201949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cef-3-em-származékok és azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 201949B metil)-c<tf-3-em-4-karbonsav, és 7-[2-(2-amino-tiazol-4-il)-2-((Z)-l-karboxi-l­metil-etoxi-iimino)-acetamido]-3-(l,4-dihidro-6,7-dihidroxi-l-n-butü-4-oxo-kinolin-3-karboxamido-metil)-ccf-3-cm-4-karbonsav. A leírásiján és az igénypontokban a vegyületeket a J. Am. Cbem. Soc. 84,3400 (1962) közleményben ismertetett „cefem” nomenklatúra és gyűrűszámo­zási rendszer szerint neveztük meg. Megjegyezzük, hogy ezek a cefem-vegyületek ta­utomer módosulatok formájában is létezhetnek, így például az (i)-(x) képleteket keto-formában írtuk fel, ezek a vegyületek azonban a megfelelő enolok formájában is képződhetnek. Oltalmi igé­nyünk az (I) általános képletű vegyületek összes lehetséges tautomerjének előállítására kiterjed. Az (I) általános képletű vegyületek gyógyászati­ig alkalmazható sói például savaddíciós sók lehet­nek; a sóképzéshez például sósavat, hidrogén-bro­­midot, citromsavat, maleinsavat, foszforsavat vagy kénsavat használhatunk fel. A sók bázisokkal képe­zett sók, így alkálifémsók (például nátrium- és káli­umsók), alkáliföldfém-sók (például kalcium- és magnéziumsók), valamint szerves aminokkal (pél­dául trietil-aminnal, morfolinnal, N-metil-piperi­­dinnel, N-etil-piperidinnel, prokainnal, dibenzil­­aminnal és N,N-dibenzil-etil-aminnal) képezett sók lehetnek. A találmány szerint előállított cef-3-em-szárma­­zékokat, illetve azok gyógyászatiig alkalmazható sóit a klinikai gyakorlatban humán- vagy állatgyó­gyászati készítmények formájában használjuk fel emlősök (köztük emberek) kezelésére, elsősorban a mikroorganizmus-fertőzések gyógyítására. A gyógyászati készítmények az adott megbete­gedés kezelésére alkalmazott hagyományos gyógy­szerformák, így például orálisan, rektálisan, helyi­leg vagy parenterálisan adagolható készítmények (például tabletták, kapszulák, szirupok, vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók, emulziók, disz­­pergálható porok, kúpok és steril injektálható vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók) lehetnek. Ezeket a készítményeket ismert gyógyszertechno­lógiai műveletekkel, szokásos gyógyszerészeti hor­dozó-, hígító- és/vagy egyéb segédanyagok felhasz­nálásával álhtjuk elő. A gyógyászati készítmények adott esetben a ta­lálmány szerint előállított cef-3-em-származéko­­kon kívül más gyógyhatású anyagokat is tartalmaz­hatnak, illetve más gyógyhatású anyagokkal együtt adagolhatók. Ezek a további gyógyhatású anyagok például a következők lehetnek: más, a klinikai gya­korlatban alkalmazott antibakteriális hatóanyagok (így más ß-laktämok vagy amino-glükozidok), ß­­laktamáz-inhibitorok (így klavulánsav), vesetubu­­lus-blokkoló anyagok (így probenicid) és metaboli­­záló enzim-inhibitorok (így peptidáz-inhibitorok, például Z-2-acil-amino-3-szubsztituált propenoá­­tok). A gyógyászati készítmények előnyösen intravé­nás, szubkulán vagy intramuszkuláris injekció for­májában beadható kompozíciók, például 1-5 tö­­meg% ceí-jV-em-vegyületet tartalmazó steril injek­tálható készítmények, vagy dózisegységek formájá­ban kikészíted, orálisan adagolható kompozíciók 5 (például 100 mg-1 g cef-3-em-vegyületet tartalma­zó tabletták vagy kapszulák) lehetnek. A találmány szerint előállítható gyógyászati ké­szítményeket a klinikai gyakorlatban általában a cephalothin, cefaloxitin, cephradine, ceftazidime és más ismert, klinikailag alkalmazható cefem-ve­gyületek alkalmazásához hasonlóan használjuk fel emberek bakteriális fertőzéseinek kezelésére. A szükséges napi dózist a felhasznált vegyület hatáse­rősségének megfelelően választjuk meg. Intravé­nás, szubkután vagy intramuszkuláris adagolás ese­tén a betegeknek napi 0,05-30 g, előnyösen 0,1-10 g új cef-3-em-származékot adhatunk be napi 1-4, előnyösen napi 1-2 részletre elosztva. Ezt a dózist bólusz-injekció formájában is beadhatjuk. Az intra­vénás kezeléshez szükséges dózist meghatározott idő alatt, folytonos infúzió formájában is beadhat­juk. Az orális kezeléshez szükséges napi dózis a parenterális kezeléshez szükséges napi dózissal lé­nyegében ekvivalens; így például a betegeknek orá­lis úton előnyösen 0,5-10 g új cef-3-em-vegyületet adhatunk be napi 1-4 alkalommal. Az (I) általános képletű vegyületeket a talál­mány szerint úgy állíthatjuk elő, hogy a (IV) általá­nos képletű vegyületeket — a képletben R1 és Rs jelentése a fenti — vagy azok védett származékait (V) általános képletű vegyületekkel — a képletben R2, R3 és Hét jelentése a fenti — vagy azok reakci­óképes és/vagy védőcsoportot hordozó származé­kaival reagáltatjuk, majd szükséges esetben a nem­kívánt védőcsoporto(ka)t lehasítjuk. Kívánt esetben az (I) általános képletű vegyüle­teket ismert módon gyógyászatiig alkalmazható sóikká alakítjuk. Az (V) általános képletű vegyületek reakcióké­pes származékai például a megfelelő savanhidri­­dek, reakcióképes észterek vagy savhalogenidek le­hetnek. Reagensként különösen előnyösen hasz­nálhatjuk az (V) általános képletű karbonsavak ha­­logenidjeit. Ebben az esetben a (IV) általános kép­letű cef-3-em-származékokat a savhalogenidek és aminok reakciójának szokásos körülményei között, például szerves amin (így trietil-amin) jelenlétében reagáltatjuk és (V) általános képletű karbonsavak halogenidjeivel. A reakciót célszerűen szobahő­mérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékle­ten, inert oldószer, például dimetil-formamid és/vagy diklór-metán jelenlétében végezzük. Az (V) általános képletű vegyületek reakcióké­pes származékai aktivált észterek is lehetnek. így például ha az (V) általános képletű karbonsavakat diciklohexil-karbodiimiddel aktiváljuk, a hidroxil­­csoport helyén -OC(NHCőHh) =NCóHh csopor­tot tartalmazó származékokhoz jutunk. Ezeket az aktivált észtereket ismert módon állítjuk elő, és ismert körülmények között, promotor (például hid­­roxil-benzotriazol és trietil-amin) jelenlétében rea­gáltatjuk a (IV) általános képletű vegyületekkel. A reakciót előnyösen inert szerves oldószer, például dimetil-formamid jelenlétében, közepes hőmér­sékleten (például 10-50 °C-on) hajtjuk végre. A kiindulási anyagokként felhasznált (IV) álta­lános képletű cef-3-em-vegyületek ismertek vagy ismert módszerekkel (például a 127.992. és 164.944. sz. európai szabadalmi bejelentésekben leírt eljárá­6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents