201227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szulfonil-karbamid-származékok előállítására, valamint ilyen vegyületeket tartalmazó herbicid készítmények
HU 201227 B 2H), 6,72 (t, 1H), 7,10 (t, 1H), 7,50 (s, 1H), 7,52 (d, 1H), 8,00 (d, 1H). 9. referenciapélda 2-(n-Propil-tio)-imidazo(l,2-a)piridin A 7. és 8. referenciapéldákban ismertetett módszerhez hasonló módon állítható elő a cím szerinti vegyület barna olajos anyag formájában 2-(n-propil-tio)-imidazo(l,2-a)piridin-3-karbonsav-etilész térből. NMR-spektrum (CDCI3) 8: 1,05 (t, 3H), 1,50- 1,98 (m, 2), 3,05 (t, 2H), 6,78 (t, 1H), 7,18 (t, 1H), 7,55 (s, 1H), 7,60 (d, 1H), 8,05 (d, 1H). 10. referenciapélda 6-(metil-tio)-imidazo(2,l-b)tiazol-5-karbonsav -etilészter (1) 20,0 g 2-amino-tiazol és 15,2 g szén-diszulfid 200 ml dimetil-formamiddal készült oldatához 30 perc leforgása alatt hozzáadunk 35,0 g porított kálium-hidroxidot, az adagolás során a keverék hőmérsékletét hűtéssel 10 °C és 15 °C között tartva. Az adagolás befejezését követően az így kapott reakcióelegyet az említett hőmérséklettartományban további 30 percen át, majd szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, ezt követően pedig 500 ml dietil-étert adagolunk. A kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, majd 250 ml etanolban szuszpendáljuk. A szuszpenzióhoz 20-45 °C-on 50,6 g metiljodidot adunk, majd az így kapott elegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. A kivált csapadékot kiszűrjük, majd a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot szilikagélen kromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként kloroformot használva. így 29,0 g mennyiségben olaj formájában dietil-N-(2-tiazolil)-ditiokarboimidátot kapunk. NMR-spektrum (CDCI3) 8:2,55 (s, 6H), 7,02 (d, 1H), 7,51 (d, 1H). (2) 29,0 g dimetil-N-(2-tiazolil)-ditiokarboimidát és 28,5 g bróm-ecetsav-etilészter 100 ml acetonnal készült oldatát visszafolyató hűtő alkalmazásával 6 órán át forraljuk. A képződött kristályokat szűréssel elkülönítjük, majd 400 ml tetrahidrofuránban szuszpendáljuk. A szuszpenzióhoz 6,9 g 60%-os olajos nátrium-hidrid-diszperziót adunk nitrogéngáz-atmoszférában, majd az így kapott reakcióelegyet 30 percen át keverjük. 40 ml dimetilformamid adagolása után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten további 10 órán át keverjük, majd egy éjszakán át állni hagyjuk. Ezt követően az oldhatatlan rész eltávolítása céljából a reakcióelegyet szűrjük, majd a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk és a maradékot szilikagélen kromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként kloroformot használva. így 9,3 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 133-135 °C olvadáspontú, színtelen kristályok alakjában. NMR-spektrum (CDCI3) 8:1,41 (t, 3H), 2,63 (s, 3H), 4,42 (q, 2H), 6,90 (d, 1H), 8,02 (d, 1H). 11. referenciapélda 6-(metil-tio)-imidazo-(2,l-b)tiazol 5,4 g 6-(metil-tio)-imidazo(2,l-b)tiazol-5-karbonsav-etilészter 20 ml elanollal készült szuszpenziójához hozzáadunk 20 ml 30%-os vizes nátrium-17 hidroxid-oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával egy órán át forraljuk. Ezt követően a reakcióelegyet bepároljuk, majd a maradékhoz vizet adunk és az így kapott vizes oldat pH-értékét 1-2-re beállítjuk sósavval. Az ekkor kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és olajfürdőn 150-160 °C hőmérsékleten 30 percen át hevítjük, miközben viharos habképződés megy végbe és olajos anyag jelenik meg. Az olajos anyagot kloroformban feloldjuk, majd a kapott oldatot vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk és a kloroformot ledesztilláljuk. így 3,8 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk olaj formájában. NMR-spektrum (CDCI3) 8:2,44 (s, 3H), 6,78 (d, 1H), 7,32 (s, 1H), 7,37 (d, 1H). 12. referenciapélda 6-(metil-szulfonil)-imidazo(2,l-b)tiazol-5-kar bonsav-etilészter 10,0 g 6-(metil-tio)-imidazo(2,l-b)tiazol-5-karbonsav-etilészter 100 ml acetonitrillel készült szuszpenziójához lassan hozzáadunk 21,0 g 3-klórperbenzoesavat 15 °C-t meg nem haladó hőmérsékleten. Szobahőmérsékleten 2 órán át végzett keverést követően a reakcióelegyet csökkenett nyomáson közel fele térfogatára betöményítjük. A maradékot 5%-os vizes kálium-karbonát-oldatba öntjük, majd az így kapott vizes elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumból az etil-acetátot ledesztilláljuk, majd a maradékot etanolból kristályosítjuk. így 10,0 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk 158-161 °C olvadáspontú, színtelen tűkristályok alakjában. 13. referenciapélda 6-(benzil-tio)-imidazo(2,l-b)tiazol-3-karbonsa v-etilészter 5,9 g 6-(metil-szulfonil)-imidazol)2,l-b)tiazol-5- karbonsav-etilészter 100 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadjuk 1,0 g 60%-os olajos nátrium-hidrid-diszperzióból, 2,9 g benzil-merkaptánból és 50 ml tetrahidrofuránból készült tetrahidrofuránosnátrium-benzil-merkaptid-szuszpenziót, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük. A reakcióelegyet ezt követően csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a maradékhoz vizet adunk és a kapott vizes elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk és az etil-acetátot ledesztilláljuk. A maradékot szilikagélen kromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként diklór-metán és etil-acetát elegyét használva, így 6,4 g mennyiségben 83-84 °C olvadáspontú kristályok alakjában a cím szerinti vegyületet kapjuk. NMR-spektrum (CDCI3) 8:1,37 (t, 3H), 4,37 (q, 2H), 4,49 (s, 2H), 6,88 (d, 1H), 7,20-7,60 (m, 5H), 8,02 (d, 1H). 14. referenciapélda 6-(benzil-tio)-imidazo(2,l-b)tiazol-5-karbonsav 3,5 g 6-(benzil-tio)-imidazo(2,l-b)tiazol-5-karbonsav-etilészter 25 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 1,5 g nátrium-hidroxidból és 7 ml vízből készített nátrium-hidroxid-oldatot, majd az így 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
