201953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új nukleozidszármazékok és azokat hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 201953 B zóanyagokat tartalmazzák. A parenterális alkalmazásra szolgáló készítmé­nyek lehetnek vizes vagy nemvizes ozotóniás steril injekciós oldatok, amelyek tartalmazhatnak antio­­xidánsokat, puffereket, bakteriosztatikumokat és olyan oldott anyagokat, amelyek a készítményt izo­­tóniássá teszik a beteg vérével; vizes és nemvizes steril szuszpenziók, amelyek szuszpendálószereket és sűrítőszereket tartalmazhatnak. A készítmények lehetnek egységdózis formájúak vagy több dózist tartalmazó tartályokban lehetnek kiszerelve, példá­ul lehetnek ampullák és fiolák, tárolhatók fagyaszt­va szárított (liofilizált) állapotban, amely utóbbi készítményekből steril folyékony hordozóanyag, például injekciós minőségű víz hozzáadásával köz­vetlen használat előtt készül a készítmény. Alkal­mazáskor készíthetők injekciós oldatok és szusz­penziók, steril porokból, granulumokból és tablet­tákból, amelyek előállítását az előzőekben ismer­tettük. Előnyös egységdózis készítmények azok, ame­lyek a napi dózist tartalmazzák egy egységben, vagy ennek tört részét, ahogy ezt az előzőekben ismer­tettük, vagy megfelelő hányadát. Állatgyógyászati célra alkalmas készítményeket is előállíthatunk, amelyeket az állatgyógyászati ké­szítmények előállításában szokásos módon készí­tünk. Ilyen állatgyógyászati készítmények lehetnek például a) az orális adagolásra szolgálók (például folyé­kony készítmények, így vizes vagy nemvizes oldatok vagy szuszpenziók); tabletták vagy nagy tabletták, porok, granulumok vagy szemcsék, amelyeket a ta­karmánnyal lehet elegyítem, a nyelvre alkalmazan­dó paszták; b) parenterális adagolásra szolgáló készítmé­nyek, például szubkután, intramuszkuláris vagy int­ravénás injekciók, így steril oldatok vagy szuszpen­ziók; vagy (ha szükséges) intramammális injekciók, ahol a szuszpenzió vagy oldat a csecsen át jut a tőgybe; c) helyi alkalmazásra szolgáló készítmények, így krémek, kenőcsök vagy permetek, amelyeket a bőr­re alkalmazunk, vagy d) hüvelyben alkalmazandó készítmények, így pesszáriumok, krémek vagy habok. A találmány szerint előállított készítmények azo­kon a komponenseken kívül, amelyeket az előzőek­ben részletesen ismertettünk, tartalmazhatnak más, a készítmények előállítására szokásosan alkal­mazott anyagokat is az előállítandó készítmény tí­pusától függően, például az orális alkalmazásra szolgáló készítmények további anyagokként tartal­mazhatnak édesítőszereket, sűrítőszereket és aro­maanyagokat. A találmány tárgyát képezi az (I) általános kép­­letű vegyületek és gyógyászati célra alkalmas szár­mazékaik előállítása. Az eljárás értelmében A) egy (III) általános képletű vegyületet vagy 5’-(l-4 szénatomos alkanoil)-, 5’-(adott esetben halogénnel helyettesített)-benzoil-észtereit, vagy 5’-(l-4 szénatomos alkil-szulfonil)-észtereit, vala­mint 5’-trifenil-étereit—a képletben C jelentése az előzőekben megadott és M jelentése halogénatom, hidroxílcsoport vagy szerves szulfonil-oxi-csoport 7 — megfelelő szerrel, megfelelő körülmények kö­zött az M helyettesítőt azidocsoporttá alakító rea­genssel reagáltatunk, vagy B) egy (IVa) általános képletű vegyületet—ahol R1* R a, R3a és R4a jelentése R1. R2 R3 és R4 csoport vagy ennek prekurzora. R1, R , R3 és R4 jelentése az előzőekben megadott — alkalmazunk kiindulási reagensként, és a) az Rxa helyettesítőként 2,5-O-anhidro kötés­sel bíró vegyületeket alkoxiddal kálium-karbonát jelenlétében reagáltatva R1 helyén 1-7 szénatomos alkoxicsoportot tartalmazó vegyületet állítjuk elő, b) R1a helyettesítőként 1-7 szénatomos alkoxi­csoportot tartalmazó (IVa) általános képletű ve­gyületeket hidrogén-szulfiddal reagáltatva R1 he­lyettesítőként merkaptocsoportot tartalmazó ve­gyületet állítunk elő, c) az R2a helyettesítőként hidrogénatomot tar­talmazó (IVa) általános képletű vegyületeket alki­­lezőszerrel reagáltatva a megfelelő, R2 helyén 1-4 szénatomos alkilcsoportot tartalmazó vegyületeket állítjuk elő, d) az R a helyettesítőként 1,2,4-triazolilcsopor­­tot tartalmazó (IVa) általános képletű vegyületeket alkálifém-merkaptánnal reagáltatva a megfelelő, R3 helyén merkaptocsoportot tartalmazó vegyüle­teket állítjuk elő; e) az R a helyettesítőként hidroxilcsoportot tar­talmazó (IVa) általános képletű vegyületeket ami­­nálószerrel reagáltatva a megfelelő, R3 helyén ami­­nocsoportot tartalmazó vegyületeket állítjuk elő; f) azR a helyettesítőként hidrogénatomot tartal­mazó (IVa) általános képletű vegyületeket halo­­génezőszerrel reagáltatva a megfelelő, R4 helyén halogénatomot tartalmazó vegyületeket állítjuk elő, majd kívánt esetben az (I) általános képletű vegyület egy, a tárgyi körben megnevezett észterét szabad (I) általános képletű vegyületté alakítjuk. A találmány szerinti eljárásokban az alkalmazott prekurzor vegyületeket az előállítani kívánt vegyü­­letnek megfelelően választjuk meg, az alkalmazott reagenseket és körülményeket a nukleozidok szin­tézisében jártas szakember számára ismert módon ezeknek megfelelően választjuk. Az ilyen átalakítá­si eljárások megvilágítására példákat adunk, meg­jegyezzük, hogy ezek szokásos módon módosítha­tók a kívánt vegyülettől függően. Különösen példá­ul, ha az átalakítási eljárás során valamely labilis csoport nem kívánt reakcióban venne részt, az ilyen csoportokat ismert módon védhetjük, majd az át­alakítás befejezése után a védőcsoportokat eltávo­líthatjuk. Azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek az előállítására, amelyekben a 3’-azido-csoport treo konfigurációjú, olyan (III) általános képletű vegyületet, amelyben az M csoport eritro konfigu­rációjú hidroxilcsoport (amelyben az 5’ hidroxil­­csoport előnyösen tritilcsoporttal védett), reagál­­tathatunk például trifenil-foszfnnal, széntetrabro­­middal és lítium-aziddal. Más megoldás szerint az M csoport jelenthet eritro konfigurációjú szerves szulfonil-oxi kilépőcsoportot, amely treo konfigu­rációjú azidocsoporttá alakítható például lítium­vagy nátrium-aziddal kezelve, az 5’-helyzetű hidro-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents