201654. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként benzoil-karbamid-származékokat tartalmazó akaricid és inszekticid készítmények és eljárás a benzoil-karbamid-származékok előállítására

3 HU 201 654 B 4 A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként használt (III) általános képletű 4-anilino-anilin-szárma­­zékokat például úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (VI) általános képletű 4-halogén-nitrobenzol-származékot - a képletben R] jelentése a korábban megadott, míg R4 jelentése halogénatom - valamely (VII) általános kép­letű anilin-származékkal - a képletben R2, R3 és Y jelentése a korábban megadott - reagáltatunk, például bázis és előnyösen közömbös oldószer jelenlétében, majd egy így kapott 4-anilino-nitrobenzol-származékot redukálunk. Továbbá egy így kapott 4-anilino-anilin-származék egy megfelelő (V) általános képletű izocianát- vagy izotiocianát-származékká alakítható át úgy, hogy szoká­sos módon foszgénnel vagy tiofoszgénnel reagáltatjuk. A találmány szerinti készítmények egyébként szoká­sos agrokémiai készítmények formájában, így például emulgeálható koncentrátum, nedvesíthető porkészít­mény, porozószer, szemcsés készítmény, hígfolyós ké­szítmény, olajos spray vagy aeroszol formájában lehet­nek, és a hatóanyagon kívül például szilárd, légnemű vagy folyékony halmazállapotú hordozóanyagot, fe­lületaktív anyagot, más kikészítési adalékanyagot, csa­létket stb. tartalmazhatnak. Ezekben a készítményekben a hatóanyag mennyisége tehát 0,01-40 tömeg% lehet Szilárd hordozóanyagként használhatunk például finom por vagy szemcse alakjá­ban kaolin-agyagot, altapulgit-agyagot, bentonitot, fe­hérföldet (terra alba), pirofillitet, talkumot, diatómaföl­­det, kalcitot, kukoricaszár-port, dióhéj-port, karbami­­dot, ammónium-szulfátot vagy szintetikus hidratált szi­­lícium-dioxidot. Folyékony hordozóanyagként használ­hatunk például alifás szénhidrogéneket (például kero­zint), aromás szénhidrogéneket (például benzolt, toluolt, xilolt vagy metil-naftalint), halogénezett szénhidrogé­neket (például diklór-etánt, triklór-etánt vagy szén-tet­­rakloridot), alkoholokat (például metanolt, etanolt, izo­­propanolt, etilén-glikolt vagy cellosolve-ot), ketonokat (például acetont, metikl-etil-ketont, ciklohexanont vagy izoforont), étereket (például dietil-étert, dioxánt vagy tetrahidrofuránt), észtereket (például etil-acetátot), nit­­rileket (például acetonitrilt vagy izobulironitrilt), sava­­midokal (például dimetil-formamidot vagy dimctil-ace­­tamidot), dimetil-szulfoxidot vagy növényi olajokat (például szójaolajat vagy gyapotmagolajat). A gáz alakú hordozóanyag például freongáz, cseppfolyósított föld­gáz (LPG) vagy dimetil-éter lehet. A például emulgeá­­lásra, diszpergálásra vagy nedvesítésre használt felület­aktív anyag lehet anionos felületaktív anyag, így például alkil-szulfátok, alkil-aril-szulfonátok vagy dialkil-szul­­foszukcinátok sója, polioxietilén-alkil-aril-éter-foszfor­­sav-észterek sója vagy naftalin-szulfonsav és formalin alkotta kondenzátum; és nemionos felületaktív anyag, például polioxi-etilén-alkil-élcr, polioxi-etilén-polioxi­­-propilén blokk-kopolimcr, szorbitán-zsírsav-észter vagy polioxi-etilén-szorbitán-zsírsav-észter. A használ­ható formulázási segédanyagok közé tartoznak továbbá fixáló- vagy diszpeigálószerek, így például lignoszulfo­­nátok, alginátok, polivinilalkohol, gumiarábikum, me­lasz, kazein, zselatin, karboximctil-cellulóz (CMC), agar-agar vagy a fenyőolaj. Stabilizátorként használha­tunk például alkil-foszfátok [így például savas izopro­­pil-foszfátot (PAP) vagy trikrezil-foszfátot (TCP)], nö­vényi olajokat, epoxidált olajokat, a korábbiakban em­lített felületaktív anyagokat, anlioxidánsokat (például BHT, BHA), zsírsav-sókat (például nátrium-oleát vagy kalcium-sztearál) vagy zsírsav-észtereket (például me­­til-oleát vagy metil-sztearát). A találmány szerinti készítmények önmagukban vagy vizes hígítás útján kerülnek felhasználásra. Tartalmaz­hatnak továbbá adott esetben további inszekticid, akari­­cid, nematocid, fungicid, herbicid, növényi növekedést szabályozó vagy talajjavító anyagot, műtrágyát vagy állati tápot A találmány szerinti készítmények felhasználási ará­nya rendszerint 10-1000 g/hektár, illetve - ha vízzel hígított emulgeálható koncentrátum, nedvesíthető por­készítmény vagy hígfolyós készítmény formájában ke­rülnek felhasználásra - felhasználási koncentrációja 10- 500 p.p.m. Hígítás nélkül használjuk fel például a poro­zószereket, szemcsés készítményeket, olajos sprayket és az aeroszolokat. A találmányt közelebbről a következő előállítási pél­dákkal, refcrcnciapéldákkal, készítmény-előállítási pél­dákkal és kísérleti példákkal kívánjuk megvilágítani. Először a találmány szerinti (I) általános képletű ve­­gyületck előállítására ismertetünk példákat. 1. Előállítási példa Az (I) vegyülct előállítása az a) eljárással 5 ml toluolban feloldunk 190 mg, 3,5-diklór-4-/4- -(lrifluor-metoxi)-anilino/-anilint, majd az így kapott oldathoz keverés és jeges hűtés közben cseppenként hozzáadjuk 103 mg 2,6-difIuor-benzoil-izocianát 5 ml toluollal készült oldatát. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 éjszakán át kever­jük, majd 10 ml n-hexánt adunk hozzá. A kivált kris­tályokat kiszűrjük, majd szárítjuk. így 200 mg mennyi­ségben (68%) 192,2 °C olvadáspontú fehér kristályok alakjában N-(2,6-difluor-benzoil)-N’- [3,5-diklór-4- -/4-(trifluor-metoxi)-anilino/-fenil}-karbamid, [(1) ve­gyüld] kapunk. 2. Előállítási példa (3) vegyület előállítása a b) eljárással 98 mg 2,6-difluor-benzamid, 246 mg 3,5-diklór4-/4- -(1,1,2-Letrafluor-etoxi)-anilino/-fenil-izocianát és 15 ml xilol elegyét visszafolyató hűtő alkalmazásával 4 órán át forraljuk. A reakció befejeződése után a reakcióele­gyet szobahőmérsékletre lehűlni hagyjuk, majd 10 ml n-hexánt adunk hozzá. A kicsapódott kristályokat ki­szűrjük, majd szárítjuk. így 251 mg (73%) mennyiség­ben 181,6 'C olvadáspontú fehér kristályok alakjában N-(2,6-difluor-benzoil)-N’-{3,5-diklór-4-/4-(l,1,2,2- -tetrafluor-toxi)-nilino-fenil}-karbamidot [(3) vegyület] kapunk. Az előző kél példában ismertetett módszerekkel állít­hatók elő az 1. táblázatban felsorolt célvegyületek. 1. táblázat (I) általános képletű vegyületek A vegyü­let száma RÍ R2 R3 X Y Olvadás­pont CC) (i) H H F 0 0 192,2 (2) H H Br 0 0 191,4 (3) H H-CF2H 0 0 181,6 (4) H H-CFHC1 0 0 185,4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents