201260. lajstromszámú szabadalom • Pofástörő különösen üreges hulladéküveg újra feldolgozására
HU 201 260 A 4 1/6...1/4-ed, célszerűen 1/5-öd távolságban van. A pofástörő egy további előnyös kiviteli alakja esetén a törökőröm kiemelkedése a borda oldalából, viszonyítva a borda kiemelkedése mértékéhez, 0,30...0,45, célszerűen 0,375. A találmány szerinti pofástörő előnyösen még azzal is jellemezhető, hogy a törőköröm és a szemközti törőpofa közötti legrövidebb távolság („t-1”) megfelel a hulladéküvegben előforduló legnagyobb üvegfal-vastagságnak, és megegyezik a klömlőrós rés-szélesség méretével, valamint a törőköröm és a bordázat legmélyebb pontja közötti távolság („t-2”) megfelel a megengedett legnagyobb üvegcserép átmérőnek. A találmány szerinti pofástörő egy jellemző kiviteli alakjánál a törőköröm alakja kúp, vagy félgömb, vagy legömbölyített kúp, vagy félgömbben végződő henger, vagy kúpban végződő henger. Ugyancsak jellemezhető még a találmány szerinti pofástörő azzal is, hogy az azonos magasságban elhelyezkedő törőkörmöket a bordák irányára merőleges (azaz vízszintes) irányú törőszalagok kötik össze. A találmány szerinti megoldást részletesebben a mellékelt rajzok segítségével mutatjuk be, kiemelve azonban, hogy a bemutatott példák nem jelentik a találmány alkalmazhatóságának a példákra korlátozását és így az igényelt oltalmi kör sem korlátozódik e példákra. Ábrák: 1. ábra. A találmány szerinti aprítóberendezés függőleges keresztmetszeti rajza vázlatosan. 2. ábra. Az 1. ábra „B” jelű részletének kinagyított rajza. 3. ábra. Az 1. ábra vízszintes metszeti rajza a „B” részlet magasságában. 4. ábra. A 3. ábra „A” jelű részletének kinagyított rajza. A találmány szerinti 9 pofástörőt keresztmetszetben az 1. ábra mutatja be. A 16 álló és 17 mozgó törőpofák 29 törőteret fognak közre. A 17 mozgó törőpofát a 24 csuklótengelyen keresztül hozzácsatlakozó 22 szorítóinga tartja az alsó részén rögzített helyzetben, míg 18 meghajtó excenter 20 hajtórúd útján biztosítja Ingamozgását a 16 álló törőpofához képest. A 16 álló és 17 mozgó törőpofák 19 törőfelülete függőleges hosszanti irányú 23 bordákkal van ellátva, mely 23 bordák 16 álló és 17 mozgó törőpofákon kialakított profilja kölcsönösen egymásba Illeszkedő (3. ábra). A valóságban a 16 álló és 17 mozgó törőpofák sohasem záródnak szorosan egymáshoz, így 19 törőfelületeik között mindig marad egy minimális 29 törőtér. A 17 mozgó törőpofa 19 törőfelületónek alsó, a 21 kiömlőréshez közeli szakaszán, mintegy a 24 csuklótengely magasságáig a 23 bordák oldalain 28 törőkörmök vannak, célszerűen a 23 bordákkal egy darabban kialakítva. A 1 —4 ábrán bemutatott kiviteli alak esetében a 28 törőköröm tetején legömbölyített kúp alakú. A 28 törőköröm a 23 borda oldalán a 25 borda 3 gerincvonaltól mérten a 26 borda-kiemelkedés 1/6-od, 1/4-ed részénél, előnyösen az 1/5-öd részénél helyezkedik el és a 32 törőköröm-kiemelkedés mértéke a 23 borda oldalából a 26 borda-kiemelkedéshez viszonyítva 0,30...0,45, előnyösen 0,375. Az 1—2—3—4. ábrákon bemutatott kiviteli alak esetében a 28 törőkörmöket a 25 bordagerincvonalakra merőleges irányban 27 törőszalag köti össze, meiy tarajként fut végig 19 törőfelületen. A 28 törőköröm, mely a 23 borda oldalára merőleges irányban áll, pont szemközt helyezkedik el a 16 álló tőrőpofa bordázatának egyik 23 borda oldalával. Az ezek közötti „t-1” távolság az a nyílásméret, melyre 9 törőszerkezet maximális zárt állapotában összecsukódik, s ez megfelel a 21 kiömlőrés résnyílás méretének. A 28 törőkörmöt hordozó 23 borda oldalával párhuzamosan mért távolság 28 törökőrömtől a szomszédos borda oldaláig a „t-2” távolság, mely a megengedett legnagyobb 31 üvegdarab átmérőnek felel meg. A 9 törőszerkezet 19 törőfelületei közé adagoljuk az aprítandó 7 hulladéküveget a „b” adagolási irányban, miközben 17 mozgó törőpofa a „c”-vel jelzett alternáló mozgást végzi. 16 és 17 törőpofák nyitott állapotában az üvegek méretüknek megfelelő mélyen hullanak 29 törőtérbe és a 23 bordák, valamint azokon lévő 28 törőkarmok orientáló hatása következtében a függőleges vagy a vízszintes pozíciót veszik fel. A közbenső állás ritka, csak akkor fordul elő, ha a palackok akadályozzák egymást, de a 19 törőfelületek összezáródása során a palackok alulról felfelé sorban összeroppanak a nyomóerő hatására, az egymást akadályozó hatás megszűnik és a ferde-állású palackok is valamelyik szélső helyzetet veszik fel, ami a 23 bordáknak köszönhető. Ennek az a következménye, hogy az aprító erő a palackok egy részénél egyes pontokon, más részénél vonalak mentén hat. A nyomóerő legelőször az üregeket körülvevő palackhasakat roppantja be, s a keletkező cserepek a 29 törőtérben lejjebb hullanak. A 29 törőtér mélyebb részén már érvényesül 28 törőkörmök szerepe, melyek az üvegcséket Igen nagy valószínűséggel függőlegesre állítják, továbbá a palackokból származó cserepeket a 23 bordák oldalaival párhuzamos irányba állítják és 19 törőfelületek összezáródásl félperlódusában legalább t-2 méretre törik, mégpedig úgy, hogy a nyomóerő többnyire egy ponton éri a cserepet, vagy még erősen ívelt üvegcserép esetén legfeljebb három ponton. Ha az ívelt üvegcserép körszeletprofilja magasabb mint t-1, az üvegcserép kétpontú feltámasztással egypontú nyomás hatására kisebb cserepekre roppan szét. Ilyen hatás alá kerülnek az üvegnyakak Is, miután kellő mélységbe jutottak. Nyilvánvaló az elmondottakból, hogy a 3. ábrán látható 31 üvegdarab az ábrázolt méretnél kisebb, legfeljebb t-2 méretű cserepekké lesz szétroppantva. A megfelelő méretre tört 31 üvegdarabok 21 kiömlő résen át kihullanak a berendezésből. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
