201452. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-(tetrazolil-aril-szulfonil)-3-(pirimidil/vagy triazinil)-karbamid-származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedést szabályozó készítmények, valamint eljárás a hatóanyaguk előállítására
HU 201452 B Az (I) általános képletű vegyületeket olyan agrokémiai készítmények formájában alkalmazzuk, amelyeket szokásos módon állítunk elő. Ilyen találmány szerinti készítmények például porok, granulált, pelletek, szuszpenziók, emulziók, nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok, stb. lehetnek. Ezek közül egyes készítmények közvetlenül alkalmazhatók. A permetezhető készítmények megfelelő közeggel hígíthatók, továbbá néhány liter/hektár és néhány száz liter/hektár közötti nagyságú permettérfogatban alkalmazhatók. A nagy hatóanyagtartalmú készítményeket elsősorban más felhasználásra kész szerek előállításában hasznosítjuk. A találmány szerinti agrokémiai készítmények 0,1-99,0 tömeg% mennyiségben legalább egy (I) általános képletű hatóanyagot és az alábbiakból legalább egyet tartalmaznak: a) 0,1-20 tömeg% felületaktív anyag(ok), és b) 1-99,0 tömeg% szilárd vagy folyékony hígítóvagy hordozóanyag(ok). Közelebbről a találmány szerinti késztmények a hatóanyagot és az egyéb alkotóelemeket a következő összetételben tartalmazzák: 31 Tömeg%* Hatóanyag Hígítóanyag(ok) Felületaktív anyag(ok) nedvesíthető porkészítmények 20-90 0-74 1-10 olajos szuszpenziók, emulziók, oldatok (beleértve az emulziós koncentrátumot is) 3-50 40-95 0-15 vizes szuszpenziók 10-50 40-84 1-20 porok 1-25 70-99 0-5 granulák és pelletek 0,1-95 5-99,9 0-15 nagy hatóanyagtartalmú készítmények 90-99 0-10 0-2 *A hatóanyag, továbbá a felületaktív anyag és/vagy a hígítóanyag együttesen 100 tömeg%-ot tesz ki. A készítmény a hatóanyagot a fentiektől eltérő mennyiségben is tartalmazhatja, a készítmény felhasználásától és a hatóanyag fizikai jellemzőitől függően. Néhány esetben kívánatos lehet, hogy a felületaktív anyagnak a hatóanyaghoz viszonyított aránya nagyobb legyen. Ez elérhető azáltal, hogy a készítménye eleve több felületaktív anyagot teszünk vagy felhasználás előtt közvetlenül hozzákeverjük a felületaktív anyag járulékos mennyiségét. Néhány tipikus szilárd hordozóanyagot ismertetnek Watkins és társai a „Hand book of Insecticide Dust Diluents and Carriers” című kézikönyv 2. kiadásában (megjelent Dorlands Books, Caldwell, New Jersey kiadó gondozásában), de egyéb, bányászott vagy gyártott szilárd hígítóanyagok és alkalmazhatók. A jó abszorpciós tulajdonságú szilárd hígítóanyagok előnyösen nedvesíthető porkészítmények, míg a tömörebb, kevésbé jó abszorpciós tulajdonságú szilárd hígítóanyagok porok előállításánál alkalmazhatók. A találmány szerinti készítményekben alkalmazható tipikus hígítószereket és oldószereket ismertet Marsden a Á”Solvents Guide” című kézikönyvében (2. kiadás, megjelent az Interscience new-yorki kiadó gondozásában 1950- ben). 0,1 tömeg% alatti oldhatóság esetén előnyösen szuszpenziós koncentrátumok készíthetők, az oldat formájú koncentrátumok előnyösen 0 °C-on fázisszétválással szemben stabilak. Az alkalmazható felületaktív anyagokat és azok javasolt alkalmazását az alábbi irodalmi helyek ismertetik: OMcCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual” (MC Publishing Corp., Ridgewood, New Jersey), valamint a Sisely és Wood szerkesztésében megjelent „Encyclopedia of Surface Active Agents” (Chemical Publishing Co., Inc., New York, 1964). A készítmények továbbá kismennyiségű egyéb adalékot, például habzásgátló anyagot, csomósodásgátló anyagot, antimikróbiás és korrózióvédőszert is tartalmazhatnak. A találmány szerinti készítmények ismert módon állíthatók elő. Az oldatokat az alkotóelemek egyszerű összekeverésével állítjuk elő. A finomszemcsés szilárd készítmények keveréssel, majd általában azt követő őrléssel állíthatók elő. Az őrlést például kalapácsos vagy folyadékenergiával működő malomban végezhetjük. A szuszpenziók nedves őrléssel állíthatók elő (lásd például a 3.060.084. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást). A granulák és pelletek a hatóanyagnak a granulázott hordozóanyagra való permetezésével vagy agglomerációs technikával állíthatók elő (lásd a Chemical Engineering 1967. december 4-i számában a 147. oldaltól az „Agglomeration” című cikket, szerzője J. E. Browning; és „Perry’s Chemical Engineering’s Handbook” című kézikönyv 4. kiadás, 8-59 ff oldalait; az utóbbi a McGraw-hill new-yorki kiadó gondozásában jelent meg). Készítmények előállítását ismertetik továbbá az alábbi irodalmi helyek: 3.235.361. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 6. oszlop 16. sor — 7. oszlop 19. sor, valamint a 10-41. példák; 3.309.193. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 5. oszlop 43. sor — 7. oszlop 62. sor, valamint a 8., 12., 15., 39., 41., 52., 53., 132., 138-140., 162., 164., 166., 167. és 169-182. példák; 2.891.855. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 3. oszlop 66. sor — 5. oszlop 17. sor, valamint 1-4. példák; G.C. Klingman, „Weed Control as a Science”, 81-86. oldal, kiadó: John Wiley and Sons, Inc., New York, 1961; J. D. Fryer és S.A. Evans, „Weed Control Handbook”, 5. kiadás, 101-103. oldal, kiadó: Blackwell Scientific Publications, Oxford, 1968. Az alábbi példákban, ha mást nem adunk meg, a százalékok tömegszázalékot jelölnek. 32 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 17
