201678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán retrovírus elleni 3'-azido-3'-dezoxitimidin-származékokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 HU 201 678 B 6 HTLV-II és az AIDV (HTLV-III) fertőzések. A klinikai állapotok, melyek a találmány szerinti eljárssal előállí­tott gyógyszerkészítményekkel kezelhetők, vagy meg­­gátolhatók, magukba foglalják az AIDS, az AIDS-rokon tünetcsoport és a HTLV-I pozitív leukémia és limfoma eseteket. A kezelésre alkalmais betegek azok is, akik az AIDV, AIDV CNS fertőzésekre, a PGL-re és az ARC-ra antitestekkel rendelkeznek. Akísérletek azt mutatják, hogy a 3’-azido-3’-dezoxi­­timidin sejtenzimek hatására in vivo 5’-monoszulfáttá alakítható. A monofoszfát ezután más enzimekkel, di­­foszfáton keresztül, trifoszfáttá tovább foszforilezhető, és ez a 3’-azido-3’-dezoxitimidin trifoszfát formája, amely az AIDV fordított átírásába hatásos láncvégző­dés, mint ahogy ez a hatás madár-mieloblasztozis víru­son és Moloney murine leukaemia víruson megmutat­kozik. Ez a forma az AIDV reverz transzkriptázt szintén gátolja, míg emberi DNS polimeráz aktivitásán elhanya­golható hatást mutat. A 3’-azido-3’-dczoxitimidin gyógyászatiig elfogad­ható származékai (a következőkben aktív alkotórész­ként nevezzük), retrovírusos fertőzések megelőzésére vagy kezelésére embernek bármely megfelelő módon adagolhatok, mint amilyen az orális, rektális, nazális, helyi (beleértve a száji és nyelv alatti), vaginális és parenterális (mint szubkután, intramaszkuláris, intravé­nás és intradermális) adagolás. Magától értetődő, hogy az előnyös adagolási mód a beteg állapota és kora, a fertőzés természete és a választott aktív alkotórész sze­rint változik. Általánosan alkalmazható dózis naponta 3,0- 120 mg/kg testsúly, előnyösen 6-90 mg/kg testsúly, és legelőnyösebben naponta 15-60 mg/kg testsúly között változhat A kívánt dózis előnyösen naponta két, három, négy, öt, hat vagy ennél több részletben, megfelelő időközökben adagolható. Ezek a dózisok dózisegység fámájában, például dózisegységenként 10-1500 mg, előnyösen 20-1000 mg, és legelőnyösebben 50-700 mg aktív alkotórészt tartalmazó formában adagolhatok. A 3’-azido-3’-dezoxitimidinnel lefolytatott kísérle­tek alapján az ajánlható, hogy a dózisok adagolásával célszerű a sejtmagban az aktív alkotórész maximális koncentrációját létrehozni, mely mintegy 1-75 pmól, előnyösen mintegy 2-50 pmól, és legelőnyösebben mintegy 3-30 pmól lehet. Ez a feltétel például megva­lósítható az aktív alkotórész 0,1-5%-os oldalának intra­vénás injekciójával, tetszés szerint sóoldatban, vagy mintegy 1-100 mg/kg aktív alkotórészt tartalmazó piru­la formájában orálisan adagolva. A kívánt vérszint folyamatos infúzióval is tartható, mely mintegy 0,01-5,0 mg/kg/óra, vagy az infúzió közötti időben mintegy 0,5-15 mg/kg aktív alkotórészt adagol. Bár az aktív alkotórészt lehet önmagában is adagolni, azonban előnyösebb gyógyászati készítmények alkal­mazása. A jelen találmány szerinti készítmények leg­alább egy, az előzőekben meghatározott aktív alkotó­részt tartalmaz egy vagy több elfogadható hordozó­­anyaggal. A találmány eljárással előállított gyógyszer­­készítmények más ismert hatóanyaggal is összekeverhe­­tők. Mindegyik hordozóanyagnak „elfogadható”-nak kell lennie olyan értelemben, hogy a készítmény más alkotórészeivel összeférhető legyen, és a betegre ne legyen káros. A készítmények magukba foglalják azo­kat, melyek orális, rektális, nazális, helyi (beleértve a száji és nyelv alatti), vaginális, parenterális (beleértve a szubkután, intramuszkuláris, intravénás és intradermá­lis) adagolásra használhatók. A készítmények szokáso­san dózisegység formájában adagolhatók és a gyógy­szergyártásban bármilyen jól ismert módszerrel előállít­hatok. Ilyen módszerek magukba foglalják az aktív alkotórész egy vagy több járulékos alkotórészből álló hordozóanyaggal történő egyesítésének műveletét. Ál­talában, a készítmények az aktív alkotórész folyékony hordozóanyaggal, vagy finomelosztású szilárd hordo­zóanyaggal, vagy mindkettővel történő egyenletes és alapos egyesítésével állíthatók elő és ha szükséges, a termék formálható. A találmány szerinti orális adagolásra alkalmas ké­szítmények különálló egységekként, mint kapszulák, ostyák vagy tabletták, melyek mindegyike az alkotórész előre meghatározott mennyiségét tartalmazza; mint a porcát vagy granulátumok; vagy mint olaj-vízben folyé­kony emulziók, vagy víz-olajban folyékony emulziók adagolhatók. Az aktív alkotórész pirula, liktárium vagy paszta formájában is adagolható. Az orális készítmé­nyek szokásosan további más szereket is tartalmazhat­nak, mint amilyenek az édesítőszerek, ízesítőszerek és a sűrítők. A tabletták préseléssel vagy sajtolással készíthetők, tetszés szerint egy vagy több kiegészítő alkotórésszel. A préselt tabletták megfelelő gépen, az aktív alkotórész tetszés szerint kötőanyaggal (povidon, zselatin, hidroxi­­-propil-metil-cellulóz), csusztatószerekkel inert hígító­anyagokkal, tartósítószerekkel, szétesést biztosító sze­rekkel (például nátrium-keményítő-glikolát, térhálósí­tott povidon, térhálósított nátrium-karboxi-metil-cellu­­lóz), felületaktív vagy diszpergáló szerekkel kezelve, laza por vagy granulátum formájában történő préselés­sel készíthetők. A sajtolt tabletták megfelelő gépen, inert folyékony hígítóanyaggal nedvesített poikeverék sajtolásával készíthetők. A tabletták tetszés szerint be­vonhatók vagy vájattal elláthatók, és oly módon formál­hatók, hogy az aktív alkotórész lassú, vagy ellenőrzött felszabadulását tegye lehetővé, például különböző arányban hidroxi-propil-metil-cellulóz alkalmazásával, hogy kívánt felszabadulási profilt biztosítson. Szájban, helyi adagolásra alkalmas készítmények az aktív alkotórészt ízesítőanyagban, szokásosan cukor­ban, akácmézgában, tragantban, tartalmazó gyógycu­­korkák; az aktív alkotórész inert anyagban, mint zsela­tinban és glicerinben, vagy cukorban és akácmézgában, tartalmazó pasztillák; és az aktív alkotórészt erre alkal­mas folyékony hordozóanyagban tartalmazó szájvizek. A rektális adagolásra alkalmas készítmények mint végbélkúpok adagolhatók, erre alkalmas anyaggal, pél­dául kakaóvajjal vagy szaliciláttal készülnek. A vaginális adagolásra alkalmas készítmények mint pesszárium, tampon, krém, gél, paszta, hab vagy spray kerülhetnek felhasználásra, melyek az aktív alkotóré­szen kívül az előzőekből ismert vivőanyagokat tartal­maznak. Parenterális adagolásra alkalmas készítmények ma­gukba foglalják a vizes és nem vizes izotónikus steril injekciós oldatokat, melyek antioxidánsokat, puffere­ket, bakteriosztatikus anyagokat és olyan oldott anya­gokat tartalmaznak, melyek a készítményt a választott recipiens vérével izotonikussá teszi; és szuszpendáló­­szereket és sűrítőszereket tartalmazó vizes és nem vizes steril szuszpenziókat. A készítmények dózis-egység­ben, vagy többszörös dózisban, lezárt edényekben, pél­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents