikuláris injekciók céljára használható, amelyek a szem belső folyadékainak helyettesítésére és arto­­patiás terápiás célra szolgálnak. A hialuronsav számos, gyógyászati és sebészeti eszközök készítésére használt polimer anyag, így poliuretánok, poliészterek, poholefmek, poliami­­dok, polisziloxánok, vinil és akril polimerek és kar­bon szálak adalékaként is felhasználható, mert eze­ket az anyagokat biológiailag kompatibilissé teszi. Ebben az esetben a HY vagy egyik sója hozzáadása például úgy történik, hogy az ilyen anyagok felületét bevonják, vagy a hialuronsavat diszpergálják ezek­ben vagy e két eljárás kombinációjának alkalmazá­sával. Ilyen anyagok felhasználhatók például külön­böző egészségügyi és gyógyászati eszközök, így szív­szelepek, intraokuláris lencsék, és -csipeszek, pace­makerek és hasonló eszközök készítése során (lásd a 4.500.676. számú USA-beli szabadalmi leírást). Bár a „hialuronsav” kifejezést gyakran nem meg­felelő értelemben használják, mint a fentiekből lát­ható, a kifejezés a D-glükuronsav és az N-acetil-D- glükozamid váltakozásával felépülő, változó mole­kulatömegű poliszacharidokat, sőt ezek degradált frakcióit is jelöli, és bár ennek következtében a többes számba tett, „hialuronsavak” kifejezés tűn­hetne helyesnek, a következőkben maradunk az egyes számú formánál, beleértve a molekuláris frakciókat is, és gyakran a „HY” jelölést használjuk ennek a gyűjtőfogalomnak a rövidítésére. A hialuronsav észterei közül az irodalomban említés történik egy nagy molekulatömegű hialu­ronsav metilészteréről, amelyet a humán köldökzsi­nórból extrakcióval nyertek (Jeanloz és munkatár­sai, J. Bioi. Chem. 186. 495-511 /1950/ és Jager és munkatársai, J. Bacteriology, 1065-1067 119191). Ezt az észtert úgy kapták, hogy a szabad hialuron­savat éteres oldatban diazometánnal kezelték, és a kapott termékben a karboxilcsoportok lényegében teljes egészében észterezett formában kerültek. Továbbá a HY körülbelül 5 és 15 közötti diszacha­­rid egységet tartalmazó oligomerjeinek metilészte­­reit is leírták már (lásd Biochem. J. 167. 711-716 119111). Ugyancsak ismert a hialuronsavnak egy olyan metilésztere, amely a hidroxil alkohol-cso­portok egy részének metilalkoholos észterezésével készült (Jeanloz és munkatársai, J. Bioi. Chem. 194. 141-150 /1952/; és Jeanloz és munkatársai, Helve­tica Chimica Acta 262-271 /1952/). Az említett észterekkel kapcsolatban semmiféle biológiai ha­tást és ennek megfelelően semmiféle gyógyászati alkalmazást nem írtak le. A találmány a hialuronsavnak az észtercsoport­ban 2-18 szénatomos alkilcsoportot, (1-4 szénato­mos alkoxi)-karbonil-(l-4 szénatomos alkil)-fenil­­(1-4 szénatomos alkil)-, fenil-(2-4 szénatomos al­­kenil)-, helyettesítetlen vagy egy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal, 1-3 metil- vagy metoxicsoporttal vagy halogénatommal helyettesített benzilcsopor­­tot vagy valamely kortikoszteroid alkohol maradé­kát tartalmazó olyan észtereinek az előállítására 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents