201471. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertések ivarzásának programozhatóvá tételére alkalmas állatgyógyászati termék előállítására
HU 201471 A A találmány tárgya eljárás sertések ivarzásának programozhatóvá tételére alkalmas állatgyógyászati termékek előállítására. Az állatok szaporodása hosszú időn keresztül nem okozott gondot az embernek, természetes volt. 5 A dcmosztikált állatok zavartalanul szaporodtak, látszólag mostoha körülmények között is. Az első zavarok a szaporodásban akkor jelentkeztek, amikor a tartás és takarmányozás kezdett eltérni a természetszerű tartás- és takar- 10 mányozástól. Hetzel már a húszas években felismerte, hogy összefüggés áll fenn a hozamokat fokozó zárt tartás, valamint az ipari eredet, nagy biológiai értékű takarmányok etetése, és a szaporodási szervek 15 megbetegedésének gyakorisága között. Az állattenyésztés további belterjesítése és fokozatos iparszerűvé válás következtében az állati eredetű élexniszerek termelését egyre inkább a biológiai tudományok általános helyzete és a technoló- 20 giai haladás határozza meg. Ez szinte minden állatfajra érvényes és a sertéseknél ezt különösen tapasztalhatjuk a szaporodás területén, hiszen ez teremti meg a tenyésztés feltételét, ugyanakkor pedig a kocák legfontosabb „paraméterét”, az utódok 25 létrehozását. Ezért a hibridtenyésztési progam eredményei, a malac és süldő előállítás gazdaságossága is, valamint a hizlalás is nagymértékben a termékenységtől és a szaporodástól függenek. A szaporodásnak ebből a központi helyzetéből 30 ered a sertéstenyésztés intenzívebbé tételénél használt termékenység stabilizáló és fokozó eljárások jelentősége is. Amikor a szaporodási feltételeket intenzíven javítjuk, akkor a szaporodás szervezési módja, és annak a termelési menetbe való célszerű 35 beépítése kulcskérdéssé válik, a biológiai és közgadaság-technológiai követelmények teljesítésénél és harmonikus összehangolásánál. Ennek során a szaporításra irányuló eljárások komplexumából önálló szaporodás-technológia fejlődött ki. 40 1 Szaporodás-technológiának nevezzük a közvetlenül az állati szaporodási folyamatok menetének optimalizálására és ezáltal az iparszerű termelésben használt tenyészállatok szaporodási kapacitásának maximális kihasználására irányuló zootechnikai és biotechnikai módszerek komplex tervezetését, végrehajtását és ellenőrzését. Az üzemelő telepek termelési tapasztalatai azt mutatják, hogy a kocák jelentős százaléka nem fial rendszeresen. A két fialás közötti idő 170-200 nap között változik. Esetenként meghaladja a 200 napot is. Ebből kettős kár keletkezik, egyrészt csökken a malacszaporulat, másrészt ezzel párhuzamosan növekednek a takarmányozási és üzemeltetési költségek. Ahhoz, hogy egy-egy telep hízókibocsátása megfelelő legyen, elsősorban jó és olcsón előállított alapanyagra van szükség. A szaporaságot az örökletes tulajdonságok és a környezeti tényezők alapvetően együttesen határozzák meg. Igen jelentős a gátló és segítő tényezők ismerete. Egy telep termelési eredménye a szaporító részleg jó, vagy rossz munkájának függvénye. A sertéstartó telepeken a termelés a vemhesítő teleprész épületeiben kezdődik és az ott dolgozó emberek lelkiismeretén és szakma szeretetén is múlik. Nagyon fontos, hogy a koca termelési fázisait ismerjük, nevezetesen a bugatást, a vemhesség idejét, az ellés időtartamát és a szoptatás idejét. Fontos továbbá ezeket a szakaszokat előnyösen és hátrányosan befolyásoló tényezők ismerete. A kocák termelési fázisait nézve egyik legjelentősebb a vemhesítési szakasz, mert ez alapozza meg a további szakaszokat. Egy-egy vemhesítési szakasz az alábbi részekből áll: i) bugatásra, termékenyítésre való várakozás előkészítés ii) bugatás, termékenyítés iii) bugatást, termékenyítést követő megfigyelés, okszerű takarmányozás iv) vemhesség, annak megőrzése. 2 Vemhesítési szakasz alakulása Termékenyítésre Bugatás Bugatást Korai vm. Vemhesség bugatásra Terméketermékenytvizsgáa fiaztatóba várakozás nyítés tést köv. lat való áthelyemegfigyelés zés napjáig 1-30 nap 2-3 nap 21 nap 35-40 nap 90-95 nap A vemhesítési szakasz hossza változó lehet, attól függően, hogy a termékenyítésre, illetve bugatásra való várakozás milyen hosszú ideig tart. Cél az, hogy a választott kocák minél előbb eredményes termékenyítésre kerüljenek. Ideális ha a választást követően 10 napon belül termékenyítésre kerülnek az állatok. Ha ez nem lehetséges, akkor legkésőbb 30 napon belül kell a termékenyítésnek megtörténnie, különben a termelés nem gazdaságos. Annak érdekében, hogy a termékenyítés a választást követően legkésőbb 10 napon belül megtörténjen, különböző hormontartalmú gyógyszerekkel indukálják az ivarzást. Ismeretes, hogy a sertések ivarzásának progamozhatóvá tételére - vagyis szinkronizálásásra - már többféle készítményt dolgoztak ki. 55 Ennek megfelelően, különböző hatóanyagok külön-külön már léteznek ilyen célra, sőt alkalmazáskor többet együttesen is beadtak már. A 3 962 430 sz. USA-beli, a 899 444 sz. belga és 2 154 138, valamint a 2 167 296 sz. nagy-britanniai 60 szabadalmi leírások oestradiolumból, illetőleg annak propionátjából előállított készítményeket írnak le. Az oestradiolum dipropionicumot egyéb hormonhatású vegyülettel injekció formájában próbálták ki a C.A. 90 198085 f sz. referátum sze- 65 rint. Oestradiolumból Carbopol 934-gye, trietanol-2
