201601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés elkülönített fűtő- és használati melegvíztermelő rendszerrel ellátott épületek, főként távfűtőhálózatba bekötött épületek időszakos, energiatakarékos használati melegvízellátására
1 HU 201601 B 2 A találmány tárgya eljárás elkülönített fűtőás használati melegviztermelö rendszerrel ellátott épületek, főként távfűtőhálózatba bekötött lakóházak időszakos energiatakarékos használati melegvízellátására, amelynél az adott hőmérsékletű hálózati hidegvizet a használati melegviz előirt hőmérsékletére melegítjük fel, továbbá kapcsolási elrendezés az eljárás foganatosítására. Jelen leírásunkban az .épület' szót gyűjtőfogalomként alkalmazzuk, beleértjük az ipari létesítmények épületeit, a középületeket: pl. hivatalokat, iskolákat és kórházakat, valamint a lakóépületeket és családi házakat is. Az épületek túlnyomó többségében két, egymástól elkülönített rendszer segítségével végzik a fűtést ill. állítják elő a használati melegvizet. Mindkét rendszert illetően igen sokféle, esetenként oltalom alatt álló megoldás vélt ismertté. A mérsékelt égövi meterológiai viszonyok között a használati melegviz előállításához szükséges energia a fűtésre felhasznált energia mintegy harmadára tehető. Ennek megfelelően az energiatakarékossági törekvések között fontos szerepet játszik a használati melegviztermelés energiaigényének csökkentése is. Az energiaigény csökkentésére a fogyasztó szempontjából csak azokon a helyeken van érdemi érdekeltség, ahol az egyéni elszámolás műszaki feltételei mér megvalósultak. Ilyen feltételek hiányában, elsősorban a távfűtési hálózatokról kiszolgált épületek esetében a takarékossági törekvések a távfűtő műveknél jelentkeznek. A távfűtő művek rendelkezésére az adott épületekben a használati melgviz előállításának körében eddig a szennyvíz hulladékhő-tartalmának hasznosítása kívánt lehetőséget takarékosságra. Szennyvíz esetében elsősorban a hőcserés megoldás jöhet szóba, annak megvalósításához azonban különleges csatornarendszert és közvetítőközeggel dolgozó hőcserélőt kell létesíteni. Az ismert megoldás hátránya abban van, hogy a megvalósításhoz szükséges berendezések beruházási költségei az elérhető megtakarításhoz képest aránytalanul magasak, következésképpen megtérülési idejük ill. gazdaságosságuk kedvezőtlen. A találmány feladata hulladékhö újszerű hasznosítására alkalmas egyszerű és hatékony megoldás kidolgozása volt. Az újszerű hasznosítást megelőző műszaki feltételekről tájékoztat a .TSG-81 SKR-X HMV oldali hőcserélővel kialakított fogyasztói hóközpont. (Both A., Zsoldos G., dr. Lipták A., Uhri 1., Antal P., Salhi Gy.) III-1981.* és az MSZ-09. 004 T 1984. (Bővebb információt szolgáltat az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület .Tévhőszállités-Távhőfelhasználás- c., a 12. Távhő Konferencia alkalmából publikált kiadványa. ) A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a fűtési holtidényben a hálózati hidegvizet első lépésben a fűtőrendszerben keringtetett szekunder fűtőközeggel előmelegítjük, majd második lépésben önmagában ismert módon az előírt hőmérsékletig továbbmelegitjük. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lényege az, hogy a hálózati hidegvíz vezetékének az adott épület önmagában ismert használati melegvíztermelő rendszerébe beépített hőforrás előtti bemenete egy reteszelt kapcsolású hurokvezetékkel az adott épület önmagában ismert fűtőrendszerébe beépített hőcserélőre van rákötve. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az épületekben ill. az egyes lakásokban a fűtési holtidényben, főként nyáron a környezeti hőmérsékletből ill. a napsugárzásból származó jelentős mennyiségű, eddig még ki nem használt hulladékhő áll rendelkezésre, amelyet a fűtőrendszer igénybevételével, minimális beruházás mellett a használati melegvíz előmelegítésére lehet felhasználni. A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon célszerű példakénti kiviteli alakként egy a távfűtőhálózatba bekötött lakótelepi hóközpontban magvalósított változat kapcsolási vázlatát tüntettük fel. A bemutatott kiviteli változatnál az általában 100-120 lakást kiszolgáló hóközpontban az 1 távfűtő vezetékre a fűtőrendszer ill. a használati melegviztermelö rendszer 2 hőcserélőjének ill. 3 hőforrásként kiképzett hőcserélőjének primér oldala van sorosan, párhuzamosan vagy sorrendváltós kapcsolásban rákötve. A használati melegviztermelö rendszertől elkülönített, önmagában ismert fűtőrendszer 4 gerincvezetéke a 2 hőcserélő szekunder oldalára van kötve. A fűtőrendszer 5 höleadókkal és egy 6 keringtető szivattyúval van ellátva. A fűtőrendszertől elkülönített önmagéban ismert használati melegviztermelö rendszerben a 3 hőforrásként kiképzett hőcserélő szekunder oldalának bemenetére a hálózati hidegvíz 7 vezetéke, kimenetére pedig a rendszer 8 gerincvezetéke van rákötve. A fogyasztókat nem tüntettük fel. Találmányunk szerint a 7 vezeték a 9 vezetékággal az 1 távfűtő vezetékének a 2 hőcserélőt megelőző szakaszéval, a 10 vezetékággal pedig a 2 hőcserélőt követő szakaszával van összekötve. A 7 vezetékbe a 9 és 10 vezetékág között, a 9 és 10 vezetékágba, végül az 1 távfűtő vezetékbe a 9 vezetékág előtt és a 10 vezetékág mögött rendre egy-egy 11, 12, 13, 14 és 15 zárószerelvény van beépítve. Az előbbiekből következik a találmány szerinti megoldás lényege, amely szerint a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
