201347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szintetikus táptalaj pseudomonas aeruginosa szelektív kimutatására
7 HU 201347 B 4. példa Összehasonlító vizsgálatok Az 1. példa szerinti összetételű folyékony táptalajt a vizsgálandó anyagból készített sorozathigitás tagjaiból 1-1 cm3 anyagmennyiséggel oltottuk be, majd 48 órán át 37 °C vagy 41 °C-on inkubáltuk. Pozitívnak értékeltük azokat a mintákat, amelyeken az elszaporodott baktérium gázt és piocianin pigmentet is termelt. Ezt a baktériumot a korábban ismertetett biokémiai azonosítási módszerekkel (karbamidbontás vizsgálata, indol-próba, mozgásvizsgálat és glükóz-fermentáció, piocianin kioldási próba és oxidáz-próba) egyértelműen Pseudomonas aeruginosaként azonosítottuk; más baktérium jelenlétét a vizsgálati módszerekkel nem tudtuk kimutatni. Megvizsgáltuk a táptalajjal elérhető gyorsdiagnosztika lehetőségét is. Megállapítottuk, hogy a Pseudomonas aeruginosa által az acetamidból termelt ammónia Nessler-Winkler reagenssel a leoltást követően már 8-10 óra múlva kimutatható. A táptalaj szelektivitását baktérium színtenyészetek leoltásával vizsgáltuk. A leoltott Escherichia, Klebsiella, Proteus és Salmonella nemzetségbeli baktériumok közül egy sem nőtt az 1. példa szerinti összetételű folyékony táptalajon. A Pseudomonas nemzetségbe tartozó 9 baktériumfaj növekedését az 1. példa szerinti összetételű folyékony táptalajon és az ismert, nitrofurantoint tartalmazó folyékony táptalajon vizsgáltuk. A vizsgálat eredményeit az I. táblázatban közöljük. 8 I. táblázat Pseudomonas-faj Növekedés Nitrofurantoinos táptalajon Az 1. példa szerinti táptalajon Pseudomonas aeruginosa + + Pseudomonas acidovorans-Pseudomonas gepaciaPseudomonas mendocina + Pseudomonas putrefaciens-Pseudomonas putida“ Pseudomonas testosteroniPseudomonas matophiliaPseudomonas diminuta“ Az I. táblázat adataiból megállapítható, hogy az 1. példa szerinti összetételű táptalaj szelektíven a Pseudomonas aeruginosa növekedését teszi lehetővé, mig az ismert, nitrofurantoint tartalmazó folyékony táptalajon a 45 Pseudomonas mendocina is növekedik. Az 1. példa szerinti összetételű táptalajt és a nitrofurantoint tartalmazó táptalajt érzékenység (kimutatható mikróbaszám) szempontjából is összehasonlítottuk MPN-módszer- 50 rel. Az MPN (Most Problable Number) módszer a legvalószínűbb csíraszám módszere, amelyet a korszerű élelmiszer-mikrobiológiában gyakran alkalmaznak, ha nem szilárd, hanem folyékony táptalaj segítésével kell a vizsgálan- 55 dó minta mikroba-számát meghatározni. A mintából tízes léptékű hígításokat készítenek, majd a sorozat minden tagjából 1-1 cm^t a folyékony táptalajba oltanak párhuzamos alkalmazással. Értékelés során a három egy- 60 mást követő hígításban talált pozitív csövek száma alapján képzett kulcsszámot visszakeresik a2 ún. Hoskins-féle táblázatban és így állapítják meg a csiraszám-alapértéket (MSz 3640/7-80). A módszert - a Hoskin6-táblázat- 65 6 tál együtt - részletesen ismertetik az élelmiszerek vizsgálatára vonatkozó mikrobiológiai szabványok. Baktériumtörzsként a Pseudomonas aeruginosa 170001 számú törzsét használtuk. A nitrogénfurantoint tartalmazó táptalajon átlagosan 20, mig az 1. példa szerinti összetételű táptalajon átlagosan 30 telepet számláltunk, tehát az 1. példa szerinti összetételű táptalaj érzékenyebb az ismert folyékony táptalajnál. A 4. példa szerinti összetételű szilárd táptalajt a szelektivitás vizsgálata céljából Escherichia coli, Proteus mirabilis, Salmonella typhimurium és az I. táblázatban felsorolt Pseudomonas nemzetségbeli baktériumokkal oltottuk be, majd a tenyészetet 48 órán át 37 °C-on vagy 41 °C-on inkubáltuk. A táptalajon kizárólag a Pseudomonas aeruginosa növekedett. Az érzékenység vizsgálata céljából Pseudomonas aeruginosa 170001 számú törzs hígításaiból oltottunk cetrimid agarra, tápagarra (peptont, élesztökivonatot, nátrium-kloridot, foszfátpuffert, agar-agart és vizet
