201358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kiválásosan keményíthető, jó elektromos vezetőképességű, szilárdságú és hőállóságú rézötvözetek előállítására

5 HU 201358 B 6 lyamatokat megindító Co precipitációja kalci­um ötvözésével jelentősen fékezhető. Ennek következményeként a Co kiválásokon precipi­­tálódó Si is kénytelen szilárd oldatban ma­radni. Ez a hatás azzal függ össze, hogy a kalcium az ötvözetben lévő szennyezőket összegyűjti, megköti, a mátrixot tehát tisztít­ja és Így jelentősen csökkenti a Co atomok kiválására alkalmas csiraképző helyek számát. Elektronsugaras mikroanalizátorral végzett vizsgálataink kimutatták, hogy a kalcium öt­vözésű anyagokban kristályszemcse határok kalciumban, alumíniumban, kénben, stb. je­lentősen feldúsulnak. Ugyanakkor a kalcium a rézben rosszul oldódik, így az anyag elektromos vezetőké­pességét gyakorlatilag nem befolyásolja. A kitűzött feladatot a találmány szerint azáltal oldottuk meg, hogy olvasztás során a rézhez 1,8-2,7 tömegX kobaltot, 0,4-0,7 tö­megX szilíciumot, ezt követően az olvadékhoz legfeljebb 0,1 tömegX kalciumot és/vagy leg­feljebb 0,2 tömegX Ce-Mischmetallt adago­lunk. Adott esetben a kobalt tömegének leg­feljebb 50 tőmegX-át kitevő nikkelt adago­lunk. Az olvadék megszilárdítását követően az ötvözeten melegalakitást, oldó hőkezelést, edzést, előnyösen e három technológiát egye­sítő, edzéssel egybekötött termomechanikus kezelést, majd hidegalakítást és/vagy meg­eresztő hőkezelést végzünk. Adott esetben a megeresztés után változtatott paraméterekkel újabb megeresztő hőkezelést hajtunk végre és előnyösen a két megeresztés között és/­­vagy után újabb hidegalakítást alkalmazunk. Az eljárás és új ötvözet előnye az, hogy kalcium hatására az edzés folyamata alatt visszaszorított precipitáció révén több ötvöző marad szilárd oldatban, így a megeresztő hő­kezelés során nagyobb keménység érhető el. Az eljárás és új ötvözet további előnye az, hogy miután a Ca szennyezőket a szem­csehatárokon megköti, ezáltal az ötvözet tisz­tul, a megeresztő hőkezelés után az elektro­mos vezetőképesség nő. Az eljárás és új ötvözet előnye továbbá az, hogy nem kényes az edzési sebességre, egyszerűbb edzési technológiai megoldások is alkalmazhatók, illetve a megeresztő hőkeze­lésnél mérhető tulajdonságok - elsősorban a keménység és az elektromos vezetőképesség - inhomogenitása, szórása lényegesen kisebb, a gyártási biztonság jóval nagyobb. Az edzés alatti precipitáció visszaszorí­tását az elektromos vezetőképesség csökke­nése jelzi. Legfeljebb 0,1 tömegX kalcium adagolásával az elektromos vezetőképesség a kalcium nélküli Cu-Co-Si ötvözethez viszo­nyítva az edzés után mérve 2-3 MS/m érték­kel csökken. A megeresztő hőkezelés utón a keménység 35-40 HB értékkel, az elektromos vezetőképesség pedig 3 MS/m értékkel nő. Az eljárás egy előnyös kiviteli módja szerint a rézbe 2 tömegX kobaltot, 0,5 tö­megX Si-t és 0,1 tömegX Ca-t adagolunk. Felismertük továbbá azt, hogy a Ca he­lyettesíthető Ce-Mischmetallal, illetve kedvező hatást fejt ki a Ca mellett adagolt Ce-Misch­­metall. A találmány szerint az ötvözet 2 tö­megX Co, 0,5 tömegX Si és 0,2 tömegX Ce­­-Mischmetall tartalmú. A találmány szerint az ötvözetbe előnyö­sen 2 tömegX Co, 0,5 tömegX Si mellett 0,1 tömegX Ca-t és 0,2 tömegX Ce-Mischmetallt is adagolunk. A Co részben, de legfeljebb 50X-ban nikkellel helyettesíthető. Az eljárás másik előnyös foganatositási módja szerint például az ötvözet összetétele: 1,2 tömegX Co, 0,8 tömegX Ni, 0,5 tömegX Si, 0,1 tömegX Ca lehet. Ismeretes továbbá, hogy a Cu-Co-Si öt­vözetek igen hajlamosak magas hőmérsékleten (900 °C felett) levegős kemencében történő hőkezeléskor belső oxidációra, melynek során elsősorban sziliciumoxidok képződnek disz­perz eloszlásban az ötvözetben. A belső oxi­dációs front a szokásos oldó hőkezelési kö­rülmények között 0,3-0,4 mm mélységű a fe­lülettől számítva. A szilícium oxidálódása mi­att a felület ilyen vastagságú rétegében az anyag másként viselkedik. Elsősorban nem keményíthető ki olyan mértékben, másrészt ez a réteg a belső oxidáció miatt rideggé vá­lik és az edzést követő hidegalakítást akadá­lyozza oly módon, hogy például húzáskor az anyag belseje és felületi rétege közötti kép­­lékenységi különbség miatt a belső oxidált réteg megszakadozik és leválik. Az eljárás egy előnyös kiviteli módja szerint a belső oxidált réteg elkerülését és így az anyag kedvező hidegalakíthatóságát azáltal biztosítjuk, hogy rúdgyórtás esetén a melegalakító sajtolást az oldó hőkezelés hő­mérsékletén végezzük, majd ezt követően az anyagot közvetlenül szobahőmérsékletű víz­ben vezetjük. Ezáltal a melegalakítás, oldó hőkezelés és edzés egyetlen technológiai lé­péssé redukálódik, elmarad a különálló oldó hőkezelés, az anyag a sajtolást követően gyakorlatilag levegővel nem érintkezik és igy az anyag belső oxidációt nem szenved. Közismert tény, hogy alacsonyabb hő­mérsékletű megeresztő hőkezelésnél kisebb méretű, sűrűbb eloszlású kiválások képződ­nek. Ez a helyzet kedvezőbb a szilárdság növelése szempontjából, azonban a megfelelő mennyiségű ötvöző termikusán aktivizált ki­válásához - az alacsony hőmérséklet miatt technológiailag megengedhetetlenül hosszú hőkezelés kellene. Felii mertük azonban azt, hogy a kivált szilícium stabilizálja a kobalt precipitátumo­­kat és igy egy alacsonyabb hőmérsékletű megeresztés folyamán kialakított kedvező diszperzitású struktúra a hőmérséklet növe­lésével - tehát kétképcsós hőkezeléssel -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents