201933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új spiro[1H-1,4-benzodiazepin-3,4'-piperidin]-származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 201933 B 4 A ciklizóló reakciót az X, Y és Z csopor­tok jelentésétől függóen egy lépésben végez­hetjük, vagy elószór a savamid-kótést alakít­juk ki, majd - az adott esetben jelen lévő Y védőcsoport eltávolítása után - a C=N-k6tést kapcsoljuk. Úgy is járhatunk el, hogy elő­ször a C=N kettőskötést létesítjük, majd a második lépésben - az adott esetben jelen lévő Y védőcsoport eltávolítása, adott eset­ben a karboxilcsoport aktiválása után - ala­kítjuk ki a savamid-kötést. A (IV) általános képletű vegyületekről az R7 védőcsoportot lehasitva (la) általános képletű vegyületekhez jutunk. Az R2 és/ /vagy R4 csoportok alkilezéssel történő bevi­tele a védócsoport lehasitása előtt is, után is lehetséges. Az (la) általános képletű vegyületeket (lb) általános képletű vegyületté (R3 = alkil­­csoport) alkilezhetjük. További alkilezés az (lc) általános képletű vegyületekhez vezet, amelyekben Ra és R« jelentése alkilcsoport. A (IV) általános képletű vegyületek al­­kilezésével, majd az Rí védőcsoport lehasitá­­sával kapjuk az (Id) általános képletű ve­gyületeket. A telítetlen (I) általános képletű vegyü­leteket (le) általános képletű vegyületté hid­rogénezhetjük. Az (le) általános képletű vegyületek (Ra és R4 = alkilcsoport) alkilezése (If) általános képletű vegyületeket (Rz, R3 és R< = alkil­csoport) szolgáltat. A (IV) általános képletű vegyületek bői a C=N kettőskötés hidrogénezése útján (V) ál­talános képletű vegyületek állíthatók elő. Ezeket egyszeresen vagy kétszeresen alki­­lezve, majd az Rí védőcsoportot lehasitva (lg) általános képletű vegyületeket (Rz = al­kilcsoport), valamint (Ih) általános képletű vegyületeket (R2 és R3 = alkilcsoport) nyer­hetők. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítását például a B) reakcióvázlattal szem­léltethetjük. A (II) általános képletű aminoketonok (Z = H) és a (III) általános képletű savklori­­dok (Y = H, X = Cl) reagáltatását közömbös oldószerben, savmegkötó-szerként valamilyen bázist alkalmazva végezzük. Előnyös oldósze­rek például az alábbiak: klórozott szénhidro­gének, igy diklór-metán vagy diklór-etán, éterek, például tetrahidrofurán, dioxán vagy dietil-éter, aromás szénhidrogének, például toluol. Bázisként tertier aminok, például tri­­etil-amin, vagy szervetlen bázisok (nátrium­­-hidrogén-karbonát, kálium-karbonát) jönnek számításba. A savkloridokat dihidroklorid alakjában visszük reakcióba. A reagáltatást 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, előnyö­sen szobahőmérsékleten végezzük. A (IV) általános képletű vegyületek (II) általános képletű vegyületből (Z = H) és (III) általános képletű vegyületből (Y = H, X = Cl) kiinduló szintézisének második lépésében, a C=N kettőskötés ciklizálással történő kialakí­tásában a nyílt láncú közbenső terméket kö­zömbös, magas forráspontú oldószerben mele­gítjük. Előnyös oldószer a diklór-benzol és a tetralin, különösen előnyős az etilén-glikol alkalmazása. A ciklizálást 130 °C és 230 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 150-200 °C­­-on végezzük. A képződő vizet azeotrop desztillálással eltávolítjuk. A viz lehasadását savval, például p-toluol-szulfonsavval katali­zálhatjuk. A (IV) általános képletű vegyületek vé­dőcsoportját előnyösen két lépésben hasítjuk le. Először a (IV) általános képletű vegyüle­­tet klórhangyasav-benzilészterrel reagáltat­­juk közömbös szerves oldószerben, szervet­len bázis jelenlétében, így a védócsoport he­lyére benziloxikarbonil-csoportot viszünk be. Oldószerként előnyösen klórozott szénhidro­géneket, igy kloroformot vagy diklór-etánt alkalmazunk, a szervetlen bázis valamilyen alkálifémkarbonát vagy -hidrogénkarbonát (K2CO3 vagy NaHC03) lehet. A reagáltatást szobahőmérséklet és az elegy forráspontja közötti hőmérsékleten, előnyösen 40-100 °C­­-on végezzük. A második lépésben a benzil­oxikarbonil-csoportot lehasitjuk, előnyösen hidrogén-bromiddal és jégecettel közömbös oldószerben végzett reagáltatás útján. A benziloxikarbonil védőcsoport lehasi­­tásakor oldószerként előnyösen petrolétert alkalmazunk. A reakcióhőmérséklet 0 °C és 60 °C közötti hőmérséklet, előnyösen szoba­hőmérséklet. Előnyös, ha hidrogén-bromiddal telített jégecetet alkalmazunk reagensként. (A fentiekben leírt reakciólépéseket a B) re­akcióvázlat mutatja.) Az (I) általános képletű vegyületek 7- -tagú gyűrűjében lévő kettőskötóst kataliti­kus hidrogénezéssel, vagy komplex fémhidri­­dekkel, például nátrium-bór-hidriddel vég­zett reagáltatás útján telíthetjük. Előnyős a szobahőmérsékleten és a légköri nyomóson, platina jelenlétében végzett katalitikus hid­­rogénezés. Oldószerként előnyösen valamilyen alkoholt alkalmazunk, különösen előnyösen az alkoholt, például metanolt sósavval együtt al­kalmazunk. Az (I) általános képletű vegyületek há­rom alkilezhetó nitrogénatomját bázis jelenlé­tében (például K2CO3 vagy NaHC03) vagy nátrium-hidriddel végzett sóképzés után va­lamilyen alkilhalogeniddel, vagy NaCNBHs je­lenlétében aldehiddel vagy ketonnal végzett redukáló alkilezéssel alkilezhetjük. Az alkil­­-halogeniddel végzett alkilezés esetében ol­dószerként előnyösen aprotikus oldószert, igy tetrahidrofuránt vagy dimetil-formamidot alkalmazunk, mig a redukáló alkilezést elő­nyösen valamilyen alkoholban, például meta­nolban végezzük. Az alkilezés reakcióhőmér­séklete 0 °C és az elegy forráspontja közé esik, előnyösen szobahőmérsékleten dolgo­zunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents