201622. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés alfanumerikus és/vagy grafikus információkat- szín és fényesség szerint keverhetően- megjelenítő kijelző táblák képpontjainak vezérlésére
7 HU 201622 B 8 *ff = y if n ahol at „= f n-~f n-i és-f ,f=l In az n-ik léptetőjel megjelenésének fázisszöge a [0 - n/2] fázisszögtartományon belül. Természetesen az első léptetőjel fázisszöge f o = 0 hiszen a 16 fényességfokozat közül az első a fekete szin, amely esetben a kioltást kiváltó léptetójelnek a félperiódus kezdő fázisában kell megjelennie, s a presetelés telítettséget ad, így a 0 fázisszögben érkező léptetöjel máris túlcsurgó jelet eredményez és letiltja a félvezető 105 tárolókapcsoló gyújtását. Ha pedig a kezdő állapot 0, akkor a félperióduson belül a 106 fényforrás mindvégig kap tápenergiát, a félvezető 105 tárolókapcsoló rg időtartamon át végig aktiv, a képpont fényintenzitása maximális. A találmány szerinti vezérlés esetén tehát a képpontvezérlő áramkörhöz kell továbbítani a négybites HS jelet, a hárombites VS jelet és az egybites léptetöjelet, vagyis minden egyes képponthoz 4+3+l=8 vezérlővezetéket kell kiépíteni, mimellett a fényességinformációt 16 fokozat esetén négy vezetéken át továbbítjuk (2logl6 =4). A hasonló paraméterű HU 187 540 lajstromszámú, korábban a technika állásánál ismertetett megoldásnál is négybites a 16 fokozatra kiépített rendszer fényességjele, a digitális komparálés alkalmazása folytán viszont a vezérlőjelek vezetékigénye 4+3+4=11, ami jelentős többlet. A technika állásénál ismertetett HU 189 864 lajstromszámú szabadalom szerinti megoldás azonos fénypontonkénti árnyalat megjelenítés, illetőleg színárnyalatot 6 bitvezeték mellett képes biztosítani, ugyanakkor a kívánt fénypontkapcsoló kiválasztása további legalább 6 vezetéket igényel. Megoldásunk révén a vezérlövezetékek huzalozásánál elért több mint 27%-os illetve 33%-os megtakarítás révén nemcsak az anyagigény csökken tetemesen, hanem jelentős mértékben egyszerűsödik mind a szerelés, mind az élesztés (például kicsengetés) és az ebből folyó munkaigény is megfelelően csökken. Ennek megfe lelően nő viszont a rendszer megbízhatósága, egyszerűsödik az üzemeltetés, a karbantartás. Egyfelől javul tehát a találmány folytán a rendszer gazdaságossága, csökken a szakképzett munkaerő ráfordításigénye, a kezelési és karbantartási igény, másfelől a rendszer bonyolultságának csökkentése mértékében javul a megbízhatósága is. Nézzük most a 2. ábrát. Minden egyes 202 karakter kivezérlésére egy-egy - 1. ábra szerinti - képpontvezérló áramkört alkalmazunk, amely nyolc vezetéken át kapja az említett vezérlőjeleket a táblavezérló 201 áramkör megfelelő 201d, ..., h kimeneteiről. A táblavezérlő 201 áramkör a 3, ábra szerinti videovezérlő 303 áramkörtől kapja a megfelelő vezérlő HST és VST jeleket, illetve a CLT órajeleket. Ezeket szolgáltathatja akár számítógépes 301 adatforrás, akár videogenerátoros 302 adatforrás. Minthogy a videojelek generálása a találmány tárgyát közvetlenül nem érinti, azt itt nem tárgyaljuk. A nemlineáris léptetőjelet valamennyi 401 karakteráramkör és azokon belül minden egyes képpontvezérló áramkör (1. ábra) megkapja. Az időosztás szerinti sorszinkronjeleket a mindenkor soronlévö sorra adjuk CL1, ..., CLn órajelként. A fényességinformációt reprezentáló négybites ADAT adatjelet adatfogadó 204 áramkörre adjuk, amely példánk szerint léptetőregiszter és annak párhuzamos kimenetéiről egymást követően kerül az adatjelkombináció a 203 karaktermezó sorrendben következő oszlopvezetékeire, s azokon át eljut az oszlophoz rendelt valamennyi 401 karakteráramköréhez és azokon belül mindegyik képpontvezérlő áramkörhöz. A kijelző táblán belül igy függőleges koordináta vezérlést valósítunk meg. Az oszlopvezérlő BMO és sorvezérlő BMS jelekből leszármaztatott oszlopválasztó, illetve sorválasztó VS és HS jelek a 401 karaktermezón belül kijelölnek egy függőleges, illetve vízszintes koordinátát. A 401 karaktermezón belüli vezérlést külön szemlélteti a 4. ábra. A táblavezérló 201 áramkör (2. ábra) a videovezérlő jelforrástól (301 vagy 302 adatforrás) kapja a HST és VST jeleket és a CLT órajelet; így az egész kijelző táblára kiterjedően kijelöljük a vízszintes illetve függőleges elhelyezkedést és megadjuk az időzítő jelek előállítására szolgáló (példánk szerint 4 MHz-es) alapjelet. A táblavezérló 201 áramkör a kijelölést 401 karaktermezók szerint bontja és előállítja a programozható tároló által vezérelt nem egyenkózű felfutóélű (vagy lefutóélü) impulzussereget (léptetójeleket) is, mig a sorkijelölés céljára leszármaztatja az alapjelből a CL1........ CLn órajeleket és az adatfogadó 204 áramkör részére is szolgáltat órajeleket. Példánk szerint az üzem háromfázisú és a hálózati fázisokhoz rendelt r, s, t léptetőjeleket alkalmazunk, ami a betümező elrendezését fázisok szerint három részre bontja, ezt szemlélteti a 2. ábra. De arra is felhasználhatjuk a három fázis szerinti bontást, hogy a három alapszín szerinti szinkronjeleket állítsunk elő (színsegéd jelek). A fentiekben ismertetett kiviteli alak példakénti; ismert részáramkörök alkalmazásával és/vagy új áramkörök tervezésével sokféle változat alakítható ki különböző szolgáltatások kielégítése céljából, melyek közös általános jellemzője, hogy a képpontvezérlő áramkörökben egy 102 számláncot és egy 101 tárolóeszközt láncba kapcsolunk, a 101 tárolóeszköz szolgáltatta ADAT adatjellel preseteljük a 102 számláncot és a lépésszám szerint programozható tároló által vezérelt nonlineáris, fényességintenzitás szerint előnyösen arányos (lineáris, cosinus szerinti, logaritmikus, stb.) ütemezésű léptető jelekkel visszük telítésbe a 102 számláncot, amelynek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
