201303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azetidin-származékok előállítására

HU 201303 B gyét 1-2 mm-re helyezzük el a higanytócsától, és egy telített kálóméi elektródával ellenőrizzük. A katódrészből kizárjuk a levegőt azáltal, hogy a ka­­toliton keresztül folyamatosan nitrogént engedünk áthaladni. Az elektroliziscellát ellátjuk egy polipro­­pilénfedővel és egy mágneses keverőrúddal, így le­hetővé tesszük, hogy a higanytócsa és a katódrész tartalma keveredjék. A katód és az anód részeket, valamint a fül kapillárist megtöltjük 0,1 mólos tet­­ra-n-butil-ammónium-tetrafluorborát N,N-dime­­til-formamiddal készített oldatával. 1 g N-tozil-aze­­tidin-3-karbonsavat (Op.: 133-135 °C) adunk a ka­­tódrészbe. Az elektrolízist kb. 15 °C-on végezzük, miközben a katód potenciálját -2,2 V-on tartjuk 650 Coulomb-ig (1,5 F/mól N-tozil-azetidin-3-karbon­sav), majd -23 V-on további 650 Coulom-ig. A katolitet a cellából eltávolítjuk és nagy vákuumban az N,N-dimetil-formamidot ledesztilláljuk, így 5 ml sárga oldatot kapunk. Hozzáadunk 0,2 ml jégecetet és a kivált szilárd anyagot leszűrve izoláljuk. Az anyag NMR spektroszkópiája és vékonyrétegkro­­matográfiája mutatja, hogy a termék túlnyomórészt azetidin-3-karbonsav (0,09 g 25%-os termeléssel). 20. példa N-tozil-azetidin-3-karbonsav átalakítása azeti­­din-3-karbonsavvá 2 g N-tozil-azetidin-3-karbonsavat (Op.: 133- 135 °C, bomlik) 20 ml vízben szuszpendálunk és pH = 7-8-ra semlegesítünk 20%-os vizes tetraetil-am­­mónium-hidroxid hozzáadásával. Csökkentett nyo­máson a vizet eltávolítjuk és 3 g fehér szilárd anya­got kapunk, termelés 100%. Ebből az anyagból 1 g-ot hozzáadunk a 19. pél­dában leírt elektroliziscellához, amely ugyanazzal az oldószerrel és hordozóelektrolittal van megtölt­ve. Az elektrolizist 20 °C-on végezzük, a katód fe­szültséget -2,5 V-on tartjuk összesen 550 Coulomb­­ig (1,5 F/mól tetraetil-ammónium-N-tozil-azetidin- 3-karboxilát). A termék izolálását a 19. példa sze­rint végezve 0,17 g (54%) azetidin-3-karbonsavat kapunk N-tozil-azetidin-3-karbonsavra vonatkoz­tatva. 21. példa N-tozil-azetidin-3-karbonsav átalakítása azeti­­din-3-kar bonsavvá 12 g N-tozil-azetidint 180 ml vizes 65 t%-os sa­létromsavban keverünk 2,5 óra hosszat, mialatt a hőmérséklet -30 °C-ról szobahőmérsékletre emel­kedik. A vizet desztillálással eltávolítjuk és a kapott szilárd anyagot feloldjuk vízben, etil-acetáttal ext­raháljuk és így 73 g N-nitro-azetidin-3-karbonsavat kapunk. 0,5 g 5 t%-os palládiumcsontszén katalizá­tort 10 ml 4,4 t%-os hangyasavat tartalmazó meta­nolban szuszpendálunk. 0,5 g N-nitro-azetidin-3- karbonsavat 10 ml ugyanilyen oldatban oldunk és ezt adjuk lassan hozzá. Az oldat hőmérséklete emelkedik és gáz fejlődik. Miután a reakcióelegy leülepszik, a katalizátort leszűrjük és az oldószert desztillálással eltávolítjuk. így 0,33 g azetidin-3- karbonsavat kapunk. 22. példa N-tozil-azetidin-3-karbonsav átalakítása azeti-13 din-3-karbonsawá 1,45 g fémnátriumot adunk 6 g naftalin 50 ml etán-l,2-diol-dimetil-éterrel készített oldatához. Két óra múlva a fémet sötétzöld komplexxé alakít­juk és 3,8 g N-tozil-azetidin-3-karbonsavat adunk hozzá fél óra alatt, ezalatt a hőmérsékletet 30 °C alatt tartjuk. Az elegyet két óra hosszat keverjük és a szín narancsos-barnássá válik. Az oldószert lepá­rolva 3-karbonsavat, nátriumsót tartalmazó elegyet kapunk és megsavanyítva vizes sósavval és dietilé­­teres extrakció után azetidin-3-karbonsav vizes ol­datát kapjuk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás (I) általános képletű vegyület - ahol Rl jelentése hidrogénatom vagy R2SO2 vagy fe­nil-CH(R3)- általános képletű csoport, ahol R2 jelentése tozil-csoport és R3 jelentése hidrogénatom, előállítására, azzal jellemezve, hogy nikkelt leg­alább 3-as oxidációs fokú állapotban (II) általános képletű 3-(hidroxi-metil)-azetidin-származékkal - ahol R4 jelentése R2SO2 vagy fenil-CH(R3)- általá­nos képletű csoport és R2 és R3 jelentése a fenti és R5 jelentése hidrogénatom vagy hidroximctil­­csoport reagáltatunk és ha Rs nem hidrogénatom, akkor a 3,3-dikarbonsav közbenső terméket vagy bázikus sóját ismert módon dekarboxilezzük és kí­vánt esetben Rí helyén hidrogénatomot tartalmazó vegyület előállítására az N-atom védőcsoportját is­mert módon eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás Rí helyén tozil­­vagy benzilcsoportot tartalmazó (I) általános kép­letű vegyület előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelő kiindulási anyagokat reagáltatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 3-as oxidációs fokú nikkelként nik­­kelperoxidot használunk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a nikkel-peroxidot in situ kémiailag állítjuk elő alkálifémhipohalogenit és nikkel(II)-só reagál­­tatásával. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű vegyületet elektrokémiai úton 3-as oxidációs fokú nikkellel bevont elektrokémiai cella anódjával oxidáljuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy az anód nikkelfelületet úgy alakítjuk, hogy elektromos áramot engedünk keresztül, mialatt a nikkel érintkezésben van a nikkel(II)-ionokkal és az alkálifémhidroxiddal. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan elektrokémiai cellát alkal­mazunk, amely egy olyan elektródtekercsből áll, amelyet elektródrétegek flexibilis szendvicsének és elektromos izoláló ritkító rétegek tekercselésével képezünk, amelyen keresztül folyik az elektrolit. 8. Az 5-7. igénypontok bármelyike szerinti eljá­rás, azzal jellemezve, hogy az átengedett elektromos töltés 8-11 Faraday/(II) általános képletű reagens mólja (77,20-106.04).104 C/mól. 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents