201633. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vetőmagok kezelésére

1 HU 201 633 B 2 A találmány tárgya berendezés vetőmagok kezelésére. „Vetőmag” alatt minden növényi szervet értünk, amely növény regenerációjához vezethet, vagy amelyet ivaros szaporítás útján nyertünk, amely esetben magról beszé­lünk, vagy pedig vegatatív szaporítással, amely esetben növényről vagy exnövényről beszélünk. Kcí elés alatt azt értjük, hogy folyékony vagy szilárd anyagot viszünk fel a vetőmag felületére. Ha ez a felvitel átalakítja a vetőmag alakját pl., hogy lehetővé tegye az egyes vetőmagok mechanikai elveté­sét, akkor beburkoló technikáról van szó. Ez általában azt jelenti, hogy először a vetőmagra egy kötőanyagot visznek fel, majd általában a részleges szárítás után, egy folyékony vagy por alakú anyagot, kezelőszert, agroké­miai terméket, festéket vagy más katalizátort, megter­mékenyítőt vagy olyan szert, amely javítja a vetőmag csírázási körülményeit. Ha ez a felvitel úgy történik, hogy a vetőmag alakja nem változik, pl. hogy védelmet, színt vagy más külsőt adjon, akkor hártyával való beborításról beszélünk. En­nél a technikánál a vetőmagra porlasztással folyékony vegyületet, gyakran vizes oldatot visznek fel filmbevo­natot képező anyagból, amely kezelőszert tartalmaz, majd a kapott bevonatot egyidejűleg megszárítják. Ezek a beburkoló és hártyával beborító módszerek többek között forgó, vízszintes, hengeres turbinákat al­kalmaznak, és a turbinákon kívül azokat forgató elcme­­vCt, az adagot és a kezelőszert elosztó eszközöket, vala­mint szárílócszközöket tartalmaznak. Annak érdekében, hogy a kezelés homogenitását biztosítsák, a turbina bel­sejében keverőelemeket alkalmaznak. Annak ellenére, hogy a burkolat minőségét ezekkel az eljárásokkal jelentősen javították, ez ipari méretek­ben gyakran nem elegendő, mert pl. szabálytalan alakú vetőmagokat kell kezelni, vagy pedig olyan filmbcvo­­natot kell létrehozni, ahol jó minőségű bevonatra van szükség, amely nagyon egyenletesen oszlik el a vetőmag teljes felületén. Fennáll tehát az az igény, hogy olyan módszert és berendezést hozzunk létre, amely a vetőmagok kezelé­sét tökéletesebben és jobb kivitelben valósítja meg, ugyanakkor a vetés teljesítményét növeli. Bejelentő úgy találta, hogy ezeket a követelményeket ki lehet elégíteni olyan berendezéssel, amely kevcrőkkcl van ellátva, és ezek lehetővé teszik, hogy minden vető­mag ugyanannyiszor jelenjen meg a kezelőszert elosztó eszköz előtt a kezelés teljes időtartama alatt Ezt a feladatot a találmány értelmében egy olyan berendezéssel oldjuk meg vetőmagok kezelésére, amely vízszintes, forgatható, hengeres turbinát tartalmaz, amelynek alsó részében a kezelendő vetőmagágy talál­ható és amely az adagot vagy a kezelőszert elosztó eszköz és adott esetben szárítóeszközt, továbbá a turbi­nát forgató eszközöket tartalmaz és a turbina belsejébe rögzített, a vetőmagágyat a kezelés során keverő terelő­eszközei vannak és amelynek lényege, hogy a terelőesz­közök legalább egy pár függőleges sorban elhelyezett ellentétes értelmű lapátból állnak, mindegyik sor a tur­bina keresztirányú falával párhuzamos turbinatérfogat egyik részében van elhelyezve és a két sor egymással a vetőmag haladási irányára merőleges központi folyosót képez, a lapátok pedig a turbina tengelyéhez képest meg vannak döntve és két szomszédos, az egyik, illetve a másik sorhoz tartozó lapát a turbina teteje felé nyitott szöget képez, és az egyik sor a másik sorhoz képest a turbina tengelye körüli elforgatás révén szögben el van tolva, a lapátok keverésben részt vevő része pedig a hengeres faltól távol van. A vetőmagok központi folyosója a találmány szerinti berendezés fontos jellemzője. Ez a folyosó lényegében függőleges. Szélességének elegendőnek kell lenni ah­hoz, hogy ne fejtsen ki a vetőmagokra lapátoló hatást, azaz ne vonja a vetőmagokat a henger felső része felé, hogy azok onnan szabályozatlan módon esőszerűen visszaessenek. Ugyanakkor azonban nem szabad jelen­tősnek lennie, amely esetben a vetőmagok keverése túl gyöngévé válik és nem biztosítható a vetőmagok homo­genitása. Előnyösen a szélesség így 5—45%-a a sorok szélességének, célszerűen 10-40%. A találmány értelmében lapátként egy merev formát képzelünk el, amelynek felülete lehetővé teszi, hogy egy halom vetőmagot eltoljunk a turbinában az egyik pont­ról a másikra, azaz hatékony lapátoló hatást fejtsen ki. Ez a felület lehet sík vagy annak érdekében, hogy előse­gítse a vetőmagok visszatérését alulról felfelé és fordít­va, lehet kissé csavart, hogy ily módon megakadályozza azt, hogy a vetőmagok újra felkerüljenek a turbinába. A következőkben a lapátok dőlésével meghatározzuk azok átlagos síkjának dőlését, azaz ennek a felületnek a szimmetria tengelyében lévő felületre érintőleges síkot. A lapátok dőlése a turbina forgástengelyéhez képest, amint ezt az előbb meghatároztuk, határozza meg a vetőmagok folyási sebességét a központi folyosóban. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon egyenletes eredmé­nyeket kapunk, ha a központi folyosó szélessége kb. egyharmada a turbina szélességének. Ugyanakkor a 30°-60°-os dőlés, előnyösen 40°-50°-os dőlés a legked­vezőbb. Ezen felül a találmány szerinti lapátok olyanok, hogy két szomszédos lapát, amelyek közül az egyik az egyik sorban, a másik a szemben lévő sorban van, azaz ame­lyek különböző dőlésűek, egymással szöget zárnak be, amely a turbina teteje felé mutat oly módon, hogy a vetőmagok, amelyek a vetőmagágy tetejéről távoznak, a központi folyosó felé terelődnek. Ez a szög általában 30°-60\ előnyösen 40-50°. Ezen felül az egyik sor lapátjai nincsenek szemben a másik sor lapátjaival, hanem attól szögben el vannak tolva a turbina tengelye körüli elforgatás révén. Ez igen fontos ahhoz, hogy biztosítsuk egyrészt a vetőmagok folyékony lefolyását felülről lefelé úgy, hogy a vetőma­gok ne tömődjenek el a lapátok alsó részei között, ugyanakkor jó keveredést biztosítsunk annak a vető­magnak a számára, amely a felső lapátról érkezik, azzal a vetőmaggal, amely az egyik szemben lévő alsó lapáton van. Végül és ellentétben az ismert berendezésekkel, a lapátnak a keverésben részt vevő része a turbina szom­szédos keresztirányú falától távolságban végződik. Ez a távolság általában kicsi, de elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy az oldalsó vetőmagok lefelé tudjanak csúszni és vissza tudjanak esni az általános haladási ciklusba a középpont felé. Ily módon a lapátok függőleges vetülete a turbina tengelyére - Figyelembe véve ezt a feltételt és a központi folyosó méreteit - mindig kisebb a turbina szélességé­nek felénél és előnyösen egyharmada ennek a szélesség­nek. Valamennyi említett paramétert módosítani lehet a kezelendő vetőmag fajtájának, alakjának és mennyisé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents