201370. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyag és eljárás a talajfelület növényzettel való megkötésének elősegítésére
1 HU 201370 B 2 A találmány tárgya eljárás a talaj növényzettel történő megkötésének elősegítésére talajkezelő kompozíció kijuttatása útján. A találmány szerinti eljárással a szél és víz által könnyen mozgatható szabad talajfelszín a növényzet megerősödéséig kémiai, majd utána bio- 5 lógiai úton megköthető. Ismert, hogy népgazdasági szempontból egyik elsődleges feladat a talaj- és környezetvédelem. A mezőgazdaság. a nyersanyagokat kitermelő és feldolgozó ipar. az út és vasútépítő, valamint az árvízvédelmi tölté- 10 seket létesítő vállalatok jelentős összegeket költenek a talaj és környezetvédelem céljaira. Igen nagy erőfeszítéseket igényel az a feladat, hogy a port. a szél és víz által könnyen mozgatható talajfelszínt - elsősorban domboldalakon és rézsűfelületeken - megkössék, a bio- 15 lógiailag nyers talajt termővé alakítsák. A melioráció a talajok termőképességének tartós megjavítását és megóvását célzó komplex eljárás, amely a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak megváltoztatásán túl kiterjed a vízrendezésre és tereprende- 20 zésre is. Ez az eljárás igen költséges, ezért a ma már halaszthatatlan beavatkozást igénylő területek csak kis hányadán alkalmazható. Magyarországon az eróziónak kitett (5 %-nál nagyobb lejtésszögű) területek 2 millió hektárt foglal- 25 nak el, ebből 940 000 ha az erősen erodált terület. A homokterületek (kötöttségi szám 30 Arany pont alatt) 1.3 millió ha. amelyből a nagymértékű deflációnak kitett terület 720 000 ha. A köze! 1.7 millió ha területből több. mint 1 30 millió ha-on az úthálózat hiánya és a lejtésszög miatt nagyobb költséget felemésztő talajjavítás még a távolabbi jövőben sem lenne gazdaságos. A talajélet visszaállítását célzó olcsó eljárások kidolgozása elodázhatatlan feladatot jelent. 35 A homokos és lejtős területek (domboldalak) védelme, gazdaságos hasznosítása évente visszatérő problémát jelent. A nyírségben és a Duna-Tisza közén a szőlő- és gyümölcstelepítéseket megelőzően végzett tereprendezés során nagy mennyiségű nyers talaj jut a 40 felszínre. Az új telepítésű bogyós gyümölcsök fiatal hajtásait a talaj alacsony humusztartalma miatt csak költséges eljárásokkal tudják megvédeni a szél okozta homokveréstől. Útépítéskor a padkát és rézsűt, a nyersanyagok 45 kinyerési helyén a rekultiváció utáni felszínt, valamint a meddőhányókat kell megvédeni az eróziótól és deflációtól. A fenti feladatok eddig ismert megoldások között a legelterjedtebb a gyepesítés. A hagyományos gyeptelepítés kritikus időszaka az első 12-18 hónap. A homokos és lejtős területek (töltések, rézsűk, domboldalak) veszélyeztetett szakaszai nem maradhatnak védőburkolat nélkül, ezért olyan eljárások szükségesek, amelyek lehetővé teszik a gyep minimális időn (1-3 hónapon) belüli kialakulását. Létezik a védelemnek számos egyéb módja is (melioráció, kémiai felületrögzítés, humusz vagy tőzeg terítése stb.), ezek azonban igen költségesek, jelentős földmunkát igényelnek és nagy szállítókapacitást kötnek le. ezért az azonnali, emellett elviselhetőköltséggel járó beavatkozásra nem alkalmasak. A gyepesítés történhet gyeptéglákkal, ami szintén drága eljárás, vagy a gyep vetése útján. Az utóbbi megoldás eddig kidolgozott módszereinek jó összefoglalása Barosák, Baskay-Tóth és Prieger „Gyeptermelés és hasznosítás” című könyvében (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1978) található. A teljesség igénye nélkül itt néhány eljárást röviden ismertetünk. Az ún. WEGO-eljárást Svédországban dolgozták ki, eszköze a légfúvós vetőgép. amellyel a magkeveréket fenolmentes bitumen-emulzióval vagy szintetikus gumi-latex emulzióval együtt juttatják a talajba. A merseburgi eljárás során ragasztóanyagként szintén bitumen-latexet alkalmaznak, ezt azonban szivattyúval juttatják a talajba. Az eljárások hátránya, hogy kőolaj eredetű vagy vegyi anyagokat juttatnak a talajba, ami környezetvédelmi szempontból mindig kétes és megfontolandó tény. Homokos területen megtörténhet, hogy a kiszórt ragasztóanyag áttetsző filmréteget alkot a felszínen, ami az amúgy is túlmelegedő, poros felületek kiszáradását még fokozza. A KL-eljárás során 75 t% szennyvíziszap és 25 % tőzegkorpa emulziójában fűmagot és műtrágyát hordanak fel a talajra, trágyaszippantó segítségével. A tápanyagok azonban aszályos körülmények között a kiszáradt tőzegben nem oldódnak, nem hasznosulnak, és a gyors növekedés elősegítése érdekében bőségesen kijuttatott tápanyag (műtrágya) a gyomosodást is segíti. Az ún. vízsugaras eljárás során a fűmaghoz cellulóziszapot. vegyes műtrágyát és ragasztóanyagot adagolnak, a szállítóeszköz a víz. Vetőgépként úgynevezett hydro seeder-t (vízsugaras vetőgépet) alkalmaznak. A talajkezelés után azonban talajtakarás is szükséges, ami a már említett földmunka- és szállítási költségeket okozza. KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A módszer neve Környezetvédelmi szempontból alkalmas Alkalmazhatósága Kivitelezési költségek** Alkalmazási javaslat Humuszolás (Lignitfelhordás) Teljes rekultivációra Csak vízszintes felületen 55-60 Ft/mha a humuszt nem veszik Mezőgazdasági termelő hasznosítás esetén Szennyvíziszap elterítés Teljes reduktivációra Csak vízszintes felületen Kivitelezési költség még nem ismert Mezőgazdasági termelő hasznosítás esetén 1
