201345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formatartó hordozógél előállítására

7 HU 201345 B 8 16,30 tömegrész krétát, 12,33 tömegrész kao­lint, 2,19 tömegrész ammónium-karbonétot és 2,85 tömegrósz 25 tömegX-os ammónium-hidr­­oxidot. A homogenizált elegyböl a 6. példában 5 leírtak szerint rudakat készítünk. 16. példa Folttisztitó készítmény előállítása Az 5. példa szerinti gél 29,02 tömeg­résznyi mennyiségéhez 35 °C-on hozzákeve­rünk 31,20 triklór-etilónt, 15,6 tömegrész 15 benzolt, 6,24 tömegrész metil-ciklohexanolt, 15,6 tómegrész elaint, 2,34 tömegrész 25 tö­­meg%-os ammónium-hidroxidot. Az elegyet homogenizáljuk, hüvelybe töltjük, majd megdermedni hagyjuk. 17. példa Szilárd fogkrém előállítása A 2. példa szerinti 47,27 tömegrész gél­hez 50 °C-on hozzákeverünk 5,06 tömegrész sztearil-szulfát-nátrium sót, 17,56 tömegrész kalcium-karbonátot, 12,15 tömegrész magnézi- 30 um-karbonátot, 9,45 tömegrész tri-kalcium­­-foszfátot, 4,05 tömegrész cukrot, 1,08 tö­megrész mentolt. Az elegyet homogenizáljuk, majd hü­velybe töltve megdermedni hagyjuk. 35 Az összehasonlító példával azt kivánjuk bemutatni, hogy a találmány szerinti oligomer szappan jelenléte a gélben kedvezőbb fel­használási, jobb lárolhatósági tulajdonságo­kat eredményez. Az 1, 2, és 3, jelű mintákat a 6. példa szerint állítjuk elő. Az 1. minta olyan gélt 10 tartalmaz, amelyben a 2 tömegrész találmány szerinti oligomert nátrium-sztearáttal helyet­tesítjük. A 2. minta pedig olyan gélt tartal­maz, amelyben linolsav és vinilacetát 1:2 mól­arányú elegyének 2 tömegrésznyi mennyisége van. Tehát az oligomer helyett monomer ele­gyet használunk. A 3. minta a találmány 6. példája szerint előállított termék, melynél a gél 2 tömegrész találmány szerinti olyan oli­gomert tartalmaz - amelyet linolsavból és vi- 20 nil-acetátból állítottunk elő az 1. példában megadottak szerint. Mértük a minták lágyulási hőmérsékletét Kramer-Sarnow módszerrel. Mértük továbbá a +25 °C-on 48 órán 25 keresztül tárolt és a -18 °C-on 48 órán át tárolt minták lágyuláspontját a fenti mód­szerrel. A vizsgálati eredményeket az 1. táblá­zatban foglaljuk össze (a hőfokemelés sebes­sége: 1 °C/perc volt). 18. (Összehasonlító) példa I. táblázat Minta jele Lágyulási hőmérséklet-intervallum (°C) hőkezelés nélkül tárolás 48 órán keresztül +25 °C-on-18 °C-on 1. 39-40 38-40 40-43 2. 27-29 29-32 folyadék .kiizzadás" 3. 58-60 55-80 63-65 A táblázatból kitűnik, hogy a 3, - találmány szerinti előállított - minta rendelkezik a leg­magasabb lágyulásponttal, így ennek nyomás- 55 -érzékenysége a legkisebb. Ennél a mintánál a különböző hőmérsékleten való tárolás során nem történt struktúra változás, hidegben való tárolás után való fel­­melegedéskor sem történt irreverzibilis vál- qq tozás a gélszerkezetben - .kiizzadás'-t nem tapasztaltunk. 19. (összehasonlító) példa A 18. példában megadott három minta tömegveszteségét mértük szélsőséges raktá­rozási körülményeknek megfelelő hőmérsékle­ten, így -10 °C-on, illetve +35 °C-on. A tömegveszteség mérése azt mutatja, hogy milyen mértékű folyadékvesztéssel, il­letve beszáradással kell számolni. A vizsgálati idő-intervallum 60 nap volt. 6

Next

/
Thumbnails
Contents