201282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új boroszilikát üvegek előállítására, főként fém-üveg kötésekhez

HU 201282 A Az említett kemény üvegek transzformációs hő­mérséklete kb. 70-80 °C-al magasabb a Fernico ötvözeténél, lágyuláspontjuk viszont lényegesen magasabb, s így ezen a hőmérsékleten a Fernico már elfolyna Ismert még a gyakorlati megoldásokból pl. a legújabban kifejlesztett, Schott 8250 jelű (NSZK piacon hozzáférhető) üveg is, annak alkáli tartalma erős K2 túlsúllyal van beállítva, amely az üveg sta­bilitására nézve nem előnyös. Korábbi munkáknál nyilvánvalónak látszott (ld.: J.H. Partridge: Fém - üveg kötések, Budapest, 1963. 26. old.), hogy a kívánt fémekhez való for­­raszthatóság érdekében a kialakítandó üveg kis hő­­tágulású kell legyen. (A Fernico ötvözetek hőtágu­lási együtthatója összetételüktől függően alfa = 46-51 x 10’71/K). Ehhez viszonyítva azonban szokat­lanul alacsony transzformációs hőmérsékletet kell mutatniuk (490-500 °C). Ilyen üvegtulajdonságok szokásosan csak magas B203-tartalmú boroszili­­kát-üveg-rcndszerekkel valósíthatók meg, amint az fenti adatokból kitűnik. A kemény üvegek a felhasználás során számos hátránnyal rendelkeznek, ilyen hátrányos tulajdon­ságuk az, hogy fémekkel, pl. Fernico ötvözetekkel forraszthatóságuk nehézkes, több esetben meg is hiúsulhat. Kutatómunkák során fenti hátrányok kiküszöbö­lésére célul tűztük ki olyan új fém - üveg kötésre is alkalmas boroszilikát üvegek létrehozását, amelyek kémiai ellenállóképessége, így vízállósága, saválló­sága, lúgállósága múlja felül az ismert üvegekét. Feladatként pedig azt jelöltük ki, hogy a fém- üveg kötésnél fontos fizikai jellemzőket tekintve az új boroszilikát üveg javított fizikai tulajdonságokat mutasson, különösen a hőtágulási együttható (al­­fa,a), a tangens delta (tg6) és a Tk íoo értékek tekintetében. Fenti célkitűzés elérése érdekében kísérleteket végeztünk, melyek során azt a nem várt eredményt kaptuk, hogy ha a. ) fő komponensekből, így alkáli-oxidokból, el­sősorban kálium és/vagy nátrium-oxidból, továbbá kovasavból és bórsavból, valamint alumíniumoxid­­ból és cinkoxidból összeállított nyerskeverékhez b. ) modifikációs adalékként cirkónium-dioxid, mangán-dioxid, titán-dioxid, bárium-oxid, magné­­zium-oxid, kálcium-oxid és lítium-oxid komponen­sekből legalább hármat juttatunk, majd megolvasz­tunk, akkor olyan új boroszilikát üvegeket nyerünk, amelyek lényegesen jobb kémiai ellenállóképesség­gel rendelkeznek, mint a hasonló célra ismert, illet­ve alkalmazásban lévő boroszilikát üvegek. Az új boroszilikát üvegek ezen túlmenően szerkezeti fel­építésüket tekintve lényegében a tanítottaktól elté­rő megoldással, a több komponens és a megfelelő­en beállított modifikáció eredményeként lényege­sen stabilabb és homogénebb üvegeket biztosí­tanak, és kiváló elektromos tulajdonságaik folytán jobban alkalmazhatók fém - üveg kötések létreho­zására, mint az eddig ismert hasonló célú üvegek. Az említett előnyök mellé adódnak még azok az előre nem várt többlethatások, hogy az új üvegek hőtágulási együtthatója (alfa,a) 400-500 °C-ig ter­3 jedően közel lineáris, efelett meredek ívelést mu­tatnak, s az ilyen típusú üvegek között kiemelkedő savállósággal, vízállósággal és lúgállósággal'tűnnek ki. Emellett más fizikai tulajdonságaik lehetővé te­szik széles körű alkalmazásukat, ezért nem csupán fém - üveg kötés kialakítására használhatók, hanem többcélú üvegeknek tekinthetők. A találmány szerinti eljárással előállított boro­szilikát üveg előállítását tömeg%-ban kifejezett, alábbi oxidosösszetételnek megfelelő alkotókkal biztosítjuk: a.) fő komponensekre nézve: 4 SÍ02 67-71,5 tömeg%, B203 15-19,5 „ A1203 1,5-3,2 „ Na2Ü 1,5-3,5 „ k2o 4,5-7,5 „ ZnO 0,4—2,5 „ b.) modifikációs adalékként: Zr02, Mn02, TÍO2, BaO, MgO, CaO és LÍ2O komponensekből legalább hármat tartalmaz, egyenként legfeljebb 1,41% mennyiségben. Előnyösnek találtuk azt a kiviteli változatot, amelyben a ZnO és a BaO mennyisége együttesen 0,8-2,81% közötti. Célszerű az a változat is, amely­ben Zr02, Mn02, TÍO2, BaO, MgO, CaO kompo­nensek összege 0,3-1,61% között mozog. Kifejezet­ten előnyösnek találtuk azt az új boroszilikát üvege­lőállítási változatot, amelyben a B2O3.LÍO2 tömeg­aránya 20-150, célszerűen 64-120 közötti. A találmány szerinti eljárással előállított boro­szilikát üvegek újak, eddig ilyen összetételű üvegek nem kerültek ismertetésre, műszaki tulajdonságaik folytán előnyösebbek a technikai szükségletek ki­elégítésére, mint a korábban hasonló célra haszná­latos üvegek. Az új boroszilikát üveg előállítását részletesen a következőkben adjuk meg: Az összetételnek megfelelő oxidos komponen­seket tartalmazó nyersanyagokat a kívánt arányban összemérjük, homogenizáljuk, majd megolvasztjuk az üvegiparban szokásos gyakorlat szerint. Célsze­rű, ha a kis mennyiséget képviselő modifikációs alkotókat, másnéven hálózatmódosítókat, ponto­sabban mégis modifikációs adalékokat vagy kom­ponenseket a keverékkészítés során előzetesen ho­mogenizáljuk, s úgy adagoljuk a főkomponensek­hez. Az össztételben szereplő kis mennyiségű alko­tó kétértékű oxidok közül nagyobb mennyiségben általában előnyösen csak a cink-oxidot adagoljuk. A LÍ2O és ZnO megadott értéken tartását az olvasztás alatt folyamatosan ellenőrizzük. Az optimális homogenitáshoz és az ebből gyár­tási-gazdasági előnyök érdekében - mint már emlí­tettük - a kis mennyiségű komponenseket előzőleg összekeverjük, homogeizáljuk (pl. AS2O3 -I- CoO + Zr02 + TÍO2 + Mn02 + dolomit + BaC03 + timföld + ZnO + U2CO3), s az így előkevert alkotókat együttesen mérjük a keverék főkompo­nenseiből álló tömegéhez. Az optimális bemérési adagot a bemérő és keverő rendszer határozza meg, illetve ezeket kell egymáshoz illeszteni. Kézi keve­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents