201262. lajstromszámú szabadalom • Örleménybontó gép
1 HU 201262 B 2 A találmány őrlemónybontó gép, amely hengeres köpenyt és benne tengelyre szerelt csillagkerekekkel, valamint verőlemezekkel ellátott forgórészt tartalmaz, a hengeres köpenyen alul alsó torkolati nyílás, felül pedig az őrlemény átbocsátását szolgáló torkolat van. A szemes termények őrlése során finomaprításra használt ún. sima őrlőhengerek közül — még helyes hengerbeállítás esetén is — az aprított szemcsék egy része lapkák, őrleménycsomók formájában távozik. Ezek a lapkák az aprítást követően gátolják a nagyság szerinti osztályozást végző síksziták munkáját. Az aprító és osztályozó egység közé iktatott őrlemónybontó az őrleménycsomókat felbontja, így a jó hatásfokú osztályozás lehetővé válik. A malomipar azonban a célnak jól megfelelő őrleménybontóval nem rendelkezik, annak ellenére, hogy ezekre nagy szükség lenne. Jelenleg az alábbi kevésbé megfelelő őrleménybontókat használják. A sima lemezköpennyel szerelt függőleges tengelyű korparöpítőt, amely bonyolult kialakítású, drága, üzembiztonsága nem megfelelő, és külön kell gondoskodni a gép által kavart levegő elvezetéséről. Ismeretes még a vízszintes tengelyű őrleménybontó gép, amelynek hengeres állórószóben két végén csapágyazott tengelyén három vagy négy, a henger alkotójához képest ferde szögben elhelyezkedő, ahhoz hozzáerősített verőléc forog. Az őrleményt a hengerbe, annak palástján sugárirányban vagy érintőlegesen vezetjük be. Használatosak még a tányéros őrleménybontók is, de ezek közvetlenül a hengerszók alá nem építhetők be, mert a hengerszékek hűtését szolgáló levegő szabad áramlását gátolják. A hengerszóket hűtő levegő ugyanis az aprított terméket szállító surrantó csövön áramlik. Az említett őrleménybontók közös hibája az, hogy meghibásodásuk, leállásuk esetén a hengerszékek eltömődnek, és tűzveszélyessé válnak. Ezért a beépített őrleménybontóval párhuzamosan minden esetben külön kerülő vezetéket kell kialakítani. A 2.130.917 Isz-ú angol szabadalmi leírás őrleménybontásra alkalmas, függőleges tengelyű kalapácsmalmot ismertet. A malom fölül szűk beömlő torokkal, alul pedig kiömlő nyílással rendelkezik. Szerkezete hasonló a közismert kávódarálókéhoz. Hátránya, hogy a beömlő torokkeresztmetszete nagyságrenddel kisebb(!) a hengeres munkatér keresztmetszeténél, ez pedig megakadályozza azt, hogy az aprítandó anyaggal együtt a hűtőlevegő is beáramolják a munkatérbe. A malom a hűtést csak kisebb hatékonysággal, kerülő légvezeték útján képes megoldani. Kedvezőtlen az Is, hogy a malom tengelye csak 10—15°-kal térhet el a függőlegestől, ezért üzemzavar esetén az őrlemény nem haladhat át akadálytalanul a munkatéren. Ezt nehezítik a munkatérben elhelyezett szűkítő gyűrűk és a rotor kialakítása is. A találmány célja olyan őrlemónybontó gép kifejlesztése, amely üzembiztos, a már meglévő őrlővonalba utólag is beépíthető, nincs szükség kerülővezeték kiépítésére hogy a hengerszéket hűtő levegő az őrleménybontó gépen akadály nélkül átáramolhasson. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a vízszintes elrendezésű bontógépet az őrlővonalba ferdén vagy függőlegesen építjük be, így a bontógépből a szétbontott őrlemény gravitációsan távozhat, amihez az őrleménybontó gép alaplapján és fedőlapján átömlő nyílást lehet kialakítani. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti őrleménybontó gép, amely hengeres köpenyt és benne tengelyre szerelt csillagkerékkel, valamint verőlemezekkel ellátott forgórészt tartalmaz, a hengeres köpenyen alul alsó torkolati nyílás, felül pedig az őrlemény átbocsátását szolgáló torkolat van, oly módon van kialakítva, hogy a torkolatot hűtő levegőnek az őrleménnyel egyidejű átbocsátására alkalmas, az alsó torkolati nyílással előnyösen azonos keresztmetszetű felső torkolati nyílás alkotja, a hengeres köpeny alsó surrantócső és felső surrantó cső közé van beiktatva, az alsó surrantó csőnek és a felső surrantó csőnek legalább egy alkotója közös egyenesbe esik, a tengely geometriai középvonala a függőlegessel 0° és 60° közötti szöget zár be, a felső torkolati nyílás keresztmetszete és a hengeres köpeny keresztmetszete pedig egymással legalább közelítőleg megegyezik. A találmány további ismérve lehet, hogy a hengeres köpeny belső palástfelülete alkotó irányú érdesítéssel van ellátva. Az egyik lehetséges kiviteli alaknál a hengeres köpenyben lévő verőlemezeknek a hengeres köpeny felőli élei egyenlőtlenek, célszerűen fűrószfogas kiképzésűek. A találmányt a továbbiakban kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon az 1. ábrán az őrleménybontó gép látható félmetszetben, a 2. ábrán az őrleménybontó gépet tengelyére merőleges II—II sík mentén vett metszetben mutatjuk be. Az 1. ábrán a találmány szerinti őrlemónybontó gépet látjuk összeszerelt állapotban. A 10 hengeres köpenyhez sugár irányban három-három darab 12 merevítőlemezzel erősítjük a 14,16 csapágyházakat. A 14 csapágyházban a fedéllel borított, axlális Irányú erőfelvételre alkalmas, pl. kétsoros, önbeálló, golyós 18 csapágy, a 16 csapágyházban pedig a dilatáló 20 csapágy helyezkedik el. A 18, 20 csapágyakban forog a 22 tengely. A 22 tengelyre van ráfűzve a 24, 26 csillagkerék, amelyek tartják a 28 verőlemezeket. Az őrleménybontó gép 22 tengelyéhez erősített 13 forgórészét a 10 hengeres köpenyre 6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
