201715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lakkok és lakkfestékek, pácok recirkulációs vízöblítéses szóró- berendezésben történő felvitele során keletkező lakkiszap leválasztására
1 HU 201715 B 2 A találmány tárgya eljárás lakkok és lakkfestékek, pácok recirkulációs vízöblítéses szóróberendezésben történő felvitele során keletkező lakkiszap leválasztására. Számos iparágban, így a bútoriparban is a felületi bevonatok készítésének igen elterjedt módja a porlasztással, szórópisztolyok alkalmazásával történő lakkfelvitel. A tűzveszély elkerülése és egészségvédelmi okokból a szórás során keletkező hígító- és oldószergőzöket, valamint a bevonandó felületre le nem csapódott cseppeket a szórás helyéről el kell távolítani. Kisebb tárgyak szórásakor az elszívást szórófülkékben végzett szórással oldják meg. Ilyet ír le pl. Kovács L.: Lakk és festék zsebkönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.). E szórófülkék falain és a hátlapon víz csörgedezik, melynek fő feladata, hogy a tárgy mellé szórt lakkrészecskék falratapadását meggátolja. További szennyeződés kerül a fülke vizébe azáltal, hogy a fülke szívóventilátora által folyamatosan elszívott levegőből a lakk ködöt szintén vízzel mossák ki, pl. vízporlasztók alkalmazásával vagy ha a levegőnek a fülke alsó részében található vízmedencébe benyúló gát alatt kell átbuknia. Az iránytörés és a vízörvény hatására a szennyeződés a levegőből a vízbe kerül át. Természetesen a szórófülkéket nem lehet állandó frissvíz bevezetéssel üzemeltetni, mivel a vízigény meglehetősen nagy. A szórófülke falának öblítése esetén a fajlagos vízigény kb. 25 l/m2h. Ezért a vizet egy szivattyú keringteti, melynek szívóágába szűrő van elhelyezve. A leválasztott szennyeződés az alkalmazott bevonóanyag összetételétől függően szuszpenziót és/vagy emulziót képez az öblítővízzel, melynek koncentrációja az üzemeltetési idő, a felhasznált összes bevonóanyag mennyisége és a bevonatfelviteli hatásfok függvényében folyamatosan nő. Vízcsere nélkül a fülke addig üzemeltethető, amíg az a koncentráció el nem ér egy kritikus értéket (pl. míg a szuszpendált részekből képződött ún. lakkiszap el nem tömi a szivattyú szűrőjét, vagy az emulgeált részek - mivel emulziót szűréssel nem lehet szétválasztani - koncentrációja a keringő vízben nem lesz megengedhetetlenül magas.) Az iszapképzést elősegítő adalékanyagok egyébként ismertek, ilyen pl. a STOLLACK cég LACKABSCHEIDER nevű készítménye. A kritikus koncentráció elérése után a szennyvizet le kell üríteni és a rendszert friss vízzel fel kell tölteni. Természetesen a képződő zagyot nem lehet feldolgozás, megfelelő mértékű tisztítás nélkül közcsatornába engedni. Viszont szórófülkék olyan kisebb bútorgyárakban, műhelyekben is működnek, ahol az ipari szennyvíz zárt rendszerben való gyűjtése, különleges kezelése nem oldható meg. Hasonlóak a problémák másfajta recirkulációs, vízöblítéses berendezéseknél, mint pl. szórófalaknál, szórókabinoknál, szóróportáloknál stb. is. Az előzőekben vázolt problémák ismeretében a következőket tűztük ki célul: A szórófülkék és más hasonló célú berendezések (szórófalak, szórókabinok, szóróportálok) mosó- és öblítővizébe keverhető olyan adalékanyag kompozíciók kidolgozása, amelyek alkalmazása az alábbi előnyöket nyújtja:- Elősegíti az apró szilárd részecskék agglomerizációját, az emulziót megbontja és az emulgeált részeket gélesíti, kicsapja, agglomerálja.- Fizikai (agglomerálás, kicsapás, a szilárd vagy megszilárduló részekhez légbuborékok kapcsolása) és a kémiai (pl. a kötőanyag zsír- és olajsavtartalmának elszappanosítása) hatásai révén a vízzel leválasztott bevonóanyagot vagy annak egy jelentős részét úgy különíti el a víztől, hogy az nagyobb darabok vagy kéreg formájában a víztartályban lévő víz tetején ússzon. Ezáltal onnan egyszerű eszközökkel „lekanalazható” legyen. A fentiek megvalósulása esetén a lakk vagy festékmaradék összegyűjthető, központi égetőműben megsemmisíthető, a mosó- és öblítővíz pedig - csupán a párolgási veszteséget pótolva - a jelenleginél hoszszabb ideig keringtethető. Mindezek alapján jelentősen csökkenthető a környezetszennyeződés. További követelmények az adalékanyaggal szemben:- Alkalmazása ne csökkentse a szóróberendezés élettartamát, ne növelje lényegesen az önköltséget.- Komponensei egyszerűen beszerezhető és viszonylag olcsó anyagok legyenek. Többéves vizsgálódás, szakirodalmi, analitikai laboratóriumi és üzemi kísérleti munka után arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy az előzőekben leírt bonyolult feladat, a megfogalmazott sokrétű igény meglehetősen egyszerű anyagok alkalmazásával kielégíthető. Nevezetesen, ha a szóróberendezés vizébe megfelelő mennyiségű lúgot, célszerűen nátrium-hidroxidot (NaOH) és mesterséges kovasavat (SÍO2) és/vagy szilikátot, továbbá egy a víz pH érték csökkenését adott tartományban jelző, ún. átcsapó indikátort keverünk, úgy a kitűzött célt elérhetjük, miközben a gazdasági jellegű követelmények is teljesülnek. A találmány ezek szerint eljárás lakkok és lakkipari festékek, pácok recirkulációs vízöblítéses szóróberendezésben történő felvitele során keletkező iszap leválasztására és ily módon egyfelől az öblítővíz recirkuláltathatósága, másfelől a keletkező elhasznált víz szennyvízként a csatornába való elvezethetősége biztosítására a vízhez adagolt adalékok segítségével, amely azzal jellemezhető, hogy a berendezésben recirkulálandó öblítővízhez lúgot, célszerűen nátronlúgot és mesterséges kovasavat és/vagy szilikátot továbbá egy átcsapó indikátort célszerűen keverékben adagolunk, majd az ezen adalékok segítségével keletkező felúszó szennyeződéseket időszakonként, célszerűen naponta lemérjük (lefölözzük) és az indikátor jelzésére az öblítővizet esetenként lecseréljük. A lúgot szilárd vagy folyékony formában alkalmazhatjuk, az előbbi esetben a kovasavval célszerűen előre elkeverve. A lúg mennyisége a víz mennyiségére vonatkoztatva és szilárd NaOH-ra számítva 0,1-1 tömeg %, célszerűen 0,5-0,6 tömeg %, míg a kovasav és/vagy szilikát mennyisége ugyancsak a víz mennyiségére vonatkoztatva és SiC>2-ra számítva 0,01-0,1 tömeg %, célszerűen 0,02-0,05 tömeg %. Az alkalmazott indikátor a pH értékcsökkenését az 5-10, előnyösen pedig a 6,5-8,5 pH értéktartományban jól látható színváltozással jelző indikátor, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
