201436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés jeltisztításhoz és lényegkiemeléshez
1 HU 201436 A 2 vagy no+i.N Wi - Ka X [x(n)] (4) n-n0+(i-l)N ahol T, Ki, K2, K3, K4, n0 N alkalmasan választót konstansok. A 143 minimumkereső minden időszakaszban meghatározza az ezen és a megelőző, alkalmasan választott K5 darabszámú időszakban található W-értékek minimumát, Wm, í-t. Amennyiben a bemeneti jel példaképpen beszéd és zaj összege és a konstansok helyesen vannak megválasztva, akkor Wj a beszéd és zaj együttes energiájával, míg Wmi i nagy valószínűséggel a természetes beszédben mutatkozó beszédszünet alatti zaj energiájával van nem csökkenő kapcsolatban. A 143 minimumkereső 144 kimeneti jele egy x0 - f(Wm, i) monoton függvénykapcsolaton keresztül beállítja a 145 amplitúdó határoló x0 küszöbszintjét, így a 145 amplitúdó határoló kimenőjele folytonos működés esetén példaképpen f g[x(t)] ha [x(t)]<x0 y(t) - t (5) l g[xo] ha [x(t)]x0 míg mintavételező működés esetén f g[(x(n))] ha x(n) <x0 y(n) - ( (6) l g[(xo)] ha x(n)x0 ahol y - g(x) egy alkalmasan választott monoton függvény. A 146 energiabecslő működése hasonló a 142 energiabecslő működéséhez, így a 146 energiabecslő kimenetén a 145 amplitúdó határoló kimenőjelének egy alkalmasan választott T időtartamra eső energiájával nem csökkenő kapcsolatban lévő Ni mennyiségének jelennek meg az egymásutáni T hosszúságú időtartamok alkalmasan választott időszakában. Amennyiben a bemeneti jel példaképpen beszéd és zaj összege és a konstansok és függvények helyesen vannak megválasztva, akkor Ni jó közelítéssel a zaj energiájával van nem csökkenő kapcsolatban. A 147 jelű paraméter-meghatározó a Wi és Ni mennyiségek segítségével egy a (Wi-Ni)-vel nem csökkenő és Wj-vel nem növekvő kapcsolatban lévő Ei mennyiséget képez. Ha például Wi - Ni Ei-----------------(7) Wi akkor Ei jó közelítéssel a hasznos jel és zaj energiáinak viszonyával, röviden az ún. jel-zaj viszonnyal van nem csökkenő kapcsolatban. Az Ei mennyiségek sok gyakorlati esetben a lényegkiemelés végeredményét jelentik. Bizonyos esetekben azonban jobb jeljavítás érhető el, ha a lényegkiemelés végeredménye valamely időszakban a megelőző, alkalmasan választott r darab időszakaszban tapasztalt E-értéktől is függ. Ezért kerül alkalmazásra a 148 simító áramkör, amelynek Q kimenőjele monoton módon függ az Ei, Ei-i,...Ei-r mennyiségektől. Ez a függés példaképpen lehet az ún. egymemóriás rekurzió, amikoris Cí — Q-i+a(Ei - Ch) (8) ahol a egy alkalmasan választott konstans. Ha a 141 bemeneti jel példaképpen egy beszéd és zaj összege vagy ugyanez sávszűrés után, akkor a (8) egyenlet szerinti simítás csökkenti a tisztított beszédben lévő kattogást és „bugyborékolást”. A találmány szerinti jeltisztító elrendezés egy célszerű kiviteli alakjánál a 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34 lényegkiemelők a 3. ábra szerint vannak k 13 läki tv EL A 35 lényegkiemelő a 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34 lényegkiemelőkkel azonos időtartamokban képez energiát, mely energiát a Wi(35)-tel jelölünk. A 39 lényegkiemelő egy 9000-12000 Hz között átengedő sávszűrő, melyet a 35 lényegkiemelővei azonos időtartamokban működő energiaképző követ, ezt az energiát jelöljük Wj(39)-cel. A 4. ábrán a találmány szerinti elrendezés 400 mátrixának kapcsolási vázlatát mutatjuk be, amely a következő elemekből épül fel: A 400 mátrix egy sorát El műveleti erősítő, annak invertáló bemenetére kapcsolt RÍ, R2, R3 ellenállások, invertáló bemenete és kimenete közé kapcsolt R4 ellenállás képezi. Az RÍ, R2, R3 ellenállások másik kivezetései képezik a 400 mátrix bemenetéit, az El összegző árarnkörök kimenetei pedig a kimeneteit. Az RÍ és R3 ellenállások értéke pl. 5,1 kOhm, az R2 ellenállásé pl. 10,3 kOhm, az R4 ellenállásé pedig pl. 20,4 kOhm. A 400 mátrix a következőképpen működik: Ha Wí(39)/Wí(35) kisebb 5-nél, akkor 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23 erősítők mindegyikének az erősítése zérus. Ha Wi(39)/Wj(35) kisebb 5-nél, akkor valamely részsáv erősítését 1/2-es szorzószámmal befolyásolja az ezen csatornából lényegkiemelt Cí kimenőjel, míg 1/4-es szorzószámmal befolyásolják a szomszédos csatornákból lényegkiemelt Cí kimenőjelek, kivéve a frekvenciában két szélső sávot, amelyeknek csak egyegy szomszédja van, s emiatt a saját csatorna súlyozó tényezője 2/3, míg a szomszéd csatornáé 1/3. Mindez képletben kifejezve és Ci(n)-nel jelölve az n-edik részsáv erősítését az i-edik időtartamban: Ci(n) - 0,5 Ci(n) + 0,25 Ci(n-l) + 0,25 Ci(n+1), _ ha 2<n<9 £i(l) - (2/3)Ci(l) + (1/3)Cí(2) Ci(10) - (2/3)0(10) + (1/3)Q(9) Itt Ci(n) megfelel a (8) egyenlet szerinti Ci-nek az n-es sorszámú részsávra vonatkoztatva. A 3. ábra szerinti lényegkiemelő elrendezés önmagában is elég hatékony ahhoz, hogy alkalmazása már az 1. ábra szerinti ismert elrendezésben is hatékony jeljavítást eredményez. A találmány szerinti jeltisztító eljárás és elrendezés nem csak véletlenszerű zajoktól, hanem periódikus jellegű zajoktól is nagy hatékonysággal tisztítja meg a jelet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
