201686. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű nagyvasúti mozgást modellező modellvasúti járművekhez

1 HU 201 686 B 2 A találmány tárgya hajtómű nagyvasúti mozgást model­lező modellvasúti járművekhez, amely hajtó egyen­áramú gépből és az egyenáramú gép tengelyére csatla­kozó erőátviteli egységből áll. A vasútmodellezői tevékenység nemcsak sokak által kedvelt szabadidős elfoglaltság, hanem a vasúti tiszt­képzésnek is fontos eszköze. Az igényes modellezők törekednek arra, hogy a létrehozott modellvasúti von­tatójárműveik üzemeltetésével a lehető legpontosabban adják vissza a valódi vasúti járművek és szerelvények mozgását. Az ismert modellvasúti vontatójárművekben az al­kalmazott hajtóművek közös jellemzője, hogy hajtó egyenáramú gépeket és az egyenáramú gép tengelyére csatlakozó erőátviteli egységeket tartalmazó hajtómű­vekkel vannak felépítve. Az egyenáramú gépek olyan kis elektromos motorok, amelyek a kívánt sebességű hajtást képesek biztosítani. A motorok teljesítménye el­sősorban a súrlódási veszteségek legyőzésére szolgál, a jármű és a vele kapcsolt modellszcrclvény tehetetlensé­ge - ellentétben a nagyvasúti szerelvényekkel - itt már nem játszik szerepet. Ennek oka az, hogy a hosszmére­tek lineáris csökkentésével a tömegek a harmadik hat­vány szerint, köbösen csökkennek. így a modellvasúti járműveknél mindenek előtt a súrlódási erők legyőzésé­re szükséges a motor teljesítménye, tehát a csapágyazá­sok, a kerékforgással kapcsolatos súrlódások, az ívek­ben jelentkező menetellenállások azok, amelyek a moz­gást meghatározzák. Az általánosan használt 1 : 160 kicsinyítésű N és 1 : 220 kicsinyítésű Z jelű modellek ismert változatainál a tömegerők hiánya igen feltűnő. Ez például azt jelenti, hogy a feszültség bekapcsolásakor a feszültség változását igen gyorsan követő mozgás jön létre, és a leállás is adott esetben pillanatszerű. Mivel a modellvasúlnak kis tömege következtében alig van len­dülete, fokozott mértékben jelentkezik az áramszedesi zavarok hatása, például kitérőn való áthaladáskor, ahol a megállás veszélye igen nagy lehet. Ezeket a hátrányo­kat és a sok tényezőtől függő súrlódási tényező előre nem látható, vagy csak nehezen kivédhető hatásait a permanens mágnesű, fordulatszámtartó motorok fel­használásával próbálják megelőzni, amelyek fordulat­száma igen pontosan állítható be a tápfeszültséggel, maga a fordulatszám a nyomatékkai lineárisan változik. Ilyen motor alkalmazása mellett ismert olyan elektroni­kai kapcsolások beépítése, amelyek a tápfeszültséget úgy változtatják, hogy a modellvasúti szerelvény moz­gása a tömegerőket imitálja. Ez azonban nem megbíz­ható megoldás, a mozgásdinamikai problémák továbbra is fennmaradnak. A találmány feladata olyan megoldás kidolgozása, amellyel a nagyvasúti mozgás jól modellezhető, a tömegerők valósan jelen vannak. A találmány alapja az a felismerés, hogy a nagy tömegű szerelvények mozgásának modellezése akkor válik lehetővé, ha a modellvasút mozgását is tényleges tömegerő irányítja. Erre a lendkerék nyújt lehetőséget, de felismerésünk szerint ez önmagában véve nem ele­gendő, hanem az eddig alkalmazott fordulatszámtartó motorokat a nagy üresjárási fordulatszámú, nagy indíló­­nyomatékú motorokkal, különösen soros motorokkal kell felváltani. Emellett felismerésünk szerint célszerű minden olyan intézkedést megtenni, amivel a mechani­kai súrlódások csökkenthetők, a mágneses veszteségek minimalizálhatók. A kitűzött feladat megoldására nagyvasúti mozgást modellező modellvasúti járművek olyan hajtóművét dolgoztuk ki, amely hajló egyenáramú gépből és az egyenáramú gép tengelye, valamint a jármű hajtott ke­reke közé beiktatott erőátviteli egységből áll, ahol a találmány szerint az egyenáramú gép soros motorként van kialakítva, amelynek tengelyével az erőátviteli egy­ségre csatlakoztatott lendkerék van összekapcsolva. A tehetetlenségi nyomaték és a csapágyazásokra ható súlyerők hatásának aranya kedvezően változtatható, ha a lendkerék a soros motor állórészét befogadó belső nyílás­sal van kiképezve, amelynek átmérője előnyösen a lendke­rék külső átmérőjének legalább fele, legfeljebb három­negyede. Célszerűen a soros motor forgórésze és a lend­kerék között állandó merev kapcsolatot biztosítunk. A soros motor állórésztekcrcselésénck két részre bon­tásával, a két tekercsrésszel csatlakoztatott vezérelt elektronikus kapcsoló alkalmazásával a távvezérlés és az irányváltás egyszerű megoldásai hozhatók létre. A soros motor axiális terhelésének csökkentésére cél­szerű a lehelő legkisebb átmérőjű, hengeres alakú kom­mutátor alkalmazása, ahol a kommutátor átmérője elő­nyösen legfeljebb kétszerese a motortengely átmérőjé­nek, amelynek nagysága célszerűen legfeljebb egyhu­­szada a lendkerék átmérőjének. A súrlódási és áttételi veszteségek csökkentése szem­pontjából célszerű, ha a javasolt hajtómű a soros motor tengelyével csatlakozó, a lendkerékre kapcsolt erőátvi­teli egységgel van kialakítva, ahol az erőátviteli egység bemenetén a lendkerékkel összekapcsolt homlokkcrék van elrendezve, amely hengeres fogazású fogaskerék­ként van kialakítva, míg az erőátviteli egység hengeres fogazású fogaskerekekből van felépítve, ahol előnyösen a lendkeréktől a hajtott kerékig a fogazással ellátott kerekek összesen 15 : 1 = 80 : 1 áttételi arányt biztosí­tanak. A találmány szerint a hajtóművel a nagyvasúti moz­gás modellezése az eredetire nagymértékben hasonlító módon valósítható meg. A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kivi­teli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismer­tetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti hajtómű keresztmetszete a motor tengelye mentén, a 2. ábra a találmány szerinti hajtómű oldalnézete, a lend­kerék kimetszésével, a 3. ábra a találmány szerinti hajtómű előlnézete, míg a 4. ábra a találmány szerinti hajtómű elektromos elren­dezésének vázlatos kapcsolási rajza. A találmány szerinti modellvasútakhoz létrehozott hajtómű (1. ábra) 1 sorosmotorként kialakított egyen­áramú gépet és ez utóbbival kapcsolt, fogaskerekekből álló erőátviteli egységet tartalmaz (1. ábra). Az 1 soros motor 24 vasmaggal és 25 tekerccsel ellátott 13 forgó­részt, valamint 26 vasmaggal és 27 tekerccsel ellátott állórészt, 23 csapágyakban megfogott 21 tengelyt, vala­mint ez utóbbin elrendezett 28 kommutátort és 29 kefé­ket tartalmaz. A 28 kommutátor célszerűen hengerszerű fémes elem, átmérője legfeljebb kétszerese a 21 tenge­lyének; az axiális terhelés csökkentésére előnyös a tár­csaszerű kialakítás elkerülése. Az 1 spros motor tengelyére 2 lendkerék van csatla­koztatva, amely célszerűen a 13 forgórésszel egybe van építve. A 2 lendkerékben 20 belső nyílás van kiképezve, aminek révén a 2 lendkerék lényegében harangszerű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents