201665. lajstromszámú szabadalom • Méhbe helyezhető fogamzásgátló eszköz
3 HU 201 665 A 4 meg. A pete méhen belüli mozgását a gravitáció nem befolyásolja lényegesen, mert ha befolyásolná, akkor a petevezetékből kieső petének valahol a méh alsó részén kellene megtapadni. Ha feltételeznénk, hogy a pete passzívan követi a legkönnyebb, a legnagyobb energiaváltozással járó csúszás felületét, akkor a legvalószínűbb megtapadási hely az oldalsó falon lenne és nem a hátsó, esetleg az elülső falon. Az oldalsó falon való megtapadás rendkívül ritka. A megtapadásnak hátsó, illetve elülső falon való létrejötte - fölismerésünk szerint - annak következménye, hogy a pete méhen belüli mozgását elektroforctikus erők irányítják. Az elektroforetikus erők elektromos erőtérben, oldatban lévő elektromos töltésekre (töltött testekre) ható erők, amelyek az oldatban lévő töltéseket az ellentétes előjelű pólus, illetve az ellentétes előjelű térerőmaximum helye felé mozgatják. Az oldatban lévő fehérjéken mindig vannak mind pozitív, mind negatív töltésű gyökök. A kétféle töltés aránya az oldat savasságától (pH-jától) függ. Minden fehérjére jellemző az a savassági érték (pH), amelynél a kétféle töltés mennyisége azonos (izoelcktromos pont). Bizonyítható, hogy a méhen belül inhomogén villamos erőtér van. Közismert, hogy a nagy fehérjemolckulák számára a sejtek fala áljárhatatlan, és hogy a fehérjék a sejten belül, az intracelluláris folyadék jellemző pH- ján mint negatív töltésfcleslcgű molekulák (mint proteinát-anionok) vannak jelen. Ezzel magyarázható, hogy az élő sejteknek olyan nyugalmi potenciálja, feszültségkülönbsége van, amely a sejtfal, a membrán két oldalán mérhető úgy, hogy a sejten belüli (intracelluláris) folyadék mindig negatív a sejten kívüli (extracelluláris vagy interstitiális) folyadékhoz képest. így a sejten belül a negatív, ezen belül pedig a pozitív töltések vannak túlsúlyban. Minden sejtnek saját jellemző elektrosztatikus erőtere van, mert a sejten belüli negatív töltésekből kiinduló erővonalak a sejten kívüli interstitiális folyadék pozitív töltéseire (nátrium, kálium, hidrogén stb. ionjaira) záródnak. A méh belső felszínét azonos típusú (epithel) sejtek borítják, amelyek nagyság, szerkezet és belső összetétel szempontjából nem különböznek egymástól lényegesen. így feltételezhető, hogy a méh belső felületén lévő sejtekben a negatív töltések sűrűsége közel azonos, és az c sejtek által létrehozott teret a felület alakja határozza meg. A térerősség a felület bármely pontján arányos (mégpedig fordítva) az adott ponthoz tartozó görbületi sugárral, ott a legnagyobb, ahol a görbületi sugár a legkisebb. A legkisebb görbületi sugarú helyen lévő egységnyi felületről indul ki a legtöbb erővonal, minek következtében e hely környezetében maximális számú pozitív töltésű ion (pozitív töltésmaximum) van. Mindez bizonyítja, hogy a méhen belül inhomogén villamos erőtér van. Az előbbiekből következik, hogy a hidrogénionok koncentrációja, a savasság (pH) a méhen belül a térerősséggel, illetve a görbületi sugárral együtt helyről helyre változik. Ez az oka annak, hogy a méhbe helyezett rezes eszközök olyan feltűnően egyenetlenül korrodeálnak. Ennek az egyenetlenségnek nem az elektrolit réz inhomogenitásai, hanem a savasság változásai az okozói, a savasabb helyeken az oldódás gyorsabb és nagyobb mértékű. Az előbbiek szerint tehát a méh belsejében elektroforetikus hatás van. Laboratóriumi kísérletek bebizonyították, hogy a spermiumok a méholdatban a pozitív pólus felé mozognak. A méhen belül mind a pete, mind a spermium a pozitív tértöltés maximuma felé mozog, külön-külön is és akkor is, ha a megtermékenyítés már megtörtént. Ez a magyarázata annak, hogy a pete - a gravitációs hatás ellenére - a méhben gyakorlatilag mindig azonos helyen ágyazódik be. A beágyazódás a maximális térerő helyén jön létre, amely leggyakrabban a hátsó fal közepén van. Ha a méh belső terébe szigetelő anyagot, műanyagot helyezünk, ez az elektromos erőteret eltorzítja. A torzító hatás gyakorlatilag a behelyezett anyag tömegétől és dielektromos állandójától függ. A felhasználható szigetelő anyagok, műanyagok dielektromos állandói közel azonosak, ezért az ilyen eszköz anyagának az erőtér torzítására nincs lényeges befolyása, azonban az anyagnak természetesen szövetbarátnak kell lennie. A behelyezett szigetelő anyag az erővonalak térbeli eloszlását változtatja meg úgy, hogy az erővonalakat magába sűríti. Megváltozik az inhomogenitás térbeli eloszlása. Ha a tértorzító hatás elég nagy, akkor a pozitív tértöltés a szigetelő környezetében, illetve ennek felületén lesz a maximális, ami a petét és a spermiumokat az eszköz felületére vonzza, függetlenül attól, hogy a megtermékenyítés már megtörtént-e vagy sem. A pete a műanyag felületen nem tud beágyazódni és a térerő miatt a felületről nem tud elmozdulni sem, így rövid időn belül elpusztul. Műanyag eszköz esetén az aránylag kis dielektromos állandó következtében nem jön létre jelentős tértorzító hatás, ezért nagy méretű, nagy tömegű eszközt kell használni, éspedig annál nagyobbat, minél kisebb az adott méh legkisebb görbületi sugara, azaz minél kisebb a méh. Kis méhbe viszont a nagyméretű eszköz nem fér be, illetve ez nem viselhető el panaszmentesen. A kisebb méretű eszköz hatástalan, illetve bizonytalan hatású. Sokkal jobb hatás érhető cl, ha a méhbe fém anyagú eszközt helyezünk. A fémek dielektromos állandója a szigetelő műanyagok dielektromos állandójához képest igen nagy, ezért már kis tömegű réz tértorzító hatása is számottevő, azaz lényegesen kisebb méretű eszköz is elegendő hatású, azonban az ismert megoldásoknál számolni kell a fémek, például a vörösréz méhen belüli oldódásából származó nem kívánatos toxikus, mérgező hatásokkal, következményekkel. A találmány szerinti fogamzásgátló eszközt előnyösen szigetelő műanyag magra erősített fém anyaggal, vörösrézzel alakítjuk ki. Ezáltal a méh belsejében a természetes elektrosztatikus erőteret nagymértékben eltorzítjuk, a pozitív tértöltés maximumát az eszköz felületén hozzuk létre. A pete nem a méhfal szokásos helyére, hanem az eszközre vándorol és itt rövid idő alatt elpusztul, mert itt nincsenek meg a beágyazódásához, fejlődéséhez szükséges feltételek. A fémek, például a vörösréz mérgező, toxikus hatását kiküszöböljük azáltal, hogy a fém egész felületét szövetbarát műanyaggal, polietilén réteggel vonjuk be. A bevonat az eszköz dielektromos állandóját alig csökkenti és ez a csökkenés is könnyen kiegyenlíthető azáltal, hogy a fém tömegét megfelelő mértékben növeljük. A találmány szerinti, méhbe helyezhető fogamzásgátló eszköz legfontosabb előnyös tulajdonságai a következők: A teherbe esés meggállásának valószínűsége minimálisan 99%. A fogamzásgátló eszköznek mérgező, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
