201698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagdugó fröccsöntéssel történő gyártására

1 HU 201698 B 2 Habosított hőrelágyuló (termoplasztikus) műanya­gokból, például poliuretánból, polisztirolból, vagy poliolefinből régóta gyártanak különböző termékeket. Ezek a hőrelágyuló műanyagok (ún. fröccsanyagok) granulát állapotból expandálhatok porózus, habszerű szerkezetűvé különböző habosítószerek hozzáadása révén. A habosítószerek általában gázok, vagy szo­bahőmérsékleten folyadékok, a műanyagban jól ol­dódnak. Hő hatására a fröccsanyag a habosítószemek köszönhetően expandál, eközben a hőrelágyuló mű­anyag eléri a habosodási hőmérsékletet, amelyen az megfelelően meglágyul. Ebben az állapotban az ex­pandáló habosítószer elősegíti, hogy a műanyag a kívánt habosított szerkezetűre expandálódjék. Habosított hőrelágyuló műanyagok olyan extrudá­­lása is ismert, amelynél a termék felületét a termé­szetes fához hasonló felületi mintázattal látnak el. Az ilyen dekorációt olyan szerszámmal érik el, amely­nek megfelelő számú nyílása van. Ezeken a nyílásokon át a fröccsanyag pászmaként halad át, ezeket a pászmákat azután egyesítik. Ezek a kész terméken párhuzamos erezetet képezhetnek, amelyek ezután jól láthatók a terméken, és a természetes fa illúzióját keltik. Hőrelágyuló műanyagok olyan fröccsöntése is is­mert, amelynél az expandálni képes hőrelágyuló mű­anyag előre meghatározott mennyiségét zárt szer­számüregbe fecskendezik úgy, hogy az nem expandált állapotában ne töltse ki teljesen a szerszámüreget, erre csak a fröccsanyag expandálásakor kerüljön sor. Az expanzió során a lágyított fröccsanyag habosítószer révén kapcsolatba kerül a szerszámüreg viszonylag hideg falaival, következésképpen a műanyag egy része megszilárdul és tömör külső héjat képez. Ez a külső réteg védőpalástként működik, mivel meg­akadályozza, hogy a termékből a gáznemű habosí­tószer megszökjék és egyúttal lehetővé teszi, hogy a termék belső részében is gázbuborékok képződjenek. Az így fröccsöntött termékek porózus, habszerű belső maggal és tömör külső héjjal rendelkeznek, külső méretük megegyezik a szerszámüreg méretével és alakjával. A külső héj a legtöbb esetben lényegében vízzáró réteg. Ha erősen lágy termoplasztikus anyagokat, például poliolefin kopolimert, etilén-vinil-acetát kopolimert és hasonlókat alkalmazunk a fentiekben leírt fföcs­­csöntési eljárásokhoz, az így előállított habosított termékek elasztikus tulajdonsága más természetes vagy szintetikus elasztomerekből gyártott termékéhez hasonló. Ez a rugalmasság a lényegében vízzáró külső héjjal, helyes mérettel és alakkal gyártott dugó esetében kielégítően alkalmazható, mivel a dugó pa­lackba való bedugása után a nyílást kitölti és kerülete mentén folytonos zárást, illetve tömítést biztosít. A fentiek alapján az ilyen termékek elméletileg alkalmasak arra, hogy dugóként a régebben haszná­latos anyagokat, így a természetes parafát helyette­sítsék például a gyógyászatban, borászatban és más alkoholt tároló palackoknál. A gyakorlatban azonban a parafának fröccsöntött műanyagdugóval való he­lyettesítése főleg boros palackoknál nem vált be. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ezek esztétikai megjelenése a fogyasztó számára nem kielégítő. To­vábbá, a tömör külső héj és a porózus belső mag közötti kapcsolat megszakadhat és ezzel a termék tömítése funkciója - például szivárgó csatornák kép­ződése miatt - nem lesz tökéletes. Mivel a korábbi műszaki szinthez tartozó mű­anyagdugókat összenyomva kell a palack nyílásába helyezni, eközben a dugónak külső rétege redeződik, és ennek következtében a habosított termék külső felületén hosszirányú csatornák képződnek. Az ilyen csatornák a palackban tárolt folyadék számára szi­várgó járatokként szolgálhatnak, vagy lehetővé teszik, hogy káros anyagok jussanak be a palackba, például orvosságok, vagy élelmiszerek esetében külső kör­nyezeti levegő jusson a palack belsejébe. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy ezek a csatornák elsősorban azért jönnek létre, mivel a gyártás során külső héj és a porózus belső mag között viszonylag nagy belső üregek képződnek a fröccsöntés közben. Mivel a külső héj az összenyomással szemben lé­nyegesen nagyobb ellenállású, azaz merevebb, mint a habosított belső mag, így a héj a műanyagdugó bedugásakor igyekszik a habos magba gyűrődve de­formálódni. Ezáltal viszont a műanyagdugó peremén kis csatornák, illetve hosszirányú járatok képződnek a műanyagdugó szélén, amelyeken keresztül nemkí­vánatos módon közlekedhet a külső légtér a palack belső terével. Ismert továbbá például a 167 065 és a 179 384 számú magyar szabadalmi leírásból olyan fröccsöntési eljárás, amellyel habosított műanyagból készítenek tárgyakat, így például dugókat. Az ezek szerinti el­járással gyártott műanyagdugónak folyadékzáró külső héja és habosított magja van. Alapanyagként a má­sodik nyomtatvány szerint etilén-vinilacetát kopoli­mert alkalmaznak. Lényegében hasonló eljárást is­mertet a 353 471 számú osztrák szabadalmi leírás is, amelynél a folyadékzáró kéreg kialakulásához hűtést alkalmaznak, azonban ezt megelőzően a cellás mag kialakulásához járulékosan fűtik a befecskendező fúvókát. A fent ismertetett technológiákkal gyártható mű­anyagdugók közös hiányossága, hogy azok egyrészt a zárás követelményében, másrész külső megjelené­sükben sem felelnek meg a korszerű követelmények­nek. így a gyakorlati tapasztalatok szerint az ismert műanyagdugók alkalmatlanok arra, hogy valóban he­lyettesíthessék a természetes parafából készült dugó­kat, amire pedig komoly igény lenne. Ismert továbbá, hogy a természetes parafa beszerzése egyre nehéz­kesebb, a parafadugó pedig a használat közben könnyen megsérül. A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan műanyagdugó gyártási el­járás létrehozása, amellyel a természetes parafát imi­táló külső megjelentésű termék gazdaságosabban, ter­melékenyebben és javított minőségben gyártható. A kitűzött feladatot olyan eljárással oldottuk meg, amelynél a fröccsanyagként szereplő polimer keverék hőrelágyuló polimerből - előnyösen 9-25 tömeg % vinilacetátot tartalmazó etilén- vinilacetát 2-8 közötti olvadási indexű kopolimerjéből -, habosítószerből - előnyösen azodikarbonamidból -, továbbá adott eset­ben keménységmódosító adalékból - előnyösen eti­­lénmetakrilsav kopolimerből - és színezőanyagból - előnyösen természetes parafát imitáló színezőanyagból -, valamint adott esetben fotostabilizátorból áll. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a lágyított, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents