201283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegszerű fémkerámia zománcbevonatok felvitelére

HU 201283 A lyet a B2 üvegfritt részecskéi idéznek elő (1. és 17. ábrát). XXVII. példa Vizes szuszpenziót készítünk az A3 üvegfrittből, amelyhez hozzáadunk 15 tömeg%, max. 50 p, ré­szecskenagyságú alumínium port, 12 tömeg% mennyiségben. Ezt a szuszpenziót porlasztással fel­visszük a zsírtalanított dekarbonízált zománcacél mintákra. A bevonatot 10 percen át 120 °C-on szá­radni hagyjuk, majd 3 percen át kiégetjük, 810 °C- on, egy kemencében, amelyben az atmoszféra har­matpontja 0 °C. A kapott bevonat stabil, imperme­­ábilis és sima matt felületi kiképzésű. A mellékelt ábrákon a következőképpen hivat­kozunk az előbbi példákra: Az 1-11. ábra optikai mikroszkóppal készített fényképfelvételeket mutat be azoknak a bevonatok­nak a keresztmetszetéről, amelyeket az I-XI. példa szerint állítottunk elő. A 2-15. ábra optikai mikroszkóppal készített fényképfelvételeket mutat be azoknak a bevonatok­nak keresztmetszetéről, amelyeket a XV-XVIII. példa szerint állítottunk elő. Végül a 16. és 17. ábra nagyított fényképfelvéte­leket mutat be azoknak a bevonatoknak a kereszt­­metszetéről, amelyeket a XXV. és XXVI. példa szerint állítottunk elő. Mint a 9. ábrán látható, az 1-11. ábrán bemuta­tott keresztmetszetek a 12 jelű acél szubsztrátra és a 13 jelű fémkerámia rétegre jellemzők. A 13 jelű fémkerámia réteg 14 fémrészecskéket tartalmazza, a 16 gázbuborékok két csoportba sorolthatók: i) kis buborékok, amelyek valamennyi zománc­rétegben előfordulnak, és amelyek annak következ­tében képződnek, hogy a kiégetés közben gáz-zár­ványok keletkeznek az üvegfritt részecskéi között, és ii) nagy buborékok, amelyek annak következté­ben képződnek, hogy a fém/üvegfritt felületen gáz fejlődik. Az 1-11. ábra alapján nyilvánvaló, hogy amint csökken az üvegfritt és a kemence atmoszféra víz­tartalma, ugyancsak csökken a fém/üvegfritt felüle­ten fellépő gázfejlődéssel összefüggő porozitás. Az ábrákon megfigyelhető 17 sötét réteg a 13 fémkerámia réteg felett egy felhalmozódó vegyület. Az 1-11. ábra alapján ugyancsak nyilvánvaló, hogy a találmány szerint előállított minták felülete - amelyeket az 5., 6., 8., 9., és 11. ábrán mutatunk be, általában simább, mint a nem a találmány szerinti eljárással előállított mintáké. A 16. ábrán láthatók a 18 jelű foltok, amelyek annak következtőben lépnek fel, hogy a XXV. pél­da szerinti eljárás esetében a B1 üvegfritt részecs­kéi vannak jelen, a 17. ábra pedig a 19 fehér foltokat mutatja be, amelyeket a B2 üvegfritt részecskéinek belépése okoz, a XXVI. példa szerinti eljárás ese­tében. Míg az előbbi leírás arra irányult, hogy bemutas­sa, milyen előnyökkel jár az üvegfritt zománcok acél 13 szubsztrátokra való felvitele vagy az alumíniumot tartalmazó fémkerámiák alkalmazása, hasonló el­őnyök származhatnak, ha más szubsztrátokat vo nunk be vagy más fémadalékokat tartalmazó fém­kerámia kompozíciókat alkalmazunk. Az ismerte­tett módszer különösen akkor előnyös, ha vagy a szubsztrát, vagy a konkrét fémadalék nagy affinitást mutat az oxigén iránt (ilyen pl. a vas, alumínium, magnézium, itátn, cirkónium, szilícium és ötvözete­ik). Az eljárás azonban bármely magas olvadáspon­tú fémszubsztrát esetében alkalmazható A fémszubsztrátokra felvihető bevonatokon kí­vül a találmány oltalmi körébe tartoznak azok az üveg/fém készítmények is, amelyekben pl. az üveg a fém részecskék számára a matrix szerepét tölti be. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás üvegszerű fémkerámia zománcbevo­natok felvitelére fémekre, a fémnek egy szuszpen­­dált formában egy üvegszerű zománc frittet és egy finomszemcsés fémet tartalmazó zaggyal végzett bevonásával, a bevonatos fém megszárításával és így annak felületén üvegfritt és finomszemcsés fém lényegében homogén keverékéből álló réteg kiala­kításával, és az így bevont fémen az üvegfritt és a finomszemcsés fém kemencében végzett kiégetés­sel való összeolvasztásával üvegszerű fémkerámia zománcbevonat kialakításával, azzal jellemezve, hogy a zagyban alkalmazott üvegfritt tömegére számí­tott 0,03%-nál kisebb oldott víztartalomig előszá­rítjuk és a bevont fémet ellenőrzött nedvességtartalmú kemencében 10 °C alatti harmatponton égetjük ki. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a zagyban alkalmazott üvegfrittet tömegére számított 0,01%-nál kisebb oldott víztartalomig szárítjuk elő. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kiégetést ellenőrzött nedvesség­tartalmú kemencében 5 °C alatti harmatponton vé­gezzük. 4. Az 1-3. igénypontok szerinti eljárások bárme­lyike, azzal jellemezve, hogy a zagyban alkalmazott üvegfritt előállításához a megolvasztott üvegen szá­raz gázt vezetünk át, így oldott víztartalmát 0,03 tömeg% alá csökkentjük, majd az előszárított meg­olvasztott üveget vízben lehűtve előszárított üvegf­­ritté alakítjuk, ezt az üvegfrittet a kívánt részecske­méretűre őröljük, és az őrölt, előszárított üvegfrit­tet a finomszemcsés fémmel együtt vízben újra szuszpendáljuk, így a bevonó zagyot kapjuk. 5. Az 1-4. igénypontok szerinti eljárások bárme­lyike, azzal jellemezve, hogy finomszemcsés fém­ként alumíniumot alkalmazunk. 6. Az 1-5. igénypontok szerinti eljárások bárme­lyike, azzal jellemezve, hogy a finomszemcsés fémet a bevonó zagyban az üvegfritt tömegére számítva 60%-ig terjedő mennyiségben alkalmazzuk. 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Thumbnails
Contents