201829. lajstromszámú szabadalom • Kombinált hullámerőgép

HU 201829 B A találmány tárgya egy kombinált hullámerőgép hullámzó felszíni vizek energiájának hasznosítható kinyerésére, amely a hullámzó vízközegben leg­alább viszonylag helytállóan elrendezett alaptest­hez csuklósán csatlakozó legalább egy lengőkar szabad végén rögzített legalább egy úszótestet, va­lamint egyrészt az alaptesthez, másrészt a lengőkar­hoz csatlakoztatott, nyomóközeg szállítására alkal­mas, előnyösen kettősműködésű dugattyús szi­vattyúként vagy sűrítőként kialakított dugattyús munkahengert, adott esetben az utóbbi mindenkori nyomótereire csatlakozó energia-, különösen nyo­mástárolót, és az energiatárolóról táplált energiaá­talakító egységeket, előnyösen turbinát vagy hidro­­motort, továbbá az utóbbival meghajtott áramfej­lesztő generátort tartalmaz, és az alaptest a lengő­­kar(ok) lengési síkjának legalább közelítőleg a min­denkori hullámterjedési irányba állását vagy állítá­sát megengedő módon van kialakítva. Tudományos igényű és megalapozottságú prog­nózisok, tanulmányok és munkák sokasága tanús­kodik arról, hogy a világ energiaellátásának kérdé­se az olaj- és földgázkészletek kimerülése után vál­ságossá válik. A fosszilis anyagok katasztrofálisnak mondható mértékű felhasználása mellett manap­ság egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló energiafajták hasznosításának kérdései. Folyóvizek energiájának hasznosítására már évezredekkel ezelőtt is készítettek jól használható berendezéseket. A szél energiájának hasznosításá­ra ugyancsak régi és igen eredményes módszer a vitorláshajók és szélmalmok használata. A nap­energia hasznosítására készültek és napjainkban is készülnek jelentős teljesítményű berendezések. A napenergiából közvetlenül elektromos áram fej­lesztésére szolgáló ún. napcellák alkalmazása is közismert. A mezőgazdaság ill. az állattenyésztés területén kifejlesztett biogáz hasznosító eljárások, berendezések eredményei, lehetőségei is számotte­vőek. (A geometrikus energiának a megújuló ener­giák közé sorolása vitatható.) A tengerjárásokban megnyilvánuló és a szél által keltett vízmozgásban, a hullámzásban, áramlásban megjelenő energiák hasznosítására is történtek már próbálkozások. így például az edinburgi egyetem irányítása alatt 1980 óta folynak kísérletek az ún. imbolygó kacsa típusú hullámerőmű kialakítására. Ennek lényege, hogy egy a víz felületén úszó lehor­gonyzóit est a hullámmozgás hatására ide-oda len­gő, támolygó mozgást végez, és a belsejében levő karok a mozgás hatására hidraulikus szivattyút mű­ködtetnek. Az így nyert, nyomás alatt levő folyadék­kal „pörgettyű hatást” is kifejtő lendítőkereket és hozzá csatlakoztatott áramfejlesztőt működtetnek. Egy, a belfasti műszaki egyetemről származó másik megoldási javaslat két tartályt alkalmaz. Az egyik tartály a fenékhez van kábelekkel lekötve, és benne a hullámmozgásnak megfelelően a vízszint fel-le mozog. A rögzített tartályra úgy van rászerel­ve a ásik tartály, hogy a két tartály között viszonylag szűk keresztmetszetű átvezetés van, és abba egy ún. egyenirányító légturbinát építettek be. A hullám­­mozgásnak megfelelően az alsó tartályból a felsőbe fúvott ill. az onnan visszaszívott levegő a légturbinát mindig egyirányban forgatja. A turbina tengelyére 1 szerelt generátor áramot fejleszt. A 23 65 197. sz. DE szabadalmi publikációból ismeretes egy, a tárgykörben körvonalazotthoz kö­zelálló olyan szerkezet, amely egy a tengerfenéken rögzített oszlopon vagy állványon lengő módon ágyazott karok szabad végein rögzített úszótesteket tartalmaz. Az úszótestek úgy vannak kialakítva, hogy a hullámzás függőleges amplitúdómozgását követik, és azt például egy sűrítő vagy szivattyú működtetése útján egy gáznemű vagy cseppfolyós munkaközeg helyzeti vagy belső nyomásenergiájá­nak növelésére, majd ezzel egy további energiaáta­lakítót hajtva például villamos energiafejlesztésre hasznosítják. Ezen ismert megoldás tehát a vízener­gia kinyerése szempontjából kizárólag a hullámzás amplitúdómozgását veszi figyelembe. Egy másik, ugyancsak a tárgyköri szerkezeti megoldáshoz közelálló kialakítás szerint, amelyet a 29 21381 sz. DE nyilvánosságrahozatali irat ismer­tet, egy a vízfenékhez viszonylag helytállóan kikö­tött központi úszótesten sugárirányú karok vannak csuklósán ágyazva, és ezek végein vannak célszeren gömbalakú úszótestek rögzítve. A hullámzás amp­litúdómozgását követő karok rendre egy folyékony munkaközeget lengőmozgásuk révén szállító és sű­rítő dugattyús szivattyúkat, valamint energiatárolót tartalmazó zárt körfolyamatban dolgozó dugattyús szivattyúkat működtetnek, a komprimált hidrauli­kus közeget egy turbinában vagy hidromotorban expandáltatják, amely ugyancsak áramfejlesztő ge­nerátort hajt meg. Megállapítható, hogy ezen is­mert megoldás is csupán a hullámmozgás függőle­ges amplitúdómozgásának kihasználására ill. hasz­nosítására alkalmas. Ugyanez érvényes egy további, a 2 272 274. sz. FR szabadalmi bejelentésből megismerhető hul­lámenergia hasznosításra szánt berendezésre is, amely a mindenkori hullámterjedési irányra való beállás vagy beállíthatóság kivételével lényegében egyesíti a tárgykörben felsorolt ismert intézkedése­ket. A fentiekben felsorolt és vázolt korábbi megol­dások rendre figyelmen kívül hagyják, hogy a hul­lámenergia jelentőségét nemcsak az adja, hogy a hullámmozgásban a szél energiája koncentrált for­mában jelentkezik, hanem az is, hogy a nagy távol­ságban keletkezett hullámzás szélcsendes területe­ken is még hasznosítható energiaértékkel jelentke­zik. így pl. az Antarktisz környékén gyakori hatal­mas viharok keltette 10-16 méter magas hullámok az óveánokon végighaladva még az északi sarkkör­nél is 3-4 méter magas hullámmozgást adhatnak. A tengerfenék elmozdulásai, a vukánkitörések, föld­rengések hullámzás okozó hatását is indokolt figye­lembe venni. (Japánban évente több mint ezer ki­­sebb-nagyobb földrengést észlelnek. A Krakatoa vulkán kitörése 1883-ban Szumátra szigeteiére 35 méter ill. 22 méter magas hullámokat zúdított. A hullám mozgási sebessége - utólagos számítások szerint - mintegy 600 km/óra volt. A lökéshullám - csökkenő erővel ugyan, de - háromszor járta körbe a Földet.) Az óceánok, beltengerek ill. nagyobb tavak hul­lámmozgásban rejlő - az emberiség energiaszük­ségletét többszörösen meghaladó - energia haszno­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents