201290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-fenoxi-benzil-[2-(4-alkoxi-fenil)-2-metil]-propil-éterek előállítására

HU 201290 B fenil)-2-metil-propil-halogenidek magas hozam­mal állíthatók elő, ha valamely (V) általános képle­­tű 2-halogén- 1-alkoxi-benzol - a képletben Yi ldór­­vagy brómatomot jelent, Y2 jelentése hidrogén­vagy klóratom, továbbáR jelentése 1-5 szénatomos alkilcsoport - egy metallil-halogeniddel reagálta­­tunk egy savas katalizátor jelenlétében. Megállapítottuk, hogy még ha az (V) általános képletű vegyületben Yi és Y2 jelentése klór-, illetve hidrogénatom, azaz még ha az (V) általános képle­tű vegyidet egy alkoxi-monoklór-benzol, mégis a képződő (I) általános képletű egyület főleg a para­­izomerből áll, amely a metallil-halogenidnek az al­­koxicsoporthoz képest 4-helyzetben történő szubsztitúciójú útján képződik, míg az alkoxicso­porthoz képest 6-helyzetben történő szubsztitúció útján képződő orto-izomer alig képződik. Az (V) általános képletű kiindulási vegyületek ipari méretekben alacsony költséggel előállítható vegyületek. így például ha az (I) általános képletű vegyidet o-klór-fenetol, ezt a vegyületet előállíthat­juk olyan kiindulási anyagból, amelyet egy szokásos módszerrel, például 2-klór-fenol szokásos alkilező­­szerrel történő etilezésével vagy o-diklór-benzol al­koholizálásával kaptunk. Az (V) általános képletű vegyületekre példa­képpen említhetjük a 2-klór-l-metoxi-benzolt, 2,6- diklór-l-metoxi-benzolt, 2-bróm-l-metoxi-ben­­zolt, 2,6-dibróm-l-metoxi-benzolt, 2-klór-l-etoxi­­benzolt, 2,6-diklór-l-etoxi-benzolt vagy a 2-bróm-1-propoxi-benzolt. Ezeket a vegyületeket metallil­­kloriddal vagy metallil-bromiddal reagáltatjuk - miként a későbbiekben ezt részletesen ismertetni fogjuk - egy megfelelő (I) általános képletű vegyü­­let előállítása céljából, az utóbbit pedig azután el­különítjük és tisztítjuk abból a célból, hogy a talál­mány szerinti eljárásban a (III), illetve (IV) általá­nos képletű vegyületek kiindulási anyagaként hasz­nosítsuk. A teljesség kedvéért más szerves vegyüle­tek előállításánál is felhasználhatók köztitermékek­ként. Az (I) általános képletű 2-(3-halogén-4-alkoxi­­fenil)-2-metil-propil-halogenidek előállításánál 1 mól 2-halogén-l-alkoxi-benzolra vonatkoztatva 0,5-10 mól, előnyösen 1-5 mól metallil-halogenidet hasznosítunk. Ha a két reaktáns mólaránya nem esik a megadott tartományba, a reakciósebesség lecsökken és a melléktermékek képződése felgyor­sul, miáltal csökken az előállítani kívánt termék hozama. Az említett reagáltatásnál dolgozhatunk oldó­szer nélkül vagy a Friedel-Crafts reakcióhoz szoká­sosan használt oldószerek valamelyike, például nit­­ro-metán, acetonitril vagy szén-diszulfid jelenlété­ben. Az említett reagáltatást továbbá - miként emlí­tettük - savas katalizátor jelenlétében hajtjuk vég­re. Savas katalizátorként például tömény kénsavat, metán-szulfonsavat, erősen savas ioncserélő gyan­tát (például Amberlyst vagy Nafion márkanevűt), trifluor-metán-szulfonsavat vagy hidrogén-fluori­­dot használhatunk. Ezek közül leginkább a trifluor­­emtánszulfonsav használata előnyös. Ipari szem­pontból azonban a tömény kénsav alkalmazása is előnyös. 3 A savas katalizátort 1 mól metallil-halogenidre vonatkoztatva 0,1-2,0 mól, előnyösen 0,5-1,2 mól mennyiségben használjuk. Ha ezt az aránytarto­mányt nem tartjuk be, a reakciósebesség csökken vagy nagy mennyiségű melléktermék képződik, a hozamot csökkentve. A reagáltatást -20 °C és +50 °C, előnyösen 0 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Előnyös­nek bizonyul a reagáltatás végrehajtásakor a kata­lizátort és a metallil-halogenidet cseppenként egyi­dejűleg hozzáadni az (V) általános képletű vegyü­­lethez. Ha a metaUil-halogenid hosszabb időn át a savkatalizátorral érintkezik, hajlamos minőség­­romlásra, polimert vagy hasonló anyagokat képez­ve. Ha a reakcióhőmérséklet vagy a reaktánsok adagolásának módja eltérő az előzőekben ismerte­tettektől, a reakciósebesség csökken vagy mellék­­termékek képződnek. Általában a katalizátort és a metallil-halogenidet cseppenként egyidejűleg 0,5- 2 óra leforgása alatt adagoljuk és azután a reakció­­elegyet további 2-6 órán át a megadott hőmérsék­leten tartjuk a reakció teljesség tétele céljából. Egy így kapott (I) általános képletű vegyület lényegében mentes a megfelelő ort-izomertől vagy egyéb mellékterméktől, így tisztítására rendszerint nincs szükség. Még ha szükség is van tisztításra, ez a művelet könnyű, hiszen az (I) általános képletű vegyületek stabilak, ellentétben a 2-(4-alkoxi-fe­­nil)-2-metil-propil-halogenidekkel. Az ezután vég­rehajtott éterezési reakcióban a (III) általános kép­letű éterek nagy hozammal állíthatók elő. A (III) általános képletű vegyületek előállítha­­tók például a korábbiakban említett japán közrebo­­csátási iratokban ismertetett eljárással úgy, hogy valamely (VIII) általános képletű vegyületet egy 3-fenoxi-benzilalkohollal reagáltatunk bázis, pél­dául vizes nátrium-hidroxi-oldat jelenlétében, a re­­aktánsokkal szemben közömbös oldószerben, pél­dául dimetil-szulfoxidban, egy (VI) általános kép­letű vegyületet kapva. Ha azonban a 2-fenil-2-metil-propil-csoport benzolgyűrűjén alkoxi-csoporttal és klór- vagy brómatommal helyettesített (I) általános képletű 2- (3-halogén-4-alkoxi-fenil)-2-metil-propil-halog enidet reagáltatunk valamely (n) általános képletű 3- fenoxi-benzilalkohol-származékkal a találmány szerinti eljárásnál előnyös oldószerként használt dimetil-szulfoxidban, akkor a reakció hozama vi­szonylag alacsony. Megjegyezzük továbbá, hogy ha kénatomot tartalmazó poláros oldószert, például dimetil-szulfoxidot használunk az éterezési reakci­óban, akkor a reakció során képződő kéntartalmú melléktermékek maradnak igen kis mennyiségben a (ül) áltlaános képletű vegyületben még átkristá­­lyosítással végzett tisztítás ellenére is. Ezek a kén­tartalmú melléktermékek katalizátorméregként hatnak a (III) általános képletű vegyületeken hid­rogénező katalizátor jelenlétében végrehajtott de­­hidrohalogénezés során, miáltal a (IV) általános képletű vegyületek hozamát jelentősen csökkentik. Éppen ezért a (III) általános képletű vegyületek­­nek az (I) és (II) általános képletű vegyületekből kiinduló előállítása során előnyös a reagáltatást kénatomot nem tartalmazó aprotikus poláris oldó­szer jelenlétében végezni. Ilyen oldószerként meg­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents