201913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridinszármazékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

9 HU 201913 B 10 leteket, ezek tautomerjcit és mindezek sóit egy megfe­lelő aminnal végzett reagáltatással átamidinálni. Az olyan (I) általános képlett! vegyidé leket és tauio merjeiket, továbbá mindezek sóit, meheklvn R4 hidro­génatomot képvisel, alkalmas alkilczős/erekkel végzett alkilezcsi művelettel át lehet alakítani R, helyettesítő­ként fenil-(l^l szénatomos)alkil-csoportot tartalmazó (I) általános képlett! vegyületekké. Az (I) általános képletű vegyülclek sóit vagy ezek tautomerjcit önmagukban véve ismert módszerekkel le­het előállítani. így például az (I) általános képletű ve­­gyülctek savaddíciós sóit vagy ezek tautomerjcit vala­milyen savval történő reagáltatással, illetve egy alkal­mas ioncserélő-reagenssel végzett kezeléssel kapjuk meg. A sókat a szokásos módszerekkel szabad vegyüle­tekké tudjuk átalakítani, a savaddíciós sókat példának okáért úgy, hogy valamilyen bázisos szerrel végzett kezelésnek vetjük alá. A találmány szerinti vegyülclek közül a sóképzésre alkalmas, különösen bázisos tulajdonságokkal rendel­kezőket az eljárástól, illetve a reakciókörülményektől függően szabad formában, vagy előnyösen sók alakjá­ban kaphatjuk meg. A szabad Tonnában vagy sóik alakjában levő új ve­­gyületek között szoros összefüggés van, emiatt mind az eddigiekben, mind a következőkben a szabad vegyüle­­tek alatt értelemszerűen és célszerűen ezek sóit, illetve a sók alatt a megfelelő szabad vegyülcteket is érteni kell. Az új vegyülcteket, a sőképzésre alkalmas vegyüle­­tek sóit is ideértve, hidrátjaik formájában is megkaphat­juk, illetve azok a kristályosításuknál alkalmazott oldó­szert magukba foglalni képesek. Az új vegyületeket a kiindulási anyagoktól és a vá­lasztott munkamódszerektől függően a lehetséges izo­merek alakjában, vagy ezek elegye formájában is meg­kaphatjuk, vagyis pl. az aszimmetrikus szénatomok számától függően tiszta optikai izomerekként, így anti­­pódok alakjában, vagy pedig izomerelegyek, így race­­mátok, diasztereoizomer-elegyek vagy raccmát-ele­­gyek formájában. A kapott racemát-elegyeket önmagában véve ismert módon, az összetevők fizikai-kémiai tulajdonságaiban megmutatkozó eltérések alapján tiszta izomerekre vagy racemátokra lehet szétválasztani, például frakcionált kristályosítással. A kapott racemátok - ugyancsak ismert módon - szétbonthatok az egyes optikai antipódjaikra. Ilyen el­járás például egy optikailag aktív oldószerből történő átkristályosítás, a királis adszorbenseken végzett kro­­matografálás, de a kívánt cél elérésére alkalmazhatunk megfelelő mikroorganizmusokat, vagy pedig specifi­kus, immobilizált enzimek segítségével végezzük a ha­sítást. Képezhetünk továbbá zárványvegyületeket, pél­dául királis koronaéterckkcl, amikor is csak az egyik izomerből képződik komplex. Egy még további mód­szer szerint a racemátokat diasztereomer sókká alakít­juk át, amit bázisos jellegű végtermékekből álló race­­mát esetén valamilyen optikailag aktív savval, így egy optikailag aktív karbonsavval, mint pl. borkősavval vagy almasavval, illetve egy optikailag akü'v szulfon­­savval, mint pl, kámforszulfonsavval végzünk, majd az ilyen módon kapott diasztereomer-clcgyct például elté­rő oldhatóságuk alapján szétválasztjuk az egyes diasz­­tereomerekre és ezekből a kívánt enantiomereket vala­milyen erre alkalmas szerrel felszabadíthatjuk. Az izo­merek közül előnyösen a hatásosabbat izoláljuk. A találmány az eljárásnak azon megvalósítási for­máira is vonatkozik, amikor egy kiindulási anyagot va­lamilyen származéka, mint pl,, sója és/vagy racemátja, illetve antipódja formájában alkalmazzuk, vagy külö­nösen amikor a kiindulási anyagot a reakció körülmé­nyei között kcpe//ük. A jelen találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan kiindulási anyagokat használunk, melyek a leírás elején különösen értékesnek mondott vcgyülctckhcz vezetnek. A találmány az (I) általános képletű vegyülclek al­kalmazására is vonatkozik, ideértve ezek tautomer alakjait, valamint a sóképzésre alkalmas tulajdonságok­kal rendelkező vegyülctek és tautomerjeik gyógyszeré­szeti szempontból alkalmas sóit, pontosabban ezek al­kalmazását főleg farmakológiai hatóanyagként, első­sorban nootrop, antidepresszív és parkinzonizmus elle­ni hatóanyagként. Ezeket előnyösen gyógyszerészeti­­leg alkalmas készítmények alakjában, állatok és embe­rek testének megelőző és/vagy gyógyító jellegű kezelé­si eljárásában használjuk, különösen nootropikumként, depresszióellenes szerként vagy aParkinson-féle szind­róma kezelésére. A találmány vonatkozik még egyúttal az olyan gyógyszerkészítményekre, melyek hatóanyagként vala­milyen (T) általános képletű vcgyülctct vagy ilyen ve­­gyületnek valamilyen gyógyszerészeti szempontból al­kalmas sóját tartalmazzák és kiterjed ezen készítmé­nyek előállítási eljárására is. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyülete­ket vagy ilyen vegyületek gyógyszerészeti szempont­ból alkalmas sóit tartalmazó gyógyszerkészítmények melegvérűeknél történő alkalmazás esetén enterális, így pl. orális vagy rektális, illetve parenterális készít­mények lehetnek, melyek a farmakológiailag hatásos anyagot egymagában, vagy valamilyen gyógyszerésze­ti szempontból alkalmas hordozóanyaggal együtt tartal­mazzák. A hatóanyag adagolása a melegvérű életkorá­tól, egyedi állapotától, továbbá az alkalmazási módtól függ. Az új gyógyszerkészítmények például kb. 10-80%, előnyösen kb. 20-60% hatóanyagot tartalmaznak. A ta­lálmány szerinti gyógyszerkészítményeket például ada­golási egységek, így enterális vagy parenterális beadás­ra alkalmas adagolási egységek, mint pl. drazsék, kap­szulák vagy szuppozitóriumok, továbbá parenterálisan beadható ampullázott készítmények formájában állít­hatjuk elő. A gyógyszerkészítményeket önmagukban véve ismert módszerekkel, így például a szokásos keve­rési, granuláló, drazsírozó, oldó vagy liofilizáló eljárá­sokkal állítjuk elő. így például az orális alkalmazásra szolgáló gyógyszerkészítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több szilárd hordozó­­anyaggal kombináljuk, az így kapott keveréket adott esetben granuláljuk, majd a keverékből, illetőleg a gra­nulátumból - kívánt és/vagy szükséges esetben megfe­lelő segédanyagok hozzátétele után - tablettákat vagy drazsémagokat készítünk. Alkalmas hordozóanyagok elsősorban a töltőanya­gok. Ilyenek például a cukorfélcségek, mint pl. a lak­­tóz, a szacharóz, a mannit és a szorbit; a cellulózkészít­­mények és/vagy kalcium-foszfátok, mint pl. a trikalci­­um-foszfát vagy a kalcium-hidrogén-foszfál; továbbá a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents