201540. lajstromszámú szabadalom • Azolil-metil-oxirán-származékokat tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 201540 B 2 monoperftálsavval, perecetsavval, perpropionsavval, permaleinsavval, monoperborostyánkősavval, perpelargonsavval vagy trifluor-perecetsavval, közömbös oldószerben, előnyösen klórozott szénhidrogénekben, például diklór-metánban, kloroformban, szén- tetrakloridban, diklór-etánban vagy adott esetben ecetsavban, etil-acetátban, acetonban vagy dimetil-formamidban, és adott esetben puffer, így nátrium-acetát, nátrium-karbonát, nátrium- hidrogén-karbonát, dinátrium-hidrogén-foszfát, Triton B jelenlétében. A reakciót 10 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten végezzük el, és adott esetben például jóddal, nátrium- volframáttal vagy fénnyel katalizáljuk. Oxidációra alkalmas a körülbelül 30 %-os hidrogén-peroxid alkálikus oldata is metanolban, etanolban, acetonban vagy acetonitrilben, 25 'C-tól 30 °C-ig terjedő hőmérsékleten, valamint az alkil-hidroperoxidok, például a terc-butil-hidroperoxid, katalizátor, így például nátrium-volframát, pervolfrámsav, molibdén-hexakarbonil vagy vanadil-acetil-acetonát jelenlétében. Az említett oxidálószereket részben in situ is előállíthatjuk. Az így kapott (II) általános képletű epoxihalogenideket az eljárás szerint azonnal továbbreagáltathatjuk; a kapott (II) általános képletű epoxialkoholokat pedig reakcióképes észterré alakítjuk át, és ezt a reakcóképes észtert reagáltatjuk az eljárás szerint a (ül) általános képletű vegyülettel. A (III) általános képletű vegyülettel reagálandó reakcióképes észter elállítása általánosan ismert módszerekkel történik (Houben-Weyl-Müller Methoden der Organischen Chemie, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1955, 9. kötet, 388., 663, 671. oldal). Ilyen észterek lehetnek például a metánszulfonsavészterek, trifluor-metánszulfonsavészterek, 2,2,2-trifluor- etánszulfonsavészterek, nonafluor-butánszulfonsavészterek, 4- metil-benzolszulfonsavészterek, 4-bróm-benzolszulfonsav-észterek, 4-nitro-benzolszulfonsavészterek vagy a benzolszulfonsavészterek. A (X) általános képletű vegyületeket az olefinszintézis ismert eljárásaival állíthatjuk elő (Houben- Weyl-Müller Methoden der Organischen Chemie, Georg Thieme Verlag, Stuttgard, 1972, V/lb kötet.) Az így kapott (I) általános képletű vegyületeket a szokásos módon különítjük el a reakcióelegyből, adott esetben tisztítjuk. Példák a kiindulási vegyületek előállítására: A példa Z-l-(2-Klór-fenil)-2-fenil-3-bróm-prop-l -én 194,5 g 2-Klór-benzil-trifenil-foszfónium-kloridnak 800 ml vízmentes metanollal készült oldatához 10 °C- on hozzáadunk 30 g nátrium-metilátnak 300 ml vízmentes metanollal készült oldatát, majd a reakcióelegyhez fél óra múlva még 60 g acetofenont is adunk. Ezután a reakcióelegyet 3 óra hosszat, visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd a szobahőmérsékleten kiváló sót kiszűrjük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A bepárlási maradékot petroléterrel (forráspont: 50-70 °C) digerálva a trifenil- foszfin-oxidot eltávolítjuk, és az oldatot vákuumban bepároljuk. A bepárlási maradékot 1 liter szén-tetrakloriddal felvesszük, és az oldatot 81,7 g N-bróm-szukcinimiddel és 4 g 2,2’-azo- izovajsav-dinitrillel visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakció befejeződése után a szukcinimidet szűréssel eltávolítjuk, a szűrletet vákuumban bepároljuk, és a bepárlási maradékot metanolból átkristályosítva 65,5 g cím szerinti vegyületet kapunk (kitermelés: 43 %). Olvadáspontja: 78 °C. B példa 2-Bróm-metil-2-fenil-3-(2-klór-fenil)-oxirán Az A példa cím szerinti vegyületének 30 grammját 23 g 3-klór-peroxi-benzoesavval 500 ml kloroformban visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakció befejeződése után a kloroformos fázist vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és vízzel savmentesre mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. A bepárlási maradékból 41,3 g cím szerinti vegyületet nyerünk (kitermelés: 70,2 %). Példák a végtermékek előállítására: 1. példa Z-2-(l,2,4-Triazol-l-il-metil)-2-fenil-3-(2-klór-fenil)-oxirán 23 g 1,2,4-Triazolt és 5 g nátrium-hidridet (80 %-os diszperzió ásványolajban) 150 ml N,N-dimetilformamidban szuszpendálunk, és a szuszpenzióhoz szobahőmérsékleten hozzáadunk a B példa cím szerinti vegyületének 32 grammjából 150 ml N,N-dimetil-formamiddal készült oldatot. A reakcióelegyet 8 óra hosszat állni hagyjuk, majd vízbe öntjük, és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk, és az oldószert vákuumban lehajtjuk. A bepárlási maradékot diizopropil-éterből átkristályosítva 24 g cím szerinti vegyületet kapunk (1. számú hatóanyag). Olvadáspontja: 150 °C. Az 1. példának megfelelő módon nyerjük az alább felsorolt (I) általános képletű vegyületeket: 1. Z-2-(l ,2,4-Triazol-1 -il-metil)-2-fenil-3-(2-klór-fenil)-oxirán Olvadáspontja: 164-166 °C. 2. Z-2-(l,2,4-Triazol-l-il-metil)-2-(4-klór-fenil)-3-(2-klór-fenil)-oxirán Olvadáspontja: 166 "C. 3. Z-2-(l,2,4-Triazol-1 -il-metil)-2-(p-bifenilil)-3-(2-klór-feniI)-oxirán Olvadáspontja: 191 °C. 4. Z-2-(l ,2,4-Triazol-1 -il-metil)-2-(p-tolil)-3- -(2-klór-fenil)-oxirán Olvadáspontja: 140 °C 5. Z-2-( 1,2,4-Triazol-1 -il-metil)-2-(4-fluor-fenil)-3-(2-klór-fenií)-oxirán Olvadáspontja: 136 °C. 6. Z-2-(l,2,4-Triazol-l-il-metil)-2-(3-bróm-4- -fluor-fenil)-3-(2-klór-fenil)-oxirán Olvadáspontja: 129-130 °C. 11. Z-2-(l ,2,4-Triazol-1 -il-metil)-2-(4-klór-fenil)-3-(2-fluor-fenil)-oxirán Olvadáspontja: 138-140 °C. 12. Z-2-( 1,2,4-Triazol-1 -il-metil)-2-fenil-3-(2- -fluor-fenil)-oxirán Olvadáspontja: 139 °C. 13. Z-2-( 1,2,4-Triazol-1 -il-metil)-2-(2,4-diklór-fenil)-3-(2-fluor-fenil)-oxirán Olvadáspontja: 117 °C. 14. Z-2-( 1,2,4-Triazol-1 -il-metil)-2-(2-fluor-fenil)-3-(2-fluor-fenil)-oxirán Olvadáspontja: 128 °C. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
