201634. lajstromszámú szabadalom • Vetőgép pneumatikus kidobó szerkezettel, főleg veteményfélékhez
3 HU 201 634 B 4 gástengelyének szintje alatt helyezkednek el. Megjegyezzük, hogy a berendezés más szemenként! vetőgépekkel azonos részeit találmányunk leírása során külön nem ismertetjük. Amint azt az 1. és 2. ábrán szemléltetjük, a találmány szerinti pneumatikus kidobószerkezetet lényegében egy 1 venturicső alkotja, mely egy pneumatikus elosztó szerkezet 2 perforált tárcsájához csatlakozik. A 3 szívókamra a 2 perforált tárcsa mögött helyezkedik el és az a magvak lazítását szolgáló térben folytatódik. Amint azt az 1. ábrán szaggatott vonallal jelezzük, a 3 szívókamra 4 végfala sugárirányban a 2 perforált tárcsa 6 szívónyílásai által alkotott 5 körpályára merőlegesen helyezkedik el. A szívókamra lényegében az 1 venturicső 7 nyakrészének szintjén a 2 perforált tárcsa túlsó oldalán van elhelyezve. A magvak lazításának szakasza azon a helyen van, ahol-a 3 szívókamra 4 végfala metszi a 6 szívónyílások 5 körpályáját, mely 6 szívónyílások ezen a helyen túl nem mozognak vákuumban, hanem egy olyan szakaszban, mely atmoszférikus nyomású; így itt megszűnik a szívóhatás és a magvak szabaddá válnak. Ebben a lazítási szakaszban, vagyis a 3 szívókamra 4 végfala alatt az 1 venturicső 7 nyakrészének falán egy 9 magvak továbbítására szolgáló 8 bclépőnyílás van kialakítva. A 8 belépőnyílás az 5 körpálya vonalában helyezkedik el, miáltal a 9 magvak behatolnak a 2 perforált tárcsa felületéhez csatlakoztatott az 1 venturicső belsejébe. Magától értetődően az 1 venturicső önmagában ismert módon egy 10 szűkülő szakasszal van kiképezve, melyet egy 11 táguló szakasz követ, és a 10 szűkülő szakasz egy 12 vezeték útján (lásd 2. ábrán), egy külön nem szemléltetett - sűrített közeg - gáz vagy folyadék - forráshoz csatlakozik. Célszerűen a 10 szűkülő szakaszba levegőt vezetünk, mely a 3 szívókamra irányában mozog és így a kamra belsejében vákuumot biztosít. Amint az az 1. és 2. ábrán látható, az 1 venturicső felső részén nincsen rögzített hátsó fal, hanem az a 2 perforált tárcsa irányába nyitott, ilyen módon a 2 perforált tárcsa a 10 szűkülő szakaszhoz egy hátsó mozgó falat alkot az 1 venturicső 7 nyakrésze - ahol a 9 magvak 8 belépőnyílása van kialakítva -, valamint a 11 táguló szakasz felső része számára. A 11 táguló szakasz alsó részét hátul egy 13 rögzített fal zárja le. Az elosztó szerkezet, vagyis a 3 *z ívókamra és az 1 venturicső együttesen a 2 perforált tárcsa tengelye körül állíthatóan van kialakítva, miáltal az 1 venturicsőnck a talajhoz viszonyított helyzete tetszés szerint beállítható. Amint az az 1. ábrán látható, az 1 venturicső a 9 magvak mozgatására szolgáló 5 körpályát metsző helyzetben van, és a 10 szűkülő szakaszával a 6 szívónyílások által kialakított körpálya belsejében, míg az 1 venturicső 11 táguló szakaszának a 9 magvak mozgási pályáját metsző pontja lényegében a 7 nyakrész szintjén van, és a 9 magvak bevezetésére szolgáló 8 belépőnyílás a 2 perforált tárcsa tengelyével ellentétes oldalra nyílik. A 3. ábra szerinti kiviteli alak esetében a 21 venturicső érintőlegesen van elhelyezve a 2 perforált tárcsa szívónyílásai által kialakított 5 körpályához viszonyítva és ennek következtében a 21 venturicsőnek mind a 22 táguló szakasza, mind pedig a 23 szűkülő szakasza a 9 magvak 5 körpályáján túlnyúlik. A 21 venturicső tengelyének és a magvak mozgási 5 körpályájának érintkezési pontja egy kevéssel a 21 venturicső 24 nyakrésze alatt van. A 9 magvak 25 belépőnyílása a 22 táguló szakasz kezdetén - lényegében a 9 magvak mozgási pályáján - 2 perforált tárcsa tengelye felé eső oldalra nyílik. Az előző megoldáshoz hasonlóan a 21 venturicső 24 nyakrésze és a 25 belépőnyílás a magvak lazítási szakaszában vannak elhelyezve, vagyis lényegében a 3 szívókamra 4 végfalával szemben. Ezt a falat a 3. ábrán szaggatott vonallal jelöljük. A 21 venturicső 23 szűkülő szakaszában a sűrített levegőt egy 26 vezetéken keresztül juttatjuk, amely 26 vezeték felfelé folytatódik, mindenféle könyökrész beiktatása nélkül halad a 23 szűkülő szakasz irányában, és ilyen módon a nyomásveszteségek kiküszöbölhetők. A 22 táguló szakasz felső része, valamint a 23 szűkülő szakasz alsó része nincs hátsó rögzített fallal ellátva, miáltal a 2 perforált tárcsa irányában nyitott, és amely így egy tényleges mozgó hátsó falat alkot. A találmány szerinti, pneumatikus kidobószerkezettel cllátou vetőgép működését az 1. és 3. ábra kapcsán az alábbiakban ismertetjük: A berendezés működése során a 2 perforált tárcsák - elosztótárcsák - az óramutató járásával ellentétes irányban forognak, amint azt az l.és 3. ábrán az Aés B nyilak jeleznek. Az 1 és 21 venturicsövek 10 és 23 szűkülő szakaszaiba a sűrített levegő bejuttatását az 1. és 3. ábrákon egy-egy nyíl jelzi. A sűrített levegő áramlása az 1 és 21 venturicső 7 és 24 nyak részénél felgyorsul és igen gyorssá válik a 2 perforált tárcsa útján mozgatott 9 magvak bevezetésére szolgáló 8, illetve 25 belépőnyílás szintjén. Mivel az elosztó szerkezet 3 szívókamrája a 7, illetve a 24 nyakrésznél - vagy valamivel a nyakrész alatt - meg van szakítva, a 9 magvak elválnak a mozgató 2 perforált tárcsáktól és a sűrített levegőáram azokat nagy sebességgel magával ragadja. Ez a sűrített levegő az 1, illetve 21 venturicső 10, illetve 23 szűkülő szakaszából érkezik és a levegőáramot kiegészíti a kidobószerkezet 8 és 25 belépő nyílásán keresztül beszívott levegő mozgása. Ilyen módon a levegő a 9 magvakat a 11 és 22 táguló szakaszba és innen a talaj irányába hajtja. A vetőgép mozgása következtében az 1 illetve a 21 venturicsőből kilépő 9 magvak vízszintes W sebességi összetevő hatásának vannak kitéve, amely az 1, illetve a 21 venturicső tengelyének megfelelően jelentkező V sebességgel tevődik össze. Ilyen módon amennyiben a sűrített levegő nyomását változtatjuk az 1, illetve a 21 venturicső 10, illetve 23 szűkülő szakaszában, vagy beállítjuk annak a függőlegeshez viszonyított irányát, vagy mindkét szabályozást egyszerre végezzük, egy V0 eredő sebességet kapunk, mely lényegében merőleges a talajra olyképp, hogy a kilövell 9 mag függőleges irányban jut a talajon a barázdába, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy a mag elcsúszik, vagy elgurul. A találmánynak a 4. és 5. ábra szerinti kiviteli alakjánál kettős vcnturicsövet alkalmazunk. Pontosabban meghatározva a vetőgép egy olyan 27 perforált tárcsával van ellátva, melyen koncentrikus körök mentén két sor 28, illetve 29 belépőnyílás van kiképezve. Ezek a 28, illetve 2$ belépőnyílások a 3 szívókamrával szemben helyezkednek el és ilyen módon a 27 perforált tárcsa meg tudja tartani a 30 magvakat. Az ábrán külön nem szemléltetett 3 szívókamra egészen a 31 tengelyvonalig folytatódik. A venturicsőbe a sűrített levegő bejuttatása egy 32 csővezetéken történik, amely 32 csővezeték a venturicső 33 szűkülő szakaszához csatlakozik, amely 33 szűkülő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
