201897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés robbanóanyag-elegy fúrólyukba juttatására

1 HU 201897 B 2 vezetékével kerül kapcsolatba. Ekkor a 4 adagoló­készülék dízelolajat szív az 5 tartályból, és azt - magas sűrített levegő nyomással, vezérelve - akkor porlasztja be az ammóniumnitráttal telt 34 kamrába, amikor az a 15 cső kitorkollása alá kerül. Ezt a műveletet a 2. ábrán a b nyíllal érzékeltettük. A granulált ammóniumnitrát és a porlasztó« dízelolaj keveredése már itt megkezdődik. A beporlasztott olaj az ammóniumnitrát mintegy 4-6 tömeg %-át teszi ki. A 33 adagolótár továbbforgatásával az ammóni­­umnitrát-olaj keveréket tartalmazó 34 kamra az alsó 21 tömítőlemezben levő nyílás fölé kerül, és itt a 16 redukáló- és elosztószeleptől kiinduló 8 vezetéken és 9 zárószelvényen át érkező magasnyomású sűrített levegő a 31 vezetékbe fúvatja ki. Ezt a fázist a 2. ábrán a c nyíllal érzékeltettük. A keverék a 12 zárószelvényt tartalmazó 31 vezetéken át halad tovább a 32 előkeverő készülékbe, amelyben kétbekezdésű csigás keverőelem van. A granulátum-olaj keverék­áram a kétbekezdésű csigás keverőelemet forgásra kényszeríti, amely így a komponensekre intenzív előkeverő hatást fejt ki. Az előkevert anyag a 32 előkeverő készülékből az antisztatikus 13 tömlőbe kerül, és abban végig­haladva a komponensek keveredése tovább folytató­dik, és éppen az 5. ábrán látható 18 fúrólyukban (robbantólyukban) fejeződik be. Ugyanitt a betöltött anyag a technológiából következően be is tömörödik. Az 1. ábrán látható 20 tisztítószelep a 13 tömlőben maradt, a fúrólyukba be nem töltött keverék-maradék kifúvatására szolgál. A 19 mintatároló eszközre - amelyet az 5. ábrán rajzoltunk be - azért van szükség, mert bányahatósági előírások szerint bármilyen eljá­rással megkevert ANDO (lásd bevezetést) robbanó­anyagból utólag - akár merül fel kétség a keverés helyességével, megfelelőségével kapcsolatban, akár nem - mintákat kell venni és azokat tárolni, hogy az összetétel utólagos laboratóriumi vizsgálatának a lehetősége biztosítva legyen. Az 5. ábrán feltüntetett 17 távirányító készülék lehetővé teszi, hogy a berendezést ugyanaz az ember üzemeltesse, aki a robbanóanyagnak a 18 fúrólyukba töltését végzi. Ezáltal a viszonylag nagy távolság ellenére is biztosítható, hogy a robbanóanyag-kiáram­lás a 13 tömlő végén csak akkor következzék be, amikor a tömlő valamely 18 fúrólyukba be van vezetve. A jelen kiviteli példa esetében egyébként a berendezéssel egy bányatérségben végeznek robban­tási munkát. A berendezés a 3. és 4. ábrán látható kiviteli alakja esetében a hordozóeszközt, például önjáró gu­mikerekes járművet, valamint a sűrített levegőt szol­gáltató rendszert az egyszerűeség kedvéért nem tűn­tettük fel, de a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket az 1. és 2. ábrán már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Ebben az esetben a 2 tartály nem áll közvetlen kacsolatban az adagolókészülékkel, mint az 1. ábrán látható berendezésnél, és a 3. ábrán egészében 27 hivatkozási számmal jelölt adagolóké­szülék itt lapátos kényszeradagolóként van kialakítva, amelyet a 2. tartállyal a 26 golyóscsapot tartalmazó 25 vezeték köt össze. A 27 adagolókészüléket nagyobb méretarányú vízszintes metszetben a 4. ábrán tüntettük fel. A 27 adagolókészüléknek körhenger alakú zárt háza van, amelybe e excentricitással nyúlik be felülről a 3. ábrán is feltűntetett, 28a tengelykapcsolóval rendelkező 28 tengely. A 24 házba az egyik oldalon a fent említett 25 vezeték torkollik be, és a másik oldalon a 31 vezeték lép ki belőle. A 25 és 31 vezetékek egyvonalban vannak. A 28 tengelyen 23 lapátkerék van rögzítve, amelyhez sugár-irányú 22 lapátok csatlakoznak, amelyek hossza - amint a 4. ábrán ez jól érzékelhető - forgás közben az e ex­­centricitás miatt változik. A 23 lapátkerék forgásirá­nyát n nyíllal jelöltük, míg a Q nyilakkal az adagolón átáramló anyagmennyiséget érzékeltettük. E példában a második komponens, például dízelolaj adagolóké­szülékét 29 hivatkozási számmal jelöltük. Ezt az olajat tartalmazó 5 tartállyal 38 vezeték köti össze, amelybe távvezérelt 30 golyóscsap van beiktatva. A forgólapátos 29 adagolókészüléket 37 vezeték köti össze a 32 előkeverő készülékkel. A 29 adagoló készülék (külön nem ábrázolt) forgatható lapátjainak a hajtótengelye azonos a 27 adagolókészülék 28 tengelyével. A 3. és 4. ábra szerinti berendezéssel a munka­végzés a következőképpen történik: a 2 tartályból az oda a d nyílnak megfelelően betáplált, pi nyomású sűrített levegő segítségével, a 25 vezetéken és távvezérelt 26 golyóscsapon át am­­móniumnitrátot juttatunk a forgólapátos 27 adagoló­készülékbe (lásd az / nyilat a 3. ábrán). A 27 adagolókészülékkel - a közös 28 tengely révén - szinkronban működik a dízelolajat adagoló forgóla­pátos 29 adagolókészülék is (ez utóbbi lapátjai a hajtást a 27 adagolókészülék lapátjainak a forgásától kapják), amely az m nyílnak megfelelően betáplált P2 nyomású sűrített levegő-párna alatt az 5 tartályban levő olajat szívja el a távvezérelt 30 golyóscsapot tartalmazó 38 vezetéken át (f nyíl). A 27 adagoló­készülékből a granulátum a 31 vezetéken keresztül a g nyílnak, az olaj pedig a 29 adagolókészülékből a h nyílnak megfelelően áramlik a 32 előkeverő készülékbe. Az olaj ebben az esetben is a granulá­tum-adag 4-6 tömeg %-át teszi ki. E kiviteli példa esetében a forgólapátos 27 adagolókészülék és 29 adagolószerkezet kényszer-együttforgása és adagolási teljesítménye biztosítja a robbanóanyag-komponensek mindenkori megfelelő arányú adagolását. A 32 előkeverő készülék hengeres házában - mint az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példa esetében is - kétbekezdésű, forgathatóan ágyazott csiga van, ame­lyet a granulátum-olaj keverék árama kényszeríti forgásra, aminek eredményeként az előkeverés bekö­vetkezik, majd a keverék az antisztatikus 13 tömlőben halad a felhasználási hely felé (lásd az 5. ábrát), miközben végbemegy a komponensek végleges ke­veredése, és a 8 fúrólyukban fejeződik be. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezőkben foglalhatók össze: mivel a robbanóanyag előállítása a robbanás hely­színén történik, elmaradnak az egyéb, a szabályza­tokban előírt tevékenységek, következésképpen az ezekből adódó járulékos költségek, például a robba­nóanyag szállításával, tárolásával, őrzésével és nyil­vántartásával kapcsolatos jelentős költségek, ami a teljes robbantási művelet összköltségét csökkenti. Mi­vel a találmány szerinti berendezés mobil kivitelű lehet, alkalmazható több munkahelyen a robbantási 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents