201839. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kondenzvíz elvezetésére

HU 201839 B 3 külön berendezések, hanem egyetlen hőcserélő egység. Az 1. és 2. ábrán a kapcsolási elrendezést oldal­nézetben vázlatosan szemléltetjük. Az 1. ábra a találmánynak azon alkalmazási módját mutatja be, amikor a hőcserélő és az utóh­űtő nem egybeépített, hanem külön berendezések. Az 1 hőcserélő a 4 gőzbevezető csonkon bevezetett gőzzel van fűtve. A 2 utóhűtőben előmelegített kö­zeg az 5 bevezető csonkon jut az 1 hőcserélőbe és ezen közeg - a gőzzel felmelegítve - a 6 kivezető csonkon át távozik. Az 1 hőcserélő 7 hőátadó fel­ületein lecsapódott gőz- a kondenzvíz- a 8 konden­­víz kivezető csonkon keresztül folyik ki az 1 hőcse­rélőből. A 2 utóhűtőbe a hideg közeg a 9 bevezető csonkon lép be és előmelegedve a 10 kilépő cson­kon át távozik, illetve áramlik át a 11 vezetéken keresztül az 1 hőcserélőbe. A 2 utóhűtőbe a kon­denzvíz a 12 csonkon lép be és lehűlve a 13 kivezető csonkon lép ki. Az 1. ábrán bemutatott kapcsolási elrendezés szerint a 2 utóhűtőből a kondenzvíz elvezetése a 14 kondenzvíz-elvezető csővezetéken keresztül úgy történik, hogy ezen vezeték egy szakaszát - az ábrán A és B pontok közötti szakasz- térbelileg az 1 hő­cserélőnél alacsonyabban, de a 2 utóhűtőnél maga­sabban vezetjük és ezen szakasz egy pontját - az 1. ábrán a C pont - a 15 nyomáskiegyenlítő csővezeték segítségével az 1 hőcserélő gőzterével összekötjük; az 1. ábra példája szerint a 16 kondenzvízátvezető csővezetékhez való csatlakoztatással. (D pont) A 14 kondenvízelvezető csővezetéknek a 15 nyomás­kiegyenlítő csővezetékkel való csatlakoztatása utá­ni szakaszába 3 kondenzedényt iktatunk be. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés mű­ködésének módja az 1. ábra alapján a következő. A 15 nyomáskiegyenlítő csővezeték biztosítja, hogy a rendszer C és D pontjában a nyomás azonos - a fűtőgőz nyomásával egyező-, ennek következtében a 2 utóhűtő és a 14 kondenzvízelevezető csővezeték felmenő szakasza - a B pontig - közlekedő e.dény elven működik: a 2 utóhűtő kondenzvízzel feltelve marad a 14 kondenzvízelvezető csővezeték A-B pontok közötti szakaszának szintjéig, mely szintma­gasságot az 1. ábrán szaggatott vonallal, illetve csú­csára áhított háromszöggel jelöltünk. Az 1 hőcse­rélőben folyamatosan keletkező kondenzvíz a 16 kondenzvízátvezető csővezetékben a szintet a beje­lölt fölé emelné, ez azonban a közeledő edény elve miatt nem lehetséges: a 14 kondenzvízelvezető csővezetéken keresztül mindenkor olyan mennyiség áramlik a 3 kondenz­­edényhez, amennyi kondenzvíz a 16 kondenzvízát­vezető csővezetékbe az 1 hőcserélőből befolyik. A14 kondenzvízelvezető csővezetéknek az A-B pontok közötti szakasza, az 1. ábrán feltüntetettől eltérően haladhat az 1 hőcserélő gőztere alsó részé­nek a magasságában is, ez esetben az állandó víz­szint a 8 kondenvízkivezetőcsonk felett az 1 hőcse-4 rélőben áll be, célszerűen a 7 hőátadó felületek alatt. A 3. ábrán ugyancsak oldalnézeti rajz, amely akkor alkalmazható, ha a hőcserélő és az utóhűtő nem külön berendezések, hanem egyetlen hőcseré­lő egységet alkotnak. Ez esetben a 14 kondenzvízel­vezető csővezeték A-B pontok közötti szakaszát olyan magasságban vezetjük, hogy az 1 hőcserélő hőátadó felületének a kívánt hányada víz alá kerül­jön. Ekkor az 1 hőcserélőnek a csúcsára állított háromszögű jelzett vízszint alatti hőátadó felületei utóhűtőként, az e fölöttiek gőzzel fűtött hőcserélő­ként működnek. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés gőzzel fűtött hőcseré­lővel kapcsolt utóhűtőből a kondenzvíz elvezetésé­re, ahol a hőcserélő és a kondenzvíz-utóhűtő külön­álló egység, azzal jellemezve, hogy az utóhűtő (2) térbelileg a hőcserélő (1) alatt van elhelyezve, vala­mint hogy az utóhűtő (2) kondenzvízelvezető cső­vezetékének (14) egy szakasza a hőcserélő (1) és az utóhűtő (2) közé eső magasságában van vezetve; továbbá, hogy nyomáskiegyenlítő csővezetékkel (15) rendelkezik, amely a hőcserélőnek (1) a gőz­bevezető csonkhoz (4) csatlakoztatott gőzvezetéket és a kondenvízkivezető csonkhoz (8) csatlakozta­tott kondenzvíz átvezető csővezetéket (16) is magá­­bafoglaló gőzteret a kondenzvízelvezető csőveze­téknek (14) a hőcserélő (1) és az utóhűtő (2) közé eső magasságban vezetett szakaszával köti össze, továbbá, hogy a kondenvízelvezető csővezetéknek (14) a nyomáskiegyenlítő csővezeték (15) csatlako­zási pontja utáni szakaszába kondenzedény (3) van beiktatva. 2. Kapcsolási elrendezés gőzzel fűtött hőcserélő egységből a kondenzvíz elvezetésére, ahol a hőcse­rélő egység felső terében elhelyezett hőtáadó fel­ületek gőzfűtéses hőcserélők, míg a hőcserélő egy­ség alsó terében elhelyezett hőátadó felületek kon­denzvíz utóhűtők, azzal jellemezve, hogy a hőcseré­lő (1) kondenzvízelvezető csővezetékének (14) egy szakasza a hőcserélőben (1) a kívánt kondenzvíz­­szint magasságában van elhelyezve, továbbá nyo­máskiegyenlítő csővezetékkel (15) rendelkezik, melynek egyik végpontja a hőcserélőnek (1) a gőz­bevezető csonkhoz (4) csatlakoztatott gőzvezeték­kel és a kondenzvízkivezető csonkhoz (8) csatla­koztatott kondenzvíz átvezető csővezetékkel (16) rendelkező gőzteréhez, másik végpontja pedig a hőcserélő (1) kondenzvíz szintjébel azonos magas­ságban vezetett kondenzvízelvezető csővezetékbe (14) csatlakozik; továbbá hogy a kondenzvízelveze­tő csővezetéknek (14) a nyomáskiegyenlítő csőve­zeték (15) becsatlakozási pontja utáni szakaszába kondenzedény (3) van iktatva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 3

Next

/
Thumbnails
Contents