201651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált pirimidinek előállítására és az azokat hatóanyagként tartalmazó inszekticid és akaricid szerek

7 HU 201 651 B 8 szulfonált benzimidazol-származékokat vagy alkil-aril­­-szulfonátokat használják. A zsírszulfonátok vagy -szulfátok rendszerint alkáli­fém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsziituált ammóniumsóik alakjában fordulnak elő és általában egy 8-22 szénatomos alkilcsoportot tartalmaznak - mely esetben az alkilcsoport az acilcsoport alkilrészét is ma­gában foglalja mint például a ligninszulfonsav, a dodecil-kénsavészter vagy egy természetes zsírsavakból előállított zsíralkoholszulfát keverék nátrium- vagy kál­­ciumsója. Ide sorolhatók a kénsavészlcrek és a zsíralko­­hol-etilénoxid-adduktok szülfonsavainak sói is. A szulfonált benzimidazol-származékok előnyösen két szulfonsav-csoportot és egy körülbelül 8-22 szén­­atomos zsírsav-csoportot tartalmaznak. Alkil-arilszulfo­­nátokként például a dodccil-bcnzolszulfonsav, a dibutil­­-naftalinszulfonsav vagy egy naftalinszulfonsav-for­­maldehid kondenzációs termék nátrium-, kalcium- vagy trietanolaminsói említendők. Számításba jönnek továb­bá a megfelelő foszfátok, például egy p-nonilfenol­­-(4-14)-ctilénoxid-addukt foszforsavészterénck sói is. Nem-ionos tenzidekként elsősorban alifás vagy cik­­loalífás alkoholok, telített vagy telítetlen zsírsavak és alkilfcnolok poliglikolétcr-származékai jönnek számí­tásba, melyek 3-30 glikolétercsoportol és a (alifás) szénhidrogéncsoporlban 8-20 szénatomot és az alkilfc­nolok alkil-részébcn 6-18 szénatomot tartalmazhatnak. Megfelelő nem-ionos tenzidek továbbá a vízoldható, 20-250 etilénglikoléter-csoportot és 10-100 propilén­­glikoléter-csoportot tartalmazó polipropilénglikol-poli­­etilénoxid-adduktok, etilén-diamino-polipropiléngliko­­lok és az alkilláncban 1-10 szénatomot tartalmazó alkil­­polipropilénglikolok. Az említett vegyületek propilén­­glikol-egységenként általában 1-5 etilénglikol-cgysé­­get tartalmaznak. Nem-ionos tenzidként a nonilfenol-polietoxi-etano­­lok, a ricinusolaj-poliglikoléterek, a polipropilén-polie­­tilénoxid-adduktok, tributil-fenoxi-polietoxi-ctanol, po­­lietilénglikol és az oktil-fenoxi-polictoxi-etanol említ­hetők. Számításba jönnek továbbá a polioxietilénszorbi­­tán zsírsavészterci is, például a polioxictilénszorbi­­tán-trioleát. Kationos tenzidekként mindenekelőtt a kvaterner ammóniumsók említendők, melyek N-szubsztituens­­ként legalább egy, 8-22 szénalomos alkilcsoportot és további szubsztituensként rövidszénláncú, adott esetben halogénezett alkil-, bcnzil- vagy rövidszénláncú hidro­­xi-alkil-csoportot tartalmaznak. A sók előnyösen halo­­genidek, metilszulfátok vagy etilszulfátok fordulnak elő, mint például a sztearil-trimetil-ammóniumklorid vagy a bcnzil-di-(2-klór-etil)-etil-ammónium-bromid. A formálási technikában használatos tenzideket töb­bek közölt a következő irodalmi helyek ismertetik: „Mc Cutcheon’s Detergens and Emulsifiers Annual” MC Publishing Corp., Ridgewood, New Jersey, 1979; Dr. Helmut Stäche: „Tensid Taschenbuch”, Carl Han­­scr Verlag, München/Wien, 1981. Az inszekticid készítmények rendszerint 0,1-95 lö­­meg%, találmány szerinti eljárással előállított hatóanya­got, 0,01-95 tömeg% szilárd vagy folyékony hordozó­vagy adalékanyagot és 0-25 tömeg%, főként 0,1-20 lömeg% tenzidet tartalmaznak. Míg a kereskedelmi termékek inkább koncentrált sze­rek, a végső felhasználó rendszerint hígított készítmé­nyeket alkalmaz, melyek lényegesen csekélyebb ható­­anyag-koncentrációjúak. A szerek további adalékokat, például stabilizátorokat, habzásgátlót, viszkozitás szabályozó anyagot, kötő­anyagokat, tartósító anyagokat, valamint tápanyagokat, vagy speciális hatás elérése érdekében más hatóanyago­kat tartalmazhatnak. 1. példa a) 2-ciklopropil-amino-4-amino-5-ciano-6-melillio-pi­­rimidin (kiindulási vegyület) előállítása i) 93 g 2-ciano-3-ciano-amino-3-metiltio-akrilnitril­­-nátriumsó 425 ml vízzel készített oldatához, jeges víz­zel történő hűtés közben 650 ml tömény sósavat csepeg­tetünk. Ezután a rcakcióelegyet körülbelül 12 órán át keverjük szobahőmérsékleten. A keletkezett csapadékot szűrjük és vizes nátriumkarbonát oldattal kezeljük. Az így keletkezett 2-klór-4-amino-5-ciano-6-metiltio­­-pirimidin (olvadáspont 268 "C) 20 g-ját 250 ml aedeto­­nitrilbcn szuszpendáljuk és a szuszpenzióba erős keve­rés közben, visszafolyási hőmérsékleten 11,4 g ciklo­­propil-amint csepegtetünk. A reakcióelegyet ezután kö­rülbelül 12 órán át tovább keverjük, majd vizet adunk hozzá. A keletkezett csapadékot szűrjük. így a (XIV) képlctű, cím szerinti vegyülctet nyerjük (3.1 számú ve­gyület), mely 215-218 °C-on olvad. ii) 18,3 g 5-ciano-6-metiltio-uracil és 80 ml foszfor­­oxiklorid keverékéhez lassan 20 g NJé-dietil-anilint csepegtetünk. A reakcióelegyet 1,5 órán át forraljuk visszafolyatás közben, majd bepároljuk. A maradékhoz 200 ml jeges vizet adunk, felkeverjük, szűrjük és vízzel mossuk. Szárítás után a nyersterméket szilikagélen kro­­matografáljuk (6:3:1 arányú toluol-kloroform-ecet­­sav eleggyel eluálunk). 22 g így nyert 2,4-diklór-5-cia­­no-6-metiltio-pirimidint (118-120 *C-on olvad) oldunk 200 ml acetonitrilben és -10 'C-on 11,4 g ciklopropila­­min 40 ml acctonitrillel készített oldatát csepegtetjük hozzá. A reakcióelegyet 2 órán át keverjük szobahőmér­sékleten, majd 2 liter jeges vízre öntjük. A keletkezett maradékot szűrjük. Az ily módon keletkezett (XV) kép­­letű 2-ciklopropil-amino-4-klór-5-ciano-6-mctiltio-pi­­rimidin (139-142 "C-on olvad) 16,1 g-ját 100 ml aceto­­nitrillel felkeverjük. Az így keletkezett szuszpenzióhoz 300 ml 30%-os vizes ammónia oldatot öntünk és 10 órán át szobahőmérsékleten, majd 5 órán át visszafolyatás közben forralva keverjük. A reakcióelegyet lehűtjük, az így nyert szilárd maradékot szűrjük és vízzel mossuk. 150 ml metilcelloszolvból történő átkristályosítás után nyerjük az i) pontnál megadott képlctű cím szerinti vegyülctet, mely 215-218 °C-on olvad. b) 2-ciklopropil-amino-4,6-diamino-5-ciano-pirimidin előállítása 33,7 g az a) pontban leírtak szerint előállított 2-ciklo­­propil-amino-4-amino-5-ciano-6-metiltio-pirimidint autoklávban, 150 ”C-on, 15-20 órán át kezelünk, 150 g ammóniával. A keletkezett reakcióterméket vízzel több­ször felkeverjük, majd szűrjük. Ily módon a (XVI) kép­­letű, cím szerinti vegyülctet nyerjük (1.1 számú vegyü­ld), mely 249-251 °C-on olvad. 2. példa 'á)2-dietil-amino-4-amino-5-ciano-6-metil-S2ulfonil-pi­­rimidin (kiindulási vegyület) előállítása 47,5 g 2-dietil-amino-4-amino-5-ciano-6-metiltio-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents