201693. lajstromszámú szabadalom • Centrifugális őrlőmalom és eljárás szilárd szemcsék őrlésére centrifugális őrlőmalomban

3 HU 201 693 A 4 metsző, földtengelyszerű mozgást végző 2 tengelye, földtengelyszerű mozgást végző 4 őrlőkamrája, ugyan­ilyen mozgást végző és a 2 tengely körül szimmetriku­san kialakított betápláló S csatornája, kiürítő nyílás előtti 6 rácsozata, valamint az őrlőmalmot tartó és/vagy ezt megfelelő alapzathoz rögzítő és ezáltal az üzemelés közben föllépő erőket és nyomatékokat az alapzatra átvivő, 7 házat tartalmazó tartó szerkezetrésze van. Az 1., 2. és 3. ábrákon látható kiviteli alakoknál a 7 házban 9 csapágy révén ágyazott és a függőleges 1 forgástengely körül forgatható 8 forgatórész van elhe­lyezve, amely 10 csapágyon keresztül a 2 tengely körül szimmetrikusan kialakított, földtengelyszerű mozgást végző szerkezetrészeket hajtja. A 8 forgatórészt megfe­lelő hajtószerkezet, például szíjhajtású előtéttengelyes és kúpkerékpáros 11 hajtószeikezet forgatja. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a 10 csapágy és 9 csapággyal együttdolgozva meghatározza a földtengelyszerű moz­gást végző szerkezetrészek helyzetét és ezek 2 tengelyét arra kényszeríti, hogy az 1 forgástengely körül a kívánt földtengelyszerű mozgást végezze. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a földtengelyszerű mozgást végző szer­kezetrészek helyzetét lényegében az 12, 13 ágyazó fe­lületek határozzák meg és a szerkezetrészeket a kívánt mozgás végzésére kényszerítik. A gyűrű alakú és föld­tengelyszerű mozgást végző 12, 13 ágyazó felületek a velük szemben levő, gyűrű alakú 14,15 ágyazó felüle­teken legördülnek. Ilyen csúszó és/vagy legördülő kap­csolódás van a 16 kerületi felület és a 7 ház szemben levő 17 felülete között is. Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál a földtengelyszerű mozgásra való kényszerítést a földtengelyszerű mozgást végző, gyűrűs 18 ágyazó felület végzi, amely a 7 házon szemben levő, gyűrűs 19 ágyazó felületen gördül le. A 3. és 4. ábrákon látható kiviteli alakoknál a földtengelyszerű mozgást végző szerkezetrészek kellő helyzetbe állítását és kívánt moz­gásra való kényszerítését háromnál nem kevesebb 20 golyó végzi, amelyek a 3 pont körül egymástól egyfor­ma szögtávolságokra vannak. A 20 golyók a földten­gelyszerű mozgást végző gömb alakú 23 tartótestben kiképzett golyóvezető 21 horonyban és a 7 házban ki­képzett 22 horonyban vannak elhelyezve úgy, hogy ezekben gördülnek és így lehetővé teszik a kívánt moz­gás létrehozását és a kényszerítő erőknek a földtengely­szerű mozgást végző szerkezetrészek és ház közötti átvitelét. A 2., 3., 4., 6. és 7. ábrákon látható kiviteli alakoknál a földtengelyszerű mozgást végző betápláló 5 csatornát hajlékony 25 csőtest köti a relatív álló 26 betápláló nyíláshoz és arra szolgál, hogy a betáplált anyagot az őrlőkamrába vezesse és ezt elszigetelje a hajtást és a csapágyakat tartalmazó tértől. Az 1. ábrán vázolt meg­oldásnál a hajlékony 25 csőtest helyett földtengelyszerű mozgást végző, fölfelé szélesedő 27 betápláló nyílás van, amely fogadja az álló 28 betápláló csőből kiömlő anyagot Az 5. ábrán látható kiviteli alaknál a hajlékony 25 csőtestet egy merev 29 csőtest helyettesíti, amely a 7 házban úgy van elhelyezve, hogy legalsó széle csúszó kapcsolódásban van a földtengelyszerű mozgást végző betápláló 5 csatorna gömbszelet alakú 30 felületével. A földtengelyszerű mozgást végző és a házhoz tartozó szerkezetrészek összekapcsolására szolgáló hajlékony 25 csőtestnek eléggé erősnek kell lenni ahhoz, hogy ellenálljon annak a riyomatéknak, ami a földtengelysze­rű mozgást végző lOcsapágyban fellepő súrlódási ellen­állásból ered, vagy a földtengelyszerű mozgást végző szerkezetrészek és a 7 ház közé külön, nyomatúknak ellenálló szerkezetet kell szerelni. Erre a célra ilyen szerkezetként használható például a 2. ábrán látható állandó sebességű 31 kapcsoló vagy a 6. és 7. ábrákon szemléltetett 32 kúpfogaskerekes kapcsoló. A 3. és 4. áb­rákon látható golyós típusú helyező és földtengelyszerű mozgást kikényszerítő megoldásban benne rejlik a csa­varó kényszer is. Ha nincs fizikai nyomatékot szabályo­zó szerkezet a 7 ház és a földtengelyszerű mozgást végző szerkezetrészek között, mint az 1. és 5. ábrákon látható megoldásoknál, akkor az 12, 13, 18 ágyazó felületek, valamint az ezekkel szemben levő megfelelő 14,15,19 ágyazó felületek közölt a gördülő érintkezés során csú­szás lép föl. A szemben levő felületek, ágyazó felületek kerületi hosszainak igen kis eltérése eredményeként az őrlőmalom működése közben a 4 őrlőkamra a földten­gelyszerű mozgást végző 2 tengelye körül lassan forog. Az 4 őrlőkamra és az ebben levő, aprítani kívánt anyagtöltet földtengelyszerű mozgása során nagy cent­rifugális forgatócrők -nyomatékok jönnek létre és az őrlőmalom hatásos működése szempontjából nagy je­lentősége van annak, hogy milyen eszközt használunk az ilyen centrifugális hatások ellensúlyozására. E célra bármilyen eszközt alkalmazunk, ezzel szemben elsődle­ges követelmény - és egyben találmányunk fontos fel­adata - a földtengelyszerű mozgást végző tömeg mini­málisra való megválasztása és ennek olyan elhelyezése, hogy a földtengelyszerű mozgás 2 tengelyt metsző 3 pontja körül a legkisebb legyen a nyomaték. Ha az őrlőmalom a földtengelyszerű mozgást végző szerkezctrészcinél sokkal nagyobb tömegű alapzatra van szerelve és ehhez csavarokkal mereven van erősítve, továbbá az alapzat erősen van a talajba ágyazva, akkor a leggazdaságosabb őrlőmalom konstrukciót használ­hatjuk, mert a centrifugális forgatóerőket és -nyomaté­kokat csapágyakon és a házon keresztül közvetlenül vihetjük át az alapzatra anélkül, hogy az őrlőmalomhoz dinamikusan kiegyensúlyozó szerkezetrészt alkalmaz­nánk. Ilyen őrlőmalom konstrukciók láthatók az 1., 3. és 4. ábrákon. Az előbbitől eltérően, ha az őrlőmalom az 5. ábrán látható módon egy nem merev tartóra van szerelve, akkor a földtengelyszerű mozgást végző szerkezetré­szek által keltett centrifugális erők és nyomatékok ellen­­súlyozására olyan 7 házat kell alkalmazni, amelynek tömege jelentősen nagyobb a földtengelyszerű mozgást végző szerkezetrészek tömegénél. A 7 ház 33 tömegkö­zéppontjának az 1 forgástengelyen vagy ennek közelé­ben kell lenni, továbbá benne kell lenni a földtengely­szerű mozgást végző tömeg 34 lökésközéppontjának mozgássíkjában is. A maradó centrifugális erők révén keltett, az alapzathoz viszonyított őrlőmalom mozgás kiegyensúlyozására, illetve hatástalanítására rugalmas 35 tartók alkalmazhatók. Dinamikus kiegyensúlyozás szükségessége esetén forgó vagy földtengelyszerű mozgást végző szerkezet­részek használata között lehet választani. A 2. ábrán forgó kiengyensúlyozó megoldás látható, amelynél a földtengelyszerű mozgást végző szerkezetrészt a ki­egyensúlyozatlanul forgó 8 forgatórészhez viszonyítva a 10 csapágy úgy tartja, hogy a földtengelyszerű moz­gást végző tömeg 34 lökésközépponlja és az 1 forgás­­tengely körül forgó szerkezetrészek 36 tömegközép­pontja az 1 forgástengelyre merőleges közös sugáron, az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents