201807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biomasszamentes avoparcin antibiotikum előállítására
HU201807 B után a szuszpenziót vákuumszűrőn megszűrjük, és HPLC méréssel meghatározzuk az „üres” szűrlet avoparcintartalmát. Ezután minden egyes, avoparcinban dús adszorbens szűrőkalácsot kétszer reszuszpendálva 10,5 5 pH-értéken eluálunk, miközben a pH értékét 36%-os vizes ammóniaoldat hozzáadásával állítjuk be. így 9 900 ml elsődleges és 400 ml másodlagos cluátumot kapunk. Az elsődleges cluátum egy részletét miniporlasztószárítóban szárítjuk 200 "C bevezetési és 95 "C kivezetési levegőhőmérséklettel. A fentiekben említett három előállítási változat eredményeit a IV. táblázatban foglaltuk össze. 10 IV. táblázat Az adszorbens típusa A B C HPLC mérés szerint g/liter avoparcin Az „üres” fermentlészűrletben 0,84 1,15 1,26 Elsődleges eluátumban 22,2 23,4 24,7 Másodlagos eluátumban 9,3 9,8 8,6 Kinyert avoparcin% Savanyított fennentlé szűrlete/adszorbens 94,9 92,9 92,3 Adszorbens/eluátum 92,2 96,5 98,2 A teljes fermentlé szűrlete/száraz termék 87,5 89,6 90,5 Az avoparcin kinyerése a porlasztószárítás során minden esetben lényegében kvantitatív. Az elsődleges eluátumból kinyert száraz termékek hatóanyagtartalma az alábbi: Avoparcin „d.b.”% 60,5 67,6 66,6 Avoparcin forgatóképessége: [a] d - -95" (± 3,8°) (c-0,780 vízben) 6. példa Avoparcin adszorpciója közvetlenül a fermentléből montmorillonit-kalcium alkalmazásával (Afermentálást a 2. példában megadottak szerint végeztük) Avoparcin fermentációs gyártásából származó 500 g fermentlét 250 g vízzel hígítunk, és 100 g montmorillonit-kalcium adszorbenst (Surrey powder, Laporte Earths) adunk hozzá, majd a pH értékét 98%-os kénsav hozzáadásával 2,2-re állítjuk. Az avoparcinban dús adszorbenst az „üres fermen tléből csőcentrifugában különítjük el. A centrifugálást 2 percig percenkénti 1000 fordulatszámmal végezzük. A felülúszót dekantáljuk, avoparcintartalmát megmérjük, és a szuszpcndált szilárd anyag avoparcintartalmát meghatározzuk. 7. példa Centrifugális dekantáló alkalmazása montmorillonit adszorbensnek a fennentlétől való elkülönítésére Elkülönítési kísérletet végeztünk a P600 Super- D-canter berendezés (gyártója a Pennwalt Ltd. cég) alkalmazásával. 115 kg, avoparcin fermentációs gyártásából származó fermenlét, amely 19,7 g/kg hatóanyagot tartalmaz, 25 kg savval aktivált montmorillonit-kalcium-25 mai (Fumont 300 C, Laporte Earths Ltd.) kezelünk. Ezután a pH értékét 98%-os kénsavval 2,2-re állítjuk. Az így kapott keveréket a dekantáló berendezésbe visszük különböző betáplálási sebességgel, és ki- 30 vált mintákban megvizsgáljuk az avoparcintartalmat és a szuszpcndált szilárdanyagtartalmatz. Az optimális betáplálási sebesség mellett, ami körülbelül 8 litcr/perc, a dekantálóberendezésből kiürített adszorbens iszap 49% szilárd anyagot tartaí- 35 máz. E kísérlet eredményei megerősítik annak a lehetőségét, hogy az „üres” fermenllé ipari méretben kielégítően elkülöníthető a hatóanyagban d ús adszorbenstől. 40 8. példa Avoparcin eluálása montmorüíonit-kalciumről 750 g differenciális centrifugálási kísérletből kapott iszapot (lásd a 7. példát, amely 49% szilárd 45 anyagot tartalmaz, és avoparcintartalma 42 g/kg, 300 g vízben reszuszpendálunk. a szuszpenzióhoz 100 g 36%-os vizes ammóniaoldatot adunk, majd 15 percig keverjük. Ezután vákuumszüréssel kapjuk az elsődleges eluátumot. A szűrőkalácsot 300 ml híg 50 vizes ammóniaoldattal (36%-os vizes ammóniaoldat 50:1 arányban hígítva) mossuk, és így kapjuk a másodlagos eluátumot. Aszürőkalács mosását 300 ml híg vizes ammóniával megismételjük, és így jutunk a harmadlagos cl- 55 uátumhoz, amelyet a következő eluálás során az első mosáshoz használunk. Ezt az eljárást 5 kísérletben ismételtük. Eredményeinket a V. táblázatban összegeztük. 6
