201256. lajstromszámú szabadalom • Berendezés klórgáz semlegesítésére, különösen kárelhárítás céljára
1 A találmány tárgya berendezés klórgáz semlegesítésére, különösen kárelhárítás céljára. Szennyvíz- és ivóvízkezelő telepeken nagy mennyiségben használnak fel klórgázt a víz fertőtlenítésére. A klórgázt általában cseppfolyósított formában tárolják, nyomásálló edényekben. Az edény vagy a lefejtő vezeték bármely meghibásodása esetén a légtérbe kerülő klórgáz rendkívül veszélyes mind az emberre, mind a környezetre, ezért minden eszközzel meg kell akadályozni a terjedését. Ismeretes az a megoldás, hogy a klórgázt víz permetezésével kötik meg, ez azonban nagyobb mennyiségű klórgáz felszabadulása esetén súlyos .környezetszennyezéssel jár, mivel nagy mennyiségű sósav keletkezik. Ezért ezt a viszonylag olcsó módszert csak végszükségben szabad alkalmazni. Ismeretes továbbá, hogy a nátriumhidroxid (NaOH) oldat is alkalmas a klórgáz megkötésére. A reakció során hypo (NaOCI) és konyhasó (NaCI) keletkezik. (Lásd: Műszaki lexikon III., MK, Budapest, 1980., 22. oldal.) Ismeretesek olyan berendezések klórgáz semlegesítésére, amelyeknek elszívó vezetékük, szívóoldalával az elszívó vezetékhez csatlakozó ventilátoruk, valamint alsó vége tartományában a ventilátor nyomóoldalával összekötött elnyelető egységük van. Az elnyelető egység a felső vége tartományában elnyelető oldatot bevezető eszközzel, valamint gázelvezetéssel, alul pedig az elnyelő oldatot elvezető vezetékkel van ellátva, amely gyűjtőtartállyal van összekötve. Ezeknél az ismert berendezéseknél a helyszínre telepített 6—8 m magas tornyokat alkalmaznak, amelyekbe felülről NaOH oldatot permeteznek be, és alulról felfelé áramoltatják (ellenáramban) a tisztítandó gázt. Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagy mennyiségű klórgáz felszabadulásával járó havária viszonylag igen ritka. Magyarországon csupán 6—8 évenként fordul elő egyegy súlyosabb eset, Jóllehet országos viszonylatban több száz helyen alkalmaznak klórgázt. Ezért rendkívül gazdaságtalan megoldás a helyi klórgázsemlegesítő berendezések telepítése, mivel ezek igen költségesek, és tényleges alkalmazásukra legtöbbször (szerencsére) nem is kerül sor. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmány feladata olyan berendezés létrehozása klórgáz semlegesítésére, amely viszonylag kis költséggel megvalósítható és viszonylag kis méretű, tehát mobillá tehető, és ezáltal alkalmas egy nagyobb körzet több veszélyes üzemének ellátására. Ily módon megtakarítható az a tetemes beruházási költség, amit a helyi klórgázmentesítő berendezések telepítése igényel. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha nem egy nagy, hanem több kisebb abszorpciós „tornyot" alkalmazunk, amelyeket egymással sorba kapcsolunk, és ezekben önmagukban ismert nagy felületű töltetet használunk, továbbá a tornyok között recirkulációt hozunk létre, akkor a berendezés magassági mérete és hely- 2 HU 2 igénye oly mértékben lecsökkenthető, hogy egy pótkocsis teherautón teljes egészében elhelyezhető, és kompletten (gyakorlatilag üzemkész) rövid idő alatt a helyszínre szállítható. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan berendezés klórgáz semlegesítésére, különösen kárelhárítás céljára, amelynek elszívó vezetéke, szívóoldalával az elszívó vezetékhez csatlakozó ventilátora, valamint alsó vége tartományában a ventilátor nyomóoldalával összekötött abszorpciós tornya van, az abszorpciós torony felső vége tartományában abszorbens oldatot bevezető eszközzel, valamint gázelvezetéssel, alul pedig abszorbens oldatot elvezető vezetékkel van ellátva, amely gyűjtőtartállyal van összekötve, és amely berendezésnek a találmány értelmében legalább két abszorpciós tornya van, amelyek nagy felületű töltetet tartalmaznak, az első abszorpciós torony töltet fölötti tere össze van kötve a második abszorpciós torony töltet alatti terével, a második abszorpciós torony abszorbens oldatot bevezető eszköze első szivattyún át az első abszorpciós torony aljával, az első abszorpciós torony abszorbens oldatot bevezető eszköze pedig második szivattyún át a második abszorpciós torony aljával van összekötve, és a gázelvezetés a második abszorpciós torony felső végén van kialakítva. Előnyös, ha az abszorpciós tornyok alsó és felső folyadékszintet érzékelő eszközzel vannak ellátva. Előnyös továbbá, ha a második abszorpciós torony az alsó vége tartományában harmadik szivattyú útján össze van kötve a gyűjtőtartállyal. Előnyös az Is, ha a második abszorpciós torony töltet fölötti teréhez gázdetektor van csatlakoztatva. Végül előnyős, ha az abszorpciós tornyok túlfolyóvezetékkel vannak ellátva. A találmányt a következőkben az 1. ábrán vázolt kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a példa szerinti berendezés kapcsolási vázlata. A bemutatott berendezésnek első I és II abszorpciós tornya van, amelyek nagy felületű 4a, 4b töltetet tartalmaznak. A 4a, 4b töltetek pl. polietilénből, poliészterből vagy más alkalmas műanyagból készült töltetelemekből (szemcsékből) állnak, és az I, II abszorpciós tornyok középső tartományát töltik ki (alulról megfelelő tartórostéllyal vannak megtámasztva). A 4a, 4b töltetek fölött abszorbens oldatot bevezető 6 eszközök vannak elrendezve. Ezek különféle, önmagukban ismert elosztófejek (szórófejek) lehetnek. A 4a, 4b töltetek alatt 5a, 5b folyadékterek vannak kialakítva, amelyekben alsó és felső folyadékszintet érzékelő A, F eszközök vannak elrendezve (ezeket csak betűjelükkel jelöltük, és a hozzájuk tartozó vezérlő rendszert egyáltalán nem tüntettük fel, mivel nem tartoznak a találmány lényegéhez). Az első I abszorpciós toronyhoz a 4a töltet alatt és az 5a folyadéktérben levő abszorbens oldat felső szintje fölött 3 nyomóvezeték csatlakozik, amely 2 ventilátor nyomóoldalával van 256 B 201 , 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
