201427. lajstromszámú szabadalom • Erősáramú csatlakozóaljzat

1 HU 201427 A 2 pezve, és a görgők tengelye negyed átmérőnyivel excentrikusán van kiképezve. A csatlakozóaljzat ugyancsak előnyös kiviteli alak­ja értelmében a görgők tengelyei egy-egy húzórugóval vannak összeszorítva, amelynek végei a görgők ten­gelyében kiképzett horonyban vannak ágyazva, vagy­­pedig a felső görgők tengelyét felülről, az alsó görgők tengelyét alulról másik végével a külső burkolaton felfekvő nyomórugó igyekszik egymás irányába el­tolni. Süllyesztett kiviteli erősáramú csatlakozóaljzat ese­tében a találmány értelmében előnyös, ha a külső burkolaton az aljzatot befogadó doboz falába kapasz­kodó szétfeszíthető karmok vannak ágyazva. Ugyan­csak előnyös, ha a külső burkolat köralakú peremmel rendelkezik, amelyben a perem kerülete mentén egyenletesen elosztottan kettő vagy négy felerősítő furat van kialakítva. Előnyös továbbá a csatlakozóaljzat olyan kiviteli alakja, amelynél a billenőfelek hátsó tartományukban olyan hengerpalást alakú kereszthomyot tartalmaznak, amelyekben az összeillesztett billenőfelek esetében közöttük végighúzódó billenőtengely van ágyazva, amely a csatlakozóaljzat közel U-alakú takarólemeze hátrahajlított szárainak furatain keresztülnyúlva egy­­egy vezetőhoronyban végződik, míg a külső burkolat belső felületén két oldalt a billenőtengely vezetőhor­nyával alakosan illetszkedő vezetősín húzódik végig. Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha védőérintkezős csatlakozóaljzat esetében a védőérint­kezők a takarólemez érintkezőcsapokat befogadó fu­ratait felező egyenes vonalában, a takarólemez alsó, illetbe felső szélén vannak billenthetően ágyazva oly módon, hogy a védőérintkezők külső vége előre túlnyúlik a takarólemez síkján, míg a védőérintkezők belső vége a takarólemez belső oldalán, a külső burkolaton belül helyezkedik el és a külső burkolat belső oldalán alul és felül kialakított alakos fém működtetőfelülettel érintkezik, és az alakos fém mű­ködtetőfelületeket védővezető csatlakoztatására szol­gáló rugós vagy csavaros csatlakozókapoccsal ellátott fémkengyel köti össze. Előnyös továbbá, ha a takarólemez belső oldalán a takarólemez érintkezőcsapokat fogadó furatainak körzetében egy-egy rugós reteszlap van a takarólemez síkjából kibillenthetően ágyazva, melyek részben el­takarják a takarólemez furatait és a takarólemez síkjára merőleges száruk a külső burkolat belső ol­dalain kiképzett reteszléccel van társítva. A találmány szerinti erősáramú csatlakozóaljzat főbb előnyei közé tartozik, hogy kevés elemből áll, ezek gyárthatósága egyszerű, a csatlakozóaljzat sze­relése gyorsan, nagy számban célszerűen teljesen gépesítve történhet. Ugyancsak előnyös, hogy ez a csatlakozóaljzat bárminemű átalakítási munkálatok nélkül elhelyezhető a már meglévő, illetve tervezett szerelődobozokban, illetve nem süllyesztett kivitelben a fal síkjára me­rőleges iránnyú mozgásútja ellenére a tartófelület síkjából nem lóg ki lényegesen. Akár egy, akár többfázisú kivitelben gyártható mind védőérintkezős, mindpedig védőérintkező nélküli változatban. A vil­lamos kapcsolat létrehozása illetve megszüntetése ha­gyományos módon a csatlakozódugó bedugásával il­letve kihúzásával valósítható meg. Az aljzat a behe­lyezett dugókat kellő szilárdsággal, jó villamos kap­csolat kialakításával tartja, ugyanakkor hirtelen rán­tásra, nagyobb erőhatásra a dugót az elektromos kapcsolat gyors megbontásával szinte kilöki magából. A találmány az alábbiakban a rajz segítségével ismertetem részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti csatlakozóaljzat nyitott alaphelyzetét, a 2. ábra pedig a zárt, csatlakozódugót rögzítő alap­helyzetét mutatja be vázlatosan, a 3. ábrán a csatlkozóaljzat egy lehetséges kiviteli alakja látható zárt helyzetben, külső burkolat nélkül, a 4. ábrán egy lehetséges külső burkolat axonomet­­rikus rajza látható részben kitörve, az 5. ábra a csatlakozóaljzatba ágyazható érintkező­hüvely vázlatos rajza, és a 6. ábrán a csatlakozóaljzat védőérintkezőjének le­hetséges kialakítását tüntettük fel. A találmány szerinti erősáramú csatlakozóaljzat 1. és 2. ábrán bemutatott vázlata nem mérethű, de jól tükrözi a szerkezet működését. Az aljzat két szim­metrikusan kiképzett 1 billennőfélből áll, amelynek belső oldalán a rajzon nem ábrázolt csatlakozódugó érintkezőcsapjainak megfelelő kiosztásban az ábra jobb érthetőségért nem ábrázolt érintkezőhüvelyeket befogadó 2 hornyok (a rajzon szaggatott vonallal bejelölve), valamint ezekre merőlegesen húzódó hen­geres 3 felület van kiképezve. Ezek az ívelt 3 felületek vagy domborúak, és akkor egymásra helyezett 1 billenőfelek ezeken a 3 felületeken gördülve billennek két szélső véghelyzetük között, vagy pedig a 3 felületek homorúan íveltek és akkor az ábrán is látható 4 billenőtengelyt fogják közre. A 4 billenő­tengely végein egy-egy 5 vezetőhorony van kiképezve. Az 1 billenőfelek külső oldala alakos kiképzésű, azaz középső tartományuk domború, elejükön és végükön azonban egy-egy a 4 billenőtengellyel párhuzamosan húzódó 6, 7 fészek húzódik. A 1 billenőfelek hely­zetétől függően vagy elülső 6 fészkekben, vagypedig a hátsó 7 fészkekben rugóterhelésű 8 görgők nyug­szanak. Ezek a 8 görgők az ábrán X-X jelölélű függőleges síkban elmozgathatóan vannak rögzítve, vízszintes elmozdulásuk azonban a későbbiekben is­mertetett módon gátolt. A 2. ábrán az 1 billenőfelek zárt helyzetükben láthatók. Mivel a csatlakozóaljzat­hoz képest a függőleges X-X sík és az ebben a síkban mozgó 8 görgők helyzete rögzített, könnyen felismerhető, hogy az 1 billenőfelek az 1. ábrán 9 nyíllal jelölt irányban mozdultak el. Az 1 billenőfe­leket eltoló erő hatására a 8 görgők végig gördültek az 1 billenőfelek ívelt külső felületén, majd az őket terhelő rugó erejének hatására hirtelen nagy erővel pattannak az 1 billenőfelek elején kiképzett 6 fész­kekbe, minek hatására az 1 billenőfelek első része egymásnak szorul, eddig összeszorított hátsó részük pedig szétnyílik a 4 billenőtengely körül elfordulva. A 3. ábrán összezárt helyzetű 1 billenőfelek axo­­nometrikus rajza látható, ahol az 1 billenőfelek olyan külső 10 takarólemezzel vannak kiegészítve, amelynek oldalt hátrahajló 11 szárai a 4 billenőtengely végét befogadó belső nyílással rendelkeznek. A 10 takaró­lemezen csatlakozódugó érintkezőcsapjainak megfe­lelő kiosztású 12 lyukak vannak kialakítva, és a 10 takarólemez függőleges felezővonalában a 10 taka­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents